A Zalaegerszegi Törvényszék P.21355/2003/32. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. §, 305. §, 306. §, 307. §, 320. §] Bíró: Klein Zsuzsánna

Kapcsolódó határozatok:

*Zalaegerszegi Törvényszék P.21355/2003/32.*, Győri Ítélőtábla Pf.20152/2005/7., Kúria Pfv.20991/2007/8.

***********

Zala Megyei Bíróság

5.P.21.355/2003/32.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A dr. Molnár Erika ügyvéd (Budapest, Ó út 29. szám) alatti székhelyű által képviselt Felperes neve Felperes címe szám alatti lakos felperesnek, dr. Farkas Sándor ügyvéd (Hévíz, Helikon út 6. szám) alatti és Ügyvezető neve Ügyvezető címe szám alatti székhelyű alperesi ügyvezető által képviselt I.rendű alperes neve I.rendű alperes címe. szám alatti székhelyű alperes ellen - amely ügybe beavatkozott a dr. Kende Tamás ügyvéd (1113 Budapest, Karolina út 16. szám alatti által képviselt Beavatkozó neve (Beavatkozó címe szám) alatti székhelyű beavatkozó - 5.685.000 Ft tőke és járulékai megfizetése iránt indított perében

K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T:

A bíróság a Peugeot 307 SW Premium HDi típusú forgalmi rendszám forgalmi rendszámú gépjárműre a felek között 2002. október 17. napján létrejött adásvételi szerződés vonatkozásában a felperes 2003. április 11. napján kelt elállása jogszerűségét és egyúttal a szerződés megszűnését megállapítja.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Ítélőtáblához, amelyet jogi képviselővel eljárva írásban, 4 példányban a Zala Megyei Bíróságnál lehet benyújtani.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a keresetlevél tartalma, az alperes és beavatkozó ellenkérelme, az írásbeli előkészítő iratok tartalma, a felperesi és alperesi ügyvezető előadása, tanúvallomások, a csatolt szerződések, garanciális munkalapok tartalma, igazságügyi műszaki szakértői vélemény és szakközreműködői vélemény, a szakérők személyes meghallgatása a Kft. neve Kft. által kiállított igazolás alapján a bíróság az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2002. januárjában vásárolt az alperestől egy Peugeot 307 Premium HDi típusú személygépkocsit, mivel ez sorozatosan meghibásodott, az alperes 2002. október 17. napján kicserélte egy Peugeot 307 SW Premium HDi típusú forgalmi rendszám forgalmi rendszámú személygépkocsira, amelynek vételára a pótlólag kért tolatóradarral együtt 5.685.000.-Ft volt.

A garanciális javításról kiállított munkalapok tartalma szerint az új gépjármű is sorozatosan meghibásodott.

2002. december 12-én ülésfűtés, riasztó, érzékelők hibája, kerékcsere miatt történt javítás.

2002. december 19-én a BSI hibáját észlelték, amelyet 2002. december 20-ára kijavítottak.

2003. január 23. napján a belső világítás hibáját a hátsó ablakok lehúzódása miatt az elektronikát kellett javítani.

2003. január 27. napján a felperes házastársa helységnév ment, s menet közben a gépjármű leállt. A felperes 2003. február 3. napján írásban jelezte a felmerült hibákat, s a jármű ismételt javítását kérte. Alperes 2003. február 18. napján kicserélte a BSI komputert, közölve, hogy a beázási hibaforrást megtalálták, a hibát javították, az többé nem fordulhat elő.

Ezt követően a felperes házastársa helységnév 2 indult, ahol az úti céltól 60 km-re menet közben a gépjármű elektronikai rendszere ismét leállt. A helységnév 2 márkaszervizben 2003. február 21. napján a komputert kitisztították és javasolták a magyarországi márkaszerviz igénybevételét. 2003. március 4. napjától az érdi Kft. neve Kft-nál javították a gépjárművet.

Az igazságügyi szakértői vélemény 4. számú mellékletét képező igazolás szerint akként, hogy 2003. március 3-án 1 darab olajszint érzékelő, 1 darab alsó motorvédő burkolat került beépítésre. Ugyanezen a napon megrendeltek a gépjárműhöz 1 darab kormánykapcsolót, 2 db fényszórómosó kupakot, 1 darab fúvókatestet, 1 darab távvezérlős kulcsfejet és 1 db BSI-t. Az autó 2003. március 3. napján elkészült, a felperes azonban március 4. napján az autót nem vette át mivel az előzőleg megrendelt hibákat kiegészítette további hibákkal. Megfigyelése szerint reggel hideg motornál rázkódott az autó, egyenletlen a járása, menet közben az autó motorja megállt, az elektromos berendezések nem működtek, a riasztó hol működik, hol nem. Ezen újabb hibák birtokában 2003. március 4-én 4 darab ajtózárat rendelt meg a szerviz, amely 2003. március 14-én készült el az esőérzékelő működés állandó hibája kivételével. A felperes csak teljesen hibamentes autót volt hajlandó átvenni, amelyre 2003. március 28-án került sor.

A gépjármű riasztója 2003. április 1. napján változatlanul nem megfelelően működött, ezért újabb alkatrészt kellett rendelni.

Felperes a sorozatosan jelentkező hibák miatt 2003. február 25. napján kelt levélben kérte a gépjármű kicserélését, amelyre érdemi választ nem kapott, emiatt a beavatkozóhoz fordult, aki 2003. március 21. napján kelt levélben akként tájékoztatta a felperest, hogy a problémára végleges megoldást keresnek és kártérítést is felajánlanak. Ezt követően azonban a felperessel kapcsolatba nem léptek és a felperes sem tudott az illetékes személlyel többszöri próbálkozás ellenére sem tárgyalni.

Emiatt írásban 2003. április 11. napján a szerződéstől elállt, s a vételár visszafizetését kérte.

A felperes és beavatkozó a szerződéstől elállásra nem válaszolt, de a vételárat sem fizették vissza. A felperes 2003. július 9. napján kelt levélben ismét megerősítette a szerződéstől elállás szándékát, kérte a vételár visszafizetését, illetve annak eredménytelensége esetén tájékoztatta az alperest a peres út igénybe vételéről.

A gépjármű dokumentáltan 2003. júliusában különféle hibák miatt javításra szorult.

A gépjármű 2003. július -2004. júniusa között 11.000 km futott, a BSI cserét érintő hiba nem fordult elő.

A szakértői vélemény szerint a gépjármű menet közbeni leállásai, valamint a tulajdonos által elmondott és a szakszervizben javított ablakemelő és a tolótető működtető parancsra történő hibás működése két elektronikai terület sorozatos meghibásodását jelzi különállóan, de egyben összefüggő módon.

Az adott gépkocsin vissza-visszatérő meghibásodás egyértelműen anyaghibára (gyártáshibára) vezethető vissza.

A motorvezérlésben bekövetkezett alkalomszerű nem periodikus hibák, így a hirtelen menet közbeni motorleállások a BSI hibájára vezethetők vissza. A hiba a komplett komputer cseréjével javítható. A hiba ezen a területen azért fordult elő, mivel műszakilag gyártásilag nem tökéletesen oldották meg a vízzáró tömítést, ez utólagos tömítő masszával történő kikenéssel oldható meg, mert így a beázás kikerülhető. A hiba, annak a kijavítása, azaz a BSI komputer kicserélése után a gépjárműben forgalmi értékcsökkenést nem okoz.

Az egyéb hibák a program újrafuttatással javíthatók.

A szakvélemény végső összegzése szerint (17-es irat) a BSI-hez csatlakozó kábelek vízzáró átvezető kikenésével, tömítésével nem valószínűsíthető a komputer csatlakozóinak vízzel történő további kapcsolata. A gépkocsi egyes elemeit működtető komputer vezérlésébe bekövetkező hiba - amit újrafuttatással hárítanak el a szervizben - ismételten előfordulhat, mivel ilyen eset, más szerviz tapasztalata alapján már előfordult. A hibát ugyanis azon program futtatásával korrigálják, amivel az eredetit beégetik.