A Fővárosi Törvényszék P.23842/2018/16. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, 2:48. §] Bíró: Schöck Beatrix

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.23842/2018/16.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21000/2019/4. (ÍH 2020.29), Kúria Pfv.20479/2020/4.

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2018/16.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Bárdos Cecília egyéni ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Pálvölgyi Miklós, ügyvéd címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000,- (százezer) forint + 27.000,- (huszonhétezer) forint áfa, mindösszesen 127.000,- (százhuszonhétezer) forint ügyvédi munkadíjat mint perköltséget, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására az állam javára 36.000,- (harminchatezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Törvényszéken kell előterjeszteni, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok szerint.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A felperes a színház balettigazgatója munkakörben dolgozó közalkalmazottja.

Az alperes korábban a színház balett táncos munkakörben dolgozó közalkalmazottja. A felperes az alperes szakmai vezetője volt, míg az alperes közalkalmazotti jogviszonyát a színház 2018. július 6-án kelt levelében közölt felmentéssel megszüntette. Ezt követően az alperes munkajogi pert indított a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt.

Az alperes munkaügyi perében keletkezett keresetlevelének kézhez vételét követően a színház Jogi Osztálya tájékoztatta a felperest, hogy a keresetlevélhez kapcsolt okirati és tárgyi bizonyítékok között szerepel egy, a felek között a felperes irodájában 2018. február 28-án elhangzott beszélgetésről készült felvétel CD-n rögzítve, és a beszélgetésről szóló leirat. Mind a felvétel, mind pedig annak leirata csupán a beszélgetés egy, a munkaügyi per tekintetében felperes által relevánsnak ítélet részlet tartalmazza.

A felperes a beszélgetésük hangfelvétel útján történő rögzítéséhez nem adott engedélyt. Sőt a felvétel elkészítéséről nem is tudott. Az alperes az ekképpen rögzített beszélgetés bizonyos részletét bizonyítékként használta fel a munkaügyi per során. A hanganyag felhasználásához az alperes nem kérte a felperes engedélyét.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes az általa 2018. február 28. napján a felperes hangját tartalmazó hangfelvételt jogellenesen készítette, továbbá a beszélgetés részletének mint hangfelvételnek a felhasználását ugyancsak a felperes engedélye, hozzájárulása nélkül valósította meg, és ezzel megsértette a felperes hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát. Kérte, hogy a bíróság engedélyezze az ítélet rendelkező részének közzétételét a színház intranetjén. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperes a jogsértéssel előállott hangfelvétel és az arról készült valamennyi másolat, illetve a hangfelvétel valamennyi kivonatának megsemmisítésére. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 100.000,- forint sérelemdíj és ezen összeg után, 2018. március 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 6:48. § (1) bek. foglalt késedelmi kamat megfizetésére. Kérte, hogy a bíróság a perrel felmerült költségek megfizetésére az alperest kötelezze.

A felperes előadta, hogy az alperes engedélye nélkül késztette el a hangfelvételt, mely tartalmazza a felperes hangját. Ugyancsak engedélye nélkül használta fel a hangfelvétel meghatározott részletét a színházzal szemben megindított perben. A felperes azt is kifogásolta, hogy a részlet mint kivonat benyújtásával az alperes a felhasználás kapcsán átalakította a felvételt.

Előadta, hogy a hangfelvétel tartalmáról, illetve létezéséről rajta kívül más, kívülállónak tekintendő harmadik személyek is tudomást szereztek, így különösen a színház Jogi Osztályának munkatársai. Ezzel összefüggésben a felperes munkahelyén, a felperest övező általános megbecsültség, illetve tisztelet megrendült, de legalábbis a felperesben ez az érzés keletkezett a hangfelvétel elkészítésének felperesi tudomásra jutásától kezdődően. A felperes munkahelyi magatartása kényszerűen megváltozott, például a munkaköri kötelezettségével összefüggésben bonyolított kollegiális megbeszéléseket kizárólag fültanú jelenlétében bonyolította. Felszólította az irodájába lépő személyeket, hogy mobiltelefonjukat hagyják a titkárságán.

A felperes keresete jogcímeként a Ptk. 2:43. §-ának g) pontját, 2:48. § (1) bek. jelölte meg. A jogkövetkezmények körében pedig a Ptk. 2:51. §-ának 1) bek. a) pontját, c) pontját és d) pontját, továbbá a 2:52. § (1) és (2) bek. jelölte meg.

A kereset tárgyánál fogva illetékfeljegyzési joggal érintett.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult.

Az alperes előadta, hogy a keresetlevél visszautasítására kellett volna, hogy sor kerüljön a Pp. 275. § (2) bek. alapuló Pp. 176. § (1) j) pontja alapján, mivel a keresetlevél nem tartalmazta a csatolt okirat, illetve tárgyi bizonyítási eszköz tekintetében a bizonyítani kívánt tényt, és a bizonyíték bizonyításra való alkalmasságának rövid leírását.

Az alperes érdemi védekezése a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult, előadva, hogy a BDT.2011.242. sz. közzétett eseti döntésben a Szegedi Ítélőtábla úgy foglalt állást, hogy nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében jogos magánérdekből került sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet. Álláspontja szerint az alperes a hangfelvétel elkészítésekor közvetlenül fenyegető jogsértés előtt állott, hiszen a beszélgetés tartalma azt támasztja alá, hogy a felperes az alperes közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését helyezte kilátásba. Tekintettel arra, hogy a beszélgetés a felperes és az alperes között négyszemközt bonyolódott, a felperes csupán a hangfelvétel elkészítése folytán kerülhetett abba a helyzetbe, hogy a későbbiekben a felmentés jogszerűségét megalapozottan bizonyíthassa.