A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40784/2013/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. §, 40. §] Bírók: Botka Lászlóné, Csányi Terézia Katalin, Volein Anna

éííööáóÉőÉőáőáÍéőáőáÍéőáFővárosi Ítélőtábla

11.Gf.40.784/2013/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda (felperes jogi képviselőjének címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperes által, a ... (I.r. alperes jogi képviselőjének neve) ügyvéd által képviselt I. r. alperes neve (I. r. alperes címe.) I. rendű alperes és a ... Ügyvédi Iroda (II. r. alperes képvsielőjének címe) által képviselt II. r. alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben, a Fővárosi Törvényszék 2013. július 12. napján kelt 17.G.41.533/2008/81. számú ítélete ellen a felperes által 83. szám alatt, a II. rendű alperes által 82. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - a 2014. február 5. napján - megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja azzal, hogy az érvénytelen bérleti szerződés elszámolása alapján II. rendű alperest 18.259.500 (tizennyolcmillió-kétszázötvenkilencezer-ötszáz) forint megfizetésére marasztaló rendelkezést mellőzi;

az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltség tárgyában megváltoztatja és felperest II. rendű alperes javára vonatkozó perköltség fizetésére kötelező rendelkezését mellőzi;

kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 450.000 (négyszázötvenezer) forint illetékből adódó perköltséget 15 napon belül;

kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg az állam javára 360.000 (háromszázhatvanezer) forintot, az I. rendű alperes pedig 540.000 (ötszáznegyvenezer) forintot.

Kötelezi a II. rendű alperest fizessen meg 2.187.500 (kétmillió-száznyolcvanhétezer ötszáz) forint, a felperes pedig 312.500 (háromszáztizenkettőezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket az állam javára.

A felek ezt meghaladóan felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az irányadó tényállás szerint a felperes Németországban bejegyzett társaság, aki gépjárműmosó berendezéseket gyárt, forgalmaz és üzemeltet. A felperes 1992 óta üzleti kapcsolatban áll I. rendű alperessel, aki a felperes által gyártott mosóberendezéseket Magyarországon telepítette, felújította és folyamatosan karbantartotta.

Az I. rendű alperes 1992-ben bejegyzett gazdasági társaság, kisebbségi üzletrészének tulajdonosa a felperes, többségi tulajdonosa és ügyvezetője 1. személy, aki egyidejűleg a II. rendű alperesnek 2009 júniusáig 75%-os tulajdonosa és ügyvezetője volt.

A felperes és I. rendű alperes szindikátusi szerződést kötöttek, melynek értelmében az I. rendű alperes néhány döntéséhez (pl. ingatlanok és ingatlanokhoz fűződő jogok megszerzéséhez, az engedélyezett költségvetés kereteit túllépő beruházási szerződések, hitelszerződések megkötéséhez) a tagok együttes jóváhagyását írták elő.

Az I. rendű alperes alakulásától bérelt ingatlanban működött. Az I. rendű alperes 2003. július 30-án (2003. november 1. napjától 10 éves határozott időtartamú) bérleti szerződést kötött a II. rendű alperessel, a ... helyrajzi szám alatti lévő ingatlan tulajdonosával, aki vállalta, hogy e területen az I. rendű alperes igényeinek megfelelő, autómosó berendezések karbantartását, javítását, felújítását megfelelő színvonalon ellátó építményt létesít. A szerződés megkötésével egyidejűleg I. rendű alperes 22.200.000 forint óvadékot adott át a II. rendű alperes részére, vállalta az első évre fizetendő teljes bérleti díj egy összegben előre történő fizetését 22.200.000 forint összegben. A felek megállapodtak, hogy a bérlő legkésőbb 2005. július 30-áig birtokba lép és havi 7.012 eurónak megfelelő forint összegű bérleti díjat fizet, valamint a közüzemi díjakat. A szerződő felek a bérleti szerződés 2005. február 2-i módosításában kizárták az I. rendű alperes bérlő határozott időtartam alatti felmondási jogát, ez esetben a hátralévő időre járó bérleti díjat egy összegben kötbér címén köteles megfizetni.

Az I. rendű alperes a 806,45 m2 területet 2005. február 2-án vette teljesen birtokba.

Az I. és II. rendű alperes 2003. május 15-én kölcsönszerződést kötött, melynek alapján az I. rendű alperes 2014. január 31-i lejáratú 40.000.000 forint kölcsönt nyújtott a II. rendű alperes részére, a felek választott bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki.

Az I. rendű alperesnek 1998-tól folyamatosan tartozása keletkezett és állt fenn a felperes felé, amely 2003-2004 években jelentősen megemelkedett. A felperes 2005-ben felszólította az I. rendű alperest a tartozás megfizetésére, majd 2006. május 12-én felszámolási eljárást kezdeményezett ellene, melynek eredményeként az I. rendű alperes 2008. július 18-i kezdő időponttal felszámolás alá került. A felperes és I. rendű alperes között 2006 júliusában az üzleti kapcsolat megszakadt.

Az alperesek 2006. április 1. napján megállapodtak a bérleti szerződés megszüntetésében. I. rendű alperes a bérleti szerződést 2006. szeptember 1. napjával felmondta és vállalta a teljes bérleti időszak végéig járó 166.500.000 forint megfizetését. A szerződő felek a 40.000.000 forint összegű kölcsönt, a 22.200.000 forint összegű óvadékot beszámították az I. rendű alperes e tartozásába, majd rögzítették, hogy 95.050.000 forint tartozás maradt fenn.

Az I. rendű alperes 2007-ben pert indított a felperessel szemben a Fővárosi Törvényszék előtt 17.G.40.663/2007 ügyszám alatt, 478.913 euró és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a felperest, a per tárgyalását jelen perre tekintettel felfüggesztette a bíróság. Az I. rendű alperes hivatkozott perben érvényesített követelését 2007. január 3. napján engedményezte II. rendű alperesre kamataival együtt 12.500.000 forint ellenérték fejében, melynek összegét 2007. március 20-án 80.000.000 forintra módosították. A szerződő felek az ellenérték összegébe teljes egészében beszámították a II. rendű alperes I. rendű alperessel szemben fennálló követelését, így az alperesek egymással szembeni követeléseik megszűntek. Az alperesek e szerződésben is választott bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki.

A felperes 2008. október 15-én keresetet terjesztett elő, melyben kérte megállapítani az I. és II. rendű alperesek között létrejött bérleti szerződés, a bérleti szerződést megszüntető megállapodás, a kölcsönszerződés és az engedményezési megállapodás érvénytelenségét a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Az engedményezési szerződés vonatkozásában a Cstv. 40. § (1) bekezdés b) pontjára, a megszüntető megállapodás esetén a 40. § (1) bekezdés c) pontjára is hivatkozott. Másodlagosan a Ptk. 203. §-a alapján támadta a szerződéseket.

Az eredeti állapot helyreállítása körében kérte kötelezni II. rendű alperest I. rendű alperes javára összesen 222.000.000 forint és járulékai megfizetésére (a bérleti szerződésből eredően 2003. november 1-től 2006. szeptember 1-ig terjedő időszakra fizetett 35 havi bérleti díj és 22.200.000 forint összegű óvadék; a bérletet megszüntető megállapodás alapján 62.200.000 forint; a kölcsönszerződés alapján 40.000.000 forint). Az engedményezett 478.913 euró tekintetében annak megállapítását kérte, hogy az engedményezett követelés jogosultja továbbra is az I. rendű alperes.