A Fővárosi Törvényszék P.20500/2021/50. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TULAJDONJOG BEJEGYZÉSE ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:5. § (1) bek.] Bíró: Schöck Beatrix

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.20500/2021/50.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20045/2023/15., Kúria Pfv.21046/2023/12. (BH 2024.6.133)

***********

Fővárosi Törvényszék

40.P.20.500/2021/50.

Fővárosi Törvényszék

dr. Mittákné dr. Horváth Gerorgina Janka ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

felperes (felperes címe) felperesnek

a dr. Milus Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, eljáró ügyvéd: dr. Milus Gábor) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

tulajdonjog bejegyzési engedély ítélettel pótlása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1.000.000,- (egymillió) forint + 270.000,- (kétszáz-hetvenezer) forint áfa, mindösszesen 1.270.000,- (egymillió-kétszázhetvenezer) forint ügyvédi munkadíjat mint perköltséget, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a magyar állam javára 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken elektronikus úton lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A felperes mint vevő 2017. november 30-án ingatlan adásvételi szerződést kötött az alperessel mint eladóval a település helyrajzi szám1. alatt nyilvántartott, természetben a ingatlan címe. és ingatlan címe2. szám alatt fekvő "kivett, beépítetlen terület minősítésű ingatlanon felépítendő társasházi ingatlan "A" lépcsőház I. emelet 10. szám alatt található, A/I/10. sz., 56,46 nm területű lakás ingatlanra vonatkozóan, mely a társasház elkészülte esetén helyrajzi szám2/A/121. hrsz-on kerülne nyilvántartásba. A vételárat 30.310.000, forintban határozták meg a szerződésben.

A felperes ugyanezen a napon úgyszintén adásvételi szerződést kötött az alperessel az ugyanezen társasházi ingatlanban felépítendő "A" lépcsőház, I. emelet 10. szám alatt található A/II/22. számú, 50,89 nm területű lakás vonatkozásában, mely felépítése esetére helyrajzi szám2/A/133. hrsz-on kerülne nyilvántartásba. A vételár 30.260.000,- forint volt.

A felek mindkét szerződésben hasonló fizetési ütemezésben állapodtak meg, melynek megfelelően a felperes 2017. december 14-ig mindkét lakás vonatkozásában azok vételára mintegy 95%-át az alperes részére megfizette.

Az alperes 2018. szeptember 6-án kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy mindkét adásvételi szerződés teljesítése lehetetlenné vált "az építőiparban tapasztalható rendkívüli mértékű építőanyag hiány, úgyszintén a szintén rendkívüli, korábban soha nem tapasztalt munkaerőhiány miatt". Levelében kifejtette, hogy az építési engedély hatálya 2018. május 21. napján lejárt, mely időpontig az alperes az építkezést alvállalkozói hibájára visszavezethető okokból nem tudta befejezni, s új kivitelezőket a munkerőhiány folytán nem tudott felkutatni, továbbá az építésügyi hatóság elutasította az építési engedély hatályának határideje meghosszabbítása iránti kérelmét.

Az alperes arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, ezzel a szerződés megszűnt, őt kötbér-, vagy kártérítés fizetési kötelezettség nem terheli. Elismerte, hogy a már megfizetett vételár a felperesnek mindkét lakás esetében visszajár, s vállalta azok visszafizetését a szerződésekben meghatározott 5 hónap alatt.

A felperes 2018. október 1-jén kelt levelében nem fogadta el az alperesnek a szerződés megszűnésével kapcsolatos álláspontját, mert úgy találta, hogy az alperes által felhozott lehetetlenülési indokok valójában az alperes üzleti kockázati körébe tartozó körülmények voltak, így az alperes köteles a szerződéseket teljesíteni. Követelte, hogy az alperes mindkét lakást adja a birtokába, fizessen számára késedelmi kötbért, s bejelentette a szándékos szerződésszegésből eredő kártérítési igényét is.

A felperes 2019. július 22-én a hátralévő vételár részleteket is megfizette az alperesnek készpénzben, az alperes bankjában és az alperes bankszámlájára, arra tekintettel, hogy az építkezés folytatódott, s remélte, hogy így mindkét lakásra a vonatkozó bejegyzési engedélyt megkaphatja az ügyvédi letétből, hogy tulajdonjogát a lakásokra bejegyeztethesse. Mindezt annak elkerülése érdekében tette, hogy az alperes ellen esetlegesen meginduló felszámolási eljárás esetében ne csupán pénzkövetelését (vételár részletek) érvényesíthesse "f" kategóriás hitelezőként, melynek megtérülése bizonytalan lenne. Az alperes a befizetéseiről nem adott neki számlát.

A felperes egyidejűleg a letétkezelő ügyvédi irodához fordult a bejegyzési engedély kiadása érdekében, ám ügyvéd ügyvéd 2019. július 25-én kelt válaszlevelében a tulajdonjog bejegyzési engedély kiadását részére megtagadta, egyúttal az őt illető megbízási szerződést mindkét megbízójával (eladó és vevő) szemben felmondta. A felperest egyben arról is tájékoztatta, hogy a felek között kialakult jogvita folytán a letéti szerződés teljesítése a letéteményes által akadályba ütközik, s felhívta a felperest, hogy a letét sorsáról közös rendelkezést tegyen az eladóval. Az ügyvédi levél azt a tájékoztatást is tartalmazta, hogy az eladó alperes a beérkezett utolsó vételárrészletet mindkét lakás vonatkozásában átutalta a letéteményes részére, azonban az ügyvédi iroda a 3.000.000,- forintot az alperes részére - téves utalásként - visszautalta.