A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21781/2012/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 253. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 28. §, 30. §, 31. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.781/2012/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Fazekas Tamás ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a dr. ifj. Balsai István ügyvéd (....) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. június 19. napján kelt, 19.P.20.509/2012/9. sorszámú ítélete ellen a felperes 10. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az eljárás illetékmentessége folytán le nem rótt 36 000 (Harminchatezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a le nem rótt 36 000 forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet tényállása szerint a felperesi szervezet 2011. december 19-én közérdekű adat kiadása iránti adatigényléssel fordult az alpereshez. Ebben azt kérte, hogy 1999-től 2011-ig évenkénti bontásban adja meg az alperes a köztársasági elnök kegyelmi döntései kapcsán, hogy még végre nem hajtott büntetés elengedésére vagy mérséklésére vonatkozó kegyelemmel kapcsolatban számszerűen hány felterjesztés volt és milyen volt ezek megoszlása a jogerős ítéletben foglalt bűncselekmény, illetve a jogerős ítéletben kiszabott büntetés szerint. Ugyanezen szempontok alapján kérte a kegyelem gyakorlása szerinti előterjesztések számát, illetve megoszlását, továbbá a kegyelem gyakorlása és ezen döntések megoszlása tekintetében. Előadta, hogy az adatokra legfőképpen az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés és a testi sértés bűncselekmények tekintetében van szüksége, így amennyiben az összes bűncselekményre való leválogatás aránytalan munkaterhet jelentene, a kért adatokat csak e bűncselekmények tekintetében kéri megadni.

A kérelemre az alperes a törvényes határidőben nem reagált, ezért a felperes keresettel fordult a bírósághoz. Módosított kereseti kérelmében arra kérte kötelezni az alperest, hogy adja ki részére a rendelkezésére álló kegyelmi határozatok tekintetében az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, illetve a testi sértés bűncselekmények miatt szabadságvesztés büntetéssel sújtott elítéltek vonatkozásában meghozott kegyelmi döntések statisztikai adatait 1999 és 2011 között. Arra hivatkozott, hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntései álláspontja szerint közérdekű adatnak minősülnek.

Az alperes érdemi ellenkérelme a módosított kereset elutasítására irányult. Nem vitatta, hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntéseire vonatkozó adat közérdekű adat és azt sem, hogy a alperes neve ebben a vonatkozásban adatkezelőnek minősül. Előadta ugyanakkor, hogy a kért adattal nem rendelkezik és nem létező statisztikai adatsor előállítására nem kötelezhető.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak.

Elsődlegesen abban a kérdésben foglalt állást, hogy az adott kérelemre mely alapvető jogszabályt kell alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy az alkalmazandó jogszabály tekintetében a kereset benyújtása tekinthető irányadó időpontnak, ezért nem a kérelem benyújtásakor hatályos a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.), hanem a kereset benyújtásakor már hatályba lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezéseit találta alkalmazhatónak.

Mindezek alapján határozatát a Magyarország Alaptörvénye Alapvetésének B) cikke (1) bekezdésére, 9. cikk (4) bekezdésének g) pontjára, a Szabadság és Felelősség fejezet I. cikkének (1) bekezdésére, VI. cikk (2) és (3) bekezdésére, valamint az Infotv. 1. §-ára, 2. § (1)-(2) bekezdésére, 3. § 5. és 6. pontjára, 26. § (1) bekezdésére, 27. § (1) és (2) bekezdésére, 28. §-ának (1) bekezdésére, 29. §-ának (1) és (2) bekezdésére, 30. §-ának (5) bekezdésére, 31. § (1)-(3) bekezdésére, (5) és (7) bekezdésére, valamint a Pp. 3. §-ának (5) bekezdésére, 4. §-ának (1) bekezdésére, 163. §-ának (1)-(3) bekezdésére, 164. §-ának (1) bekezdésére és 206. §-ának (1) bekezdésére alapította.

Megállapította, hogy a perben nem volt vitás, hogy a kegyelmi aktus a köztársasági elnök közhatalmi jogosítványai közé tartozik, ezért az erre vonatkozó adat közérdekű adatnak minősül. Utalt a Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hivatal vezetőjének 2012-es levelében foglaltakra, amelynek értelmében a kegyelmezésre vonatkozó adatot az igénylő az Infotv. 28-30. §-ai szerint, közérdekű adatként igényelheti. Az összes körülmény mérlegelésével helytállónak találta az alperes álláspontját, amely szerint a bíróság perben nem kötelezheti az adatkezelő szervet arra, hogy a kért formában nem létező adatot vagy adatsort előállítsa, azt megteremtse. Az alperes meg nem cáfolt előadása alapján megállapíthatónak látta, hogy a kért formában adatokat nem kezel, illetve nem csoportosít, és hangsúlyozta, hogy annak előállítására a bíróság sem kötelezheti, tekintettel arra, hogy az Infotv. 31. §-ának (7) bekezdése számára ilyen törvényi lehetőséget nem biztosít. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperest a módosított kereseti kérelemben megjelölt közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni.

Egyetértett az elsőfokú ítélettel abban, hogy a kegyelmi döntések közérdekű adatnak minősülnek az Infotv. 3. §-ának (5) pontja alapján. Utalt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2012. február 8-ai tájékoztatására, amely szerint a NAIH álláspontja értelmében nincsen akadálya annak, hogy a felperes a kért adatokat az alperestől az Infotv. 28-30. §-ai alapján megkapja. Előadta, hogy amennyiben az egyes kegyelmi döntések az alperes rendelkezésére állnak, úgy a felperes pontosított kérelmét az alperes olyan módon is teljesíthette volna, hogy az adatokat nem összesíti, de minden, az adatkérésnek megfelelő, személyes, beazonosítható jellegtől megfosztott adatsort egyesével közöl. Az alperes ezen együttműködési kötelezettsége álláspontja szerint levezethető az Infotv. 26. § (1) bekezdéséből és a 32. §-ából, amelynek értelmében a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.