A Pécsi Ítélőtábla Pf.20096/2008/5. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 8. §, 78. §, 81. §, 253. §, 254. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §, 523. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §] Bírók: Fekete Bálint, Juhász László, Kovács Ildikó

Pécsi Ítélőtábla

Pf.II.20.096/2008/5. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Turi Ákos ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,- a dr. Martin Zoltán ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I rendű alperes neve I. r., II. rendű alperes neve II. r., III. rendű alperes neve III. r. (mindhárman: alperesek címe szám alatti lakosok), IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. r. és a dr. Krémerné dr. Kóbor Annamária ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt V.rendű alperes neve (V.rendű alperes címe) V. r. alperesek ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a Baranya Megyei Bíróság 15.P.20.454/2007/26. számú ítélete ellen az I-IV. r. alperesek 28. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva mellőzi a II. r. alperesnek a hatálytalansággal kapcsolatos kielégítés tűrésére való kötelezését,

míg egyéb részben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Egyetemlegesen kötelezi az I-IV. r. alpereseket arra, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 470.000 (négyszázhetvenezer) forint másodfokú részperköltséget.

Egyetemlegesen kötelezi I-IV. r. alpereseket arra, hogy felhívásra fizessenek meg az állam javára 880.000 (nyolcszáznyolcvanezer) forint feljegyzett illetéket,

míg a felperest arra, hogy ugyanígy fizessen meg 20.000 (húszezer) forint feljegyzett másodfokú eljárási részilletéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmének akként adott helyt, hogy, hogy I-II. r., valamint III-IV. r. alperesek között P., 2006. április 22-én - az S. Körzeti Földhivatalban a K., 130. hrsz. alatt nyilvántartott K., F. utca 53. szám alatti ingatlanra - megkötött adásvételi szerződés felperessel szemben hatálytalanságát megállapította.

Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy I. r. és III. r. alperesek között P., 2006. október 6. napján kelt és P., 2006. november 2. napján módosított - az I. r. alperes T.-T. Kft.-ben tulajdonában lévő 2.000.000,- Ft névértékű - üzletrész átruházási szerződés a felperessel szemben hatálytalan.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte a II. r. alperest arra, hogy a felperes követelésének kielégítését tűrje - a házastársi közös vagyonból reá eső rész erejéig - a fenti szerződések felperessel szembeni hatálytalanságára figyelemmel.

Továbbá a bíróság kötelezte V. r. alperest annak tűrésére, hogy a B. Megyei Bíróság Pk.50.046/2006/9. számú jogerős fizetési meghagyással megállapított követelés kielégítése céljából a végrehajtó a k.-i 130. hrsz.-ú ingatlant és a T.-T. Kft.-ben I. r. alperes tulajdonában lévő 2.000.000,- Ft névértékű üzletrészt végrehajtás alá vonja.

Az elsőfokú határozattal szemben I-IV. r. alperesek nyújtottak be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását akként kérték, hogy a felperes valamennyi kereseti kérelmét utasítsa el a bíróság, és marasztalja a felmerült perköltség megfizetésében.

A felperes fellebbezése eljárásjogi, illetve anyagi jogi kérdésekben is kifogásolja az elsőfokú bíróság határozatát. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság olyan lényeges eljárási hibákat vétett, amely kizárólag hatályon kívül helyezéssel orvosolhatók. Az eljárásjogi indokok között kitér egyrészről a felperes kereseti kérelmében megjelölt sorrendre, mely alapján azt kifogásolja, hogy a bíróság a felperes hatálytalanság megállapítása iránt előterjesztett elsődleges kereseti kérelmének helyt adott, ugyanakkor a bíróság a felperes másodlagosan és harmadlagosan előterjesztett kereseti kérelmével - amelyek a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányultak - egyáltalán nem foglalkozott. Ezt figyelembe véve a bíróság döntése nem terjed ki a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.

Kifogásolja továbbá, hogy amennyiben az elsődleges kereseti kérelemnek a bíróság - hatálytalanság megállapításának kérdésében - helyt adott, ebben az esetben az érvénytelenség megállapítására irányuló keresetet el kellett volna utasítania. Ez azért lett volna indokolt, mivel ha a felperes az adásvételi szerződések érvénytelenségének és hatálytalanságának megállapítását is kéri, akkor a bíróságnak elsődlegesen az érvénytelenségi keresetről kell dönteni, és csak ezt követően a hatálytalanságról: az érvénytelen szerződés hatálytalanságának megállapítására nem kerülhet sor.

Eljárásjogi szabálysértések körébe tartozik álláspontja szerint az, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 2.§ (1) bekezdését, - mely a bíróság feladatává teszi, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a per tisztességes lefolytatásához és ésszerű határidőn belüli befejezéséhez való jogát érvényesítse - a Pp. 8.§ (1) bekezdését, - mely szerint a bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják és perbeli kötelezettségeiknek eleget tegyenek- melyek vonatkozásában a bíróságot tájékoztatási kötelezettség terheli. A jelen jogvitában ennek az lett volna a jelentősége, hogy a bíróságnak fel kellett volna hívni a felperest keresetének a H. Kft.-re történő kiterjesztésére, hogy a felperes kérhesse a H. Kft. és az OTP, valamint a III-IV. r. alperesek között létrejött kölcsönszerződés és zálogszerződés érvénytelenségének megállapítását. A H. Kft. alperesi perben állása nélkül az érvénytelenségi kereset jogkövetkezményéről, az eredeti állapot helyreállításáról nem dönthet a bíróság. Erről az elsőfokú bíróság elmulasztotta kioktatni a felperest, ami a másodfokú eljárásban már nem orvosolható, hiszen másodfokon alperest perbe vonni már nem lehet, e nélkül azonban a bíróság nem dönthet a perben nem álló személyek jogviszonyainak érvényességéről.

Eljárási szabálysértésként jelölték meg alperesek továbbá azt is, hogy az V. r. alperes 2007. november 30-án előterjesztett beadványában ellenezte az érvénytelenségi kereset teljesítését az eredeti állapot helyreállítása mellett, mert ez a per tárgyát nem képező, későbbi zálogszerződés érvénytelenségét is érintené, azaz a H. Kft. szerződése kapcsán az V. r. alperes fedezetét megszüntetné. Ezzel az V. r. alperes ellenkérelmet terjesztett elő, de őt az elsőfokú bíróság perköltségben nem marasztalta, amellyel megsértette a Pp. 78.§ (1) bekezdését, így a másodfokú bíróság a perköltség tekintetében felülbírálni nem tudja az elsőfokú bíróság döntését, ami szintén hatályon kívül helyezést eredményez.