32002D0050[1]

Az Európai Parlament És A Tanács 50/2002/EK határozata (2001. december 7.) a tagállamok társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló együttműködése ösztönzésére szolgáló közösségi cselekvési programról

Az Európai Parlament és a Tanács 50/2002/EK határozata

(2001. december 7.)

a tagállamok társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló együttműködése ösztönzésére szolgáló közösségi cselekvési programról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 137. cikke (2) bekezdésének második és harmadik albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében [4] megállapított eljárásnak megfelelően, az egyeztető bizottság által 2001. szeptember 18-án jóváhagyott közös szövegtervezet fényében,

mivel:

(1) A Szerződés 2. cikke értelmében a Közösség feladatainak része a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjének előmozdítása, a Közösség egész területén az életszínvonal és az életminőség emelése, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása.

(2) A Szerződés 136. cikke értelmében a Közösség és a tagállamok a politikai alapelvek, többek között az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai szociális chartában, az Európa Tanács felülvizsgált szociális chartájában (1996), különösen annak a szegénység és a szociális kirekesztés elleni védelem jogáról szóló 30. cikkében, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi közösségi chartában megfogalmazott politikai elvek figyelembevételével, emlékeztetve arra, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2000. december 7-én közösen kihirdetett, az Európai Unió alapjogi chartájában [5] elismert alapvető jogok és elvek célja a kirekesztés elleni fellépés.

(3) A Tanács 92/441/EGK ajánlásában [6] a tagállamoknak elismerésre ajánlja a személyek alapvető jogát az emberi méltósággal összeegyeztethető élethez szükséges erőforrásokhoz és a szociális segélyhez. A Tanács 92/442/EGK ajánlásában [7] ajánlja, hogy a tagállamok biztosítsák az erőforrásoknak az emberi méltóság megőrzésével összeegyeztethető mértékét. A Tanács 1999. december 17-i következtetéseiben [8] kötelezettséget vállal a társadalmi integráció támogatására, amely a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése és javítása érdekében kitűzött alapvető célok egyike.

(4) Az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága egyaránt szorgalmazta, hogy a Közösség nyújtson fokozott támogatást a társadalmi kirekesztés megelőzése és megfékezése érdekében tett tagállami erőfeszítésekhez.

(5) A Bizottság 2000. március 1-jei, a "Befogadó Európa építése" közleményében ismertette a társadalmi kirekesztés és a szegénység kihívását, valamint a tagállamok és a Közösség erre adott koncepcionális válaszait, és ennek alapján javaslatot tett arra, hogy az Európai Unió együttműködése ezen a területen kapjon újabb ösztönzést.

(6) A lisszaboni Európai Tanács 2000. március 23-án és 24-én az Unió átfogó stratégiájának integráns részévé tette a társadalmi integráció támogatását, mint olyan feladatot, amelynek megoldása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Unió megvalósítsa a következő évtizedre meghatározott stratégiai célkitűzését, és a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdasági térségévé váljék, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, jobb és több munkahellyel és erősebb társadalmi kohézióval.

(7) Az említett lisszaboni Európai Tanács, miután megállapította, hogy elfogadhatatlanul nagy számú ember él a szegénységi küszöb alatt és társadalmi kirekesztettségben, szükségesnek vélte, hogy a megfelelő célkitűzések megfogalmazásában olyan lépéseket tegyen, amelyek érzékelhető hatást gyakorolhatnak a szegénység határozott felszámolására. Az Európai Tanács 2000. december 7-én, 8-án és 9-én Nizzában elfogadta ezeket a célkitűzéseket.

(8) Az említett lisszaboni Európai Tanács továbbá megállapította, hogy az új tudásalapú társadalom lehetőséget kínál a társadalmi kirekesztés csökkentésére egyrészt azzal, hogy a nagyobb gazdasági növekedésen és foglalkoztatáson keresztül megteremti a jólét gazdasági feltételeit, másrészt azzal, hogy új lehetőségeket teremt a társadalom életében való részvételre. Ugyanakkor mindez azzal a kockázattal is jár, hogy esetleg növekedni fog a szakadék az új ismeretekhez hozzáférni képes személyek és az ebből kizártak között. Elfogadott az az álláspont, hogy erőfeszítéseket kell tenni e veszély elkerülésére, fokozni kell az új lehetőségek kihasználását, és hogy a társadalmi kirekesztéssel szemben a legjobb biztosíték a foglalkoztatottság.

(9) Az Európai Tanács az említett ülésén megállapodott abban, hogy a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem intézkedéseinek a nemzeti cselekvési terveket, valamint a Bizottság együttműködésre vonatkozó kezdeményezését egyesítő koordináció nyílt módszerén kell alapulniuk.

(10) A Bizottság kezdeményezésének, amelynek része a tagállamok közötti együttműködést ösztönző többéves cselekvési program, az ismeretek gyarapodását, az információk és a legjobb gyakorlat kicserélését, valamint a tapasztalatok értékelését kell megcéloznia a kirekesztés elleni intézkedések hatékonyságának és eredményességének fokozása érdekében.

(11) Az összehangolt felmérések és elemzések elkészítése, a közösen megállapított mennyiségi és minőségi mutatók vizsgálata megteremti az alapokat a koordináció nyílt módszerének fejlesztéséhez.

(12) A társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem megköveteli, hogy mindenki számára lehetővé tegyék a minőségi foglalkoztatásban való részvételt és az erőforrásokhoz, jogokhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

(13) A társadalmi kirekesztés ellen hozott intézkedéseknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy jövedelemszerző foglalkoztatásban való részvétellel vagy egyéb módon mindenki önállóan gondoskodhasson önmagáról és integrálódhasson a társadalomba.

(14) A 2000/436/EK tanácsi határozattal [9] a tagállamok közötti szociálpolitikai együttműködés fokozása céljából létrehozott, a szociális védelemmel foglalkozó bizottság hozzájárul a 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni és 2000. június 19-i és 20-i feirai Európai Tanács elnökségének következtetéseivel összhangban a szociális védelem korszerűsítéséhez és a társadalmi integráció támogatását szolgáló intézkedések fejlesztéséhez és rendszeres nyomon követéséhez.

(15) Számos különböző (helyi, regionális, nemzeti és európai) szintű nem kormányzati szervezet szerzett tapasztalatokat és ismereteket a társadalmi kirekesztés elleni harcban, illetve a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett emberek érdekeinek európai szinten történő védelmében. A helyi és regionális hatóságok ugyancsak rendelkeznek erre vonatkozó tapasztalattal és tudással. Ezért a nem kormányzati szervezetek, a szociális partnerek, valamint a helyi és regionális hatóságok európai szinten is jelentősen hozzájárulhatnak a társadalmi kirekesztés különböző formáinak és hatásainak megismeréséhez, és gondoskodhatnak arról, hogy a program tervezése és végrehajtása, illetve nyomon követése során vegyék figyelembe a társadalmi kirekesztésnek kitett emberek tapasztalatait.

(16) A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [10] összhangban el kell fogadni az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(17) A közösségi intézkedés hozzáadott értékének gyarapításához szükséges, hogy a Bizottság a tagállamokkal együttműködve minden szinten gondoskodjék az e határozat keretében megvalósított intézkedések és valamennyi egyéb vonatkozó közösségi okmány, politika és intézkedés közötti összhangról és egymást kölcsönösen kiegészítő voltáról, különös tekintettel a Strukturális Alapok intézkedéseire.

(18) Az Unió jövőbeli bővítésére való tekintettel a társadalmi kirekesztés problémája kiemelt figyelmet igényel.

(19) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) rendelkezik egyrészt az Európai Közösség és tagállamai, másrészt az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) az Európai Gazdasági Térségben részt vevő országai (EFTA/EGT-államok) közötti szorosabb együttműködésről szociális téren. Rendelkezni kell ennek a programnak a megnyitásáról a közép- és kelet-európai tagjelölt országok részvétele számára, az Európa-megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben és a vonatkozó társulási tanácsi határozatokban meghatározott feltételekkel összhangban, valamint Ciprus, Málta és Törökország számára történő, az ezen országokkal közösen megállapítandó eljárásokkal összhangban kiegészítő előirányzatok útján történő megnyitásáról.

(20) E program végrehajtása során különös jelentőséggel bír a nemzetközi szervezetek, többek között az Egyesült Nemzetek, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az Európa Tanács tevékenysége.

(21) Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatározza a pénzügyi kereteket, amelyek a költségvetési fegyelemről és költségvetési eljárás továbbfejlesztéséről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 1999. május 6-án létrejött intézményközi megállapodás [11] 33. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során a költségvetési hatóság első számú hivatkozási pontjaként szolgálnak. A programban javasolt pénzügyi keret összege összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi tervekkel.

(22) A férfiak és nők egyenlősége olyan átfogó, döntő fontosságú kérdés, amely nagymértékben befolyásolja a kirekesztés hatásait és okait. A Szerződés 2. és 3. cikke értelmében a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek megszüntetése és az egyenjogúság előmozdítása a Közösség olyan feladata, amelynek célkitűzésként meg kell jelennie a Közösség valamennyi tevékenységében.

(23) Fontos, hogy a program végrehajtásának nyomon követésével és értékelésével gondoskodjanak a program célkitűzéseinek megvalósításáról.

(24) Mivel a Közösségnek a társadalmi kirekesztés elleni fellépésre vonatkozó célkitűzéseit a tagállamok önállóan nem tudják kellő mértékben megvalósítani, hiszen ehhez többoldalú együttműködésre, transznacionális információcserére és a jó gyakorlatnak a Közösség egész területén történő elterjesztésére van szükség, illetve mivel a megfogalmazott célkitűzések megvalósítása a javasolt tevékenység terjedelmét és hatásait figyelembe véve, közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

A Közösség a 2002. január 1-je és 2006. december 31-e közötti időszakra a tagállamok közötti, a társadalmi kirekesztés elleni fellépést szolgáló együttműködés ösztönzésére szolgáló cselekvési programot (a továbbiakban: program) fogad el.

2. cikk

Alapelvek

(1) A program része a tagállamok közötti koordináció nyílt módszerének, amelynek közösségi szinten a megfelelő célkitűzések megfogalmazásával és a nemzeti cselekvési tervek megvalósításával döntő lökést kell adnia a társadalmi kirekesztés és a szegénység felszámolásához.

(2) A program és a nemzeti cselekvési tervek együttesen hozzájárulnak a társadalmi kirekesztés alaposabb megismeréséhez, a tagállamok és a Közösség politikájában és intézkedéseiben a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem nagyobb fokú figyelembevételéhez, valamint a kialakult helyzettel összhangban a tagállamok által kiválasztott, elsőbbséget élvező intézkedések megvalósításához.

(3) A programhoz tartozó tevékenységek tervezése, végrehajtása és nyomon követése során figyelembe kell venni a tagállamokban különböző szinteken felhalmozott tapasztalatokat, és a társadalmi kirekesztés és a szegénység hatásának kitett emberek, a szociális partnerek, a nem kormányzati és önkéntes szervezetek, a szociális szolgáltatásokkal foglalkozó testületek, valamint a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni harcban részt vevő további szereplők tapasztalatait.

3. cikk

Célkitűzések

A 2. cikk (1) bekezdésében említett koordináció említett nyílt módszerének alkalmazásával összefüggésében a program támogatja az együttműködést, amely lehetővé teszi, hogy a Közösség és a tagállamok fokozzák a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem hatékonyságát és eredményességét a következőkkel:

a) a társadalmi kirekesztés és a szegénység megértésének javítása, különösen az összehasonlítható mutatók segítségével;

b) az alkalmazott stratégia tapasztalatainak kicserélése és az egymástól való tanulás segítése, többek között az egyes tagállamok nemzeti cselekvési terveinek összefüggésében, különösen az összehasonlítható mutatók segítségével;

c) az egyes szereplőknél a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni hatékony fellépéshez és az innovatív megközelítések támogatásához szükséges kapacitások fejlesztése, különösen európai szintű hálózatok építésével, valamint az érintettek között nemzeti és regionális szinten megvalósuló párbeszéd támogatásával.

4. cikk

Közösségi intézkedések

(1) A 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósításának céljából transznacionális keretek között a következő közösségi intézkedéseket lehet végrehajtani:

a) a társadalmi kirekesztés jellemzőinek, okainak, folyamatainak és tendenciáinak elemzése, beleértve a társadalmi kirekesztés különböző formáira vonatkozó adatok összegyűjtését ezen adatok összehasonlítása érdekében, a mennyiségi és minőségi mutatók elemzését, egységes módszerek fejlesztését és tematikus tanulmányok elkészítését;

b) a mennyiségi és minőségi mutatók fejlesztését ösztönző információk és a legjobb gyakorlat cseréje az Európai Parlament és a Tanács által egyeztetett célkitűzések alapján, értékelési kritériumok és a teljesítményértékelés fejlesztése, monitoring, értékelés és szakmán belüli értékelés;

c) az összes érdekelt részvételével folyó párbeszéd támogatása, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harcban tevékeny szervezetek, különösen a nem kormányzati szervezetek európai hálózatainak fejlesztése.

(2) Az (1) bekezdésben említett közösségi intézkedések végrehajtására vonatkozó megoldásokat a melléklet tartalmazza.

5. cikk

Végrehajtás és együttműködés a tagállamokkal

(1) A Bizottság:

a) gondoskodik a programban szereplő közösségi intézkedések végrehajtásáról;

b) európai szinten rendszeres véleménycserét folytat a nem kormányzati szervezetek és a szociális partnerek képviselőivel a program megszervezéséről és végrehajtásáról, ezek nyomon követéséről, valamint a kapcsolódó politikák irányairól. E célból a Bizottság hasznos információkat bocsát a nem kormányzati szervezetek és szociális partnerek rendelkezésére. A Bizottság ezekről a véleményekről tájékoztatja a 8. cikk alapján létrehozott bizottságot;

c) támogatja az aktív partnerségi kapcsolatokat és a párbeszédet a programban részt vevő valamennyi szereplő között a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem integrált és egyeztetett megközelítésének ösztönzése érdekében.

(2) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy:

a) előmozdítsa valamennyi érintett fél bevonását a programba;

b) biztosítsa a program keretében a Közösség által megvalósított intézkedések eredményeinek terjesztését;

c) gondoskodjék a program által támogatott közösségi intézkedésekre vonatkozó megfelelő tájékoztatásról és annak nyomon követéséről.

6. cikk

Finanszírozás

(1) A program megvalósításának pénzügyi kerete az 1. cikkben említett időtartamra 75 millió euró, amely tartalmazza a technikai és igazgatási kiadásokat.

(2) Az éves előirányzatokat, beleértve a humán erőforrásokra vonatkozó előirányzatokat is, a pénzügyi tervek szabta keretek között a költségvetési hatóság engedélyezi.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) Az e határozat végrehajtásához szükséges, az alább felsorolt területekre vonatkozó intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

a) a program közösségi intézkedéseinek és éves munkatervének évenkénti végrehajtása;

b) a pénzeszközök elosztása a program különböző részei között;

c) a Közösség által támogatott tevékenységek és szervezetek kiválasztására vonatkozó megoldások;

d) a program értékelésére vonatkozó kritériumok, beleértve a költséghatékonyságra vonatkozó intézkedéseket, valamint az eredmények terjesztésére vagy továbbítására vonatkozó megoldások.

(2) Az e határozat végrehajtásához szükséges, minden egyéb ügyre vonatkozó intézkedéseket a 8. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadják el.

8. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam két hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

9. cikk

Együttműködés más bizottságokkal és kapcsolattartás a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal

(1) A program és a 10. cikkben említett más intézkedések összeegyeztethetőségének és egymást kölcsönösen kiegészítő jellegének biztosítása érdekében a Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot a Közösség egyéb, a társadalmi kirekesztés elleni fellépést szolgáló intézkedéseiről. A Bizottság adott esetben rendszeres és szervezett együttműködést alakít ki a bizottság és az egyéb vonatkozó politikák, okmányok és intézkedések keretében létrehozott támogatásfelügyeleti bizottságok között.

(2) A Bizottság az e határozatban említett közösségi intézkedések keretében megteremti a szükséges kapcsolatokat a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal.

10. cikk

Összeegyeztethetőség és kölcsönösen kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve gondoskodik a program és a Közösségnek az egyéb vonatkozó politikái, okmányai és intézkedései közötti összeegyeztethetőség megteremtéséről, különösen azáltal, hogy létrehozza a program keretében megvalósuló tevékenységek és a kutatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság-, ipar- és vállalkozáspolitikára, a diszkriminációmentességre, a bevándorlásra, a nők és férfiak közötti egyenlőségre, a szociális védelemre, az oktatásra, a szakképzésre és az ifjúságpolitikára, az egészségügyre és a bővítésre, valamint a Közösség külkapcsolataira vonatkozó intézkedések közötti összhang megteremtésére alkalmas mechanizmusokat.

(2) A tagállamok mindent megtesznek annak érdekében, hogy gondoskodjanak a program és a nemzeti, regionális és helyi szinten végzett tevékenységek összeegyeztethetőségéről és egymást kölcsönösen kiegészítő jellegéről.

(3) A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak a program keretében hozott intézkedések és a foglalkoztatás területén, valamint a strukturális alapok, különösen a közösségi EQUAL kezdeményezés működésének területén hozott intézkedések összeegyeztethetőségéről és egymást kölcsönösen kiegészítő jellegéről.

11. cikk

Az EFTA/EGT-államok, a közép- és kelet-európai társult országok, Ciprus, Málta és Törökország részvétele

A programban a következő országok vehetnek részt:

- az EFTA/EGT-államok, összhangban az EGT-megállapodásban megállapított feltételekkel,

- a közép- és kelet-európai társult országok, összhangban az Európa-megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben és a vonatkozó társulási tanácsi határozatokban megállapított feltételekkel,

- Ciprus, Málta és Törökország kiegészítő előirányzatok útján kapnak támogatást, összhangban az egyes országokkal közösen megállapítandó eljárásokkal.

12. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban rendszeresen figyelemmel kíséri a programot.

(2) A Bizottság az Európai Tanács tavaszi ülésén éves összegző beszámolójában jelentést tesz a társadalmi kohézió politikái közötti általános összeegyeztethetőségről, beleértve az e program végrehajtása során elért eredményeket, amelyet az Európai Parlament megfelelő időben véleményez.

(3) A Bizottság a harmadik év végén és a program befejeztével független szakértők segítségével értékeli a programot. Ez az értékelés a 3. cikkben említett célkitűzések megvalósítása érdekében kezdeményezett intézkedések relevanciájára, hatékonyságára és költséghatékonyságára vonatkozik. Vizsgálat tárgyát képezi továbbá a program egészének hatása. Az értékelés során vizsgálják a program alapján kezdeményezett tevékenységek és a Közösségnek az egyéb vonatkozó politikái, okmányai és intézkedései alapján megvalósuló tevékenységek egymást kölcsönösen kiegészítő jellegét.

(4) A Bizottság legkésőbb 2006. december 31-ig a program végrehajtásáról szóló záróbeszámolót terjeszt az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága elé.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2001. december 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

N. Fontaine

a Tanács részéről

az elnök

I. Durant

[1] HL C 337. E, 2000.11.28., 130. o. ésHL C 96. E, 2001.3.27., 229. o.

[2] HL C 14., 2001.1.16., 69. o.

[3] HL C 144., 2001.5.16., 52. o.

[4] Az Európai Parlament 2000. november 16-i véleménye (HL C 223., 2001.8.8., 284. o.), a Tanács 2001. február 12-i közös álláspontja (HL C 93., 2001.3.23., 11. o.) és az Európai Parlament 2001. május 17-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2001. november 15-i határozata és a Tanács 2001. november 21-i határozata.

[5] HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

[6] HL L 245., 1992.8.26., 46. o.

[7] HL L 245., 1992.8.26., 49. o.

[8] HL C 8., 2000.1.12., 7. o.

[9] HL L 172., 2000.7.12., 26. o.

[10] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[11] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

JAVASLATOK A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRA

1. Tevékenységi területek

A 3. cikkben megfogalmazott célkitűzések megvalósítása és a 4. cikkben megállapított közösségi intézkedések végrehajtása céljából transznacionális keretek között az alábbi intézkedések végrehajtására nyílik lehetőség:

1. terület:

A társadalmi kirekesztés jellemzőinek, folyamatainak, okainak és tendenciáinak elemzése

A társadalmi kirekesztés jelenségének alaposabb megismerése érdekében az alábbi intézkedések támogathatók:

1.1. a társadalmi kirekesztés és a szegénység, annak terjedelme, jellemzői, folyamatai, okai és tendenciáinak mérésére és alaposabb megértésére alkalmas egységes módszerek fejlesztésével és a mutatókkal összefüggő szakmai munkával kapcsolatos tanulmányok és tanácskozások;

1.2. a különböző jellegű társadalmi kirekesztésre vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtése és terjesztése a Közösségben és a tagállamokban az ilyen adatok hatékony összehasonlítása céljából. Ennek az intézkedésnek segítenie kell a nemzeti statisztikai hivatalok és a Bizottság közötti együttműködést, fokoznia kell a statisztikai referenciaforrások hatékonyságát közösségi szinten, illetve azok hozzájárulását a társadalmi kirekesztés és a szegénység elemzéséhez;

1.3. innovatív megközelítések támogatása, tematikus tanulmányok készítése a társadalmi kirekesztés jelenségének alaposabb megértése érdekében a tagállamok alapvető fejleményeivel kapcsolatos közös problémák megoldása céljából, beleértve a tudásalapú társadalommal kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

Fontos, hogy figyelembe vegyék a társadalmi kirekesztés és a szegénység hatásának kitett emberek tapasztalatait és felhasználják a társadalmi kirekesztésről és a szegénységről valamennyi, a vonatkozó forrásból rendelkezésre álló információkat, beleértve a nem kormányzati szervezetektől származó adatokat.

A kirekesztés és a szegénység elemzése során megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a társadalmi kirekesztés és a szegénység különböző dimenzióinak és az érintett társadalmi csoportok eltérő helyzetének, beleértve a gyermekek szegénységét, valamint a társadalmi kirekesztés kockázatának fokozottan kitett földrajzi térségeket.

2. terület:

Elvi-politikai együttműködés és az információk és a legjobb gyakorlat kicserélése

A nemzeti cselekvési tervek keretében az elvi-politikai együttműködést és a kölcsönös tanulás folyamatát segítendő, az alábbi transznacionális intézkedések támogathatók:

2.1. az információk és a legjobb gyakorlat kicserélését, összehasonlító vizsgálatok ösztönzését szolgáló transznacionális cserék, viszonyítási pontokra, politikákra és gyakorlati módszerekre vonatkozó tanácskozások/műhelyek/szemináriumok, valamint a cserék más formái, többek között közös stratégiafejlesztés és információk közös terjesztése, helyszíni látogatások és szakembercserék stb. az egyes tagállamok és/vagy a kulcsszereplők szervezésében, a tagállamok vagy európai szervezetek tevékeny közreműködésével. Nemzeti megfigyelő központok és hasonló elismert testületek közötti transznacionális cserék támogatása is lehetséges ezen a területen;

2.2. mutatók és teljesítményértékelés fejlesztésével kapcsolatos szakmai munka és szakmai tanulmányok, beleértve a tudásalapú társadalomra vonatkozókat is;

2.3. a társadalmi kirekesztésről szóló éves jelentés, amely bemutatja a végrehajtott intézkedéseket, különösen a nemzeti cselekvési programokat azokon a legfontosabb területeken, ahol különösen fontos a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel szembeni fellépés.

Tekintettel arra, hogy a társadalmi kirekesztés többdimenziós jelenség, megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a szociális védelmi, a foglalkoztatási, az oktatási és szakképzési, az egészségügyi és a lakáspolitikai fejleményeknek.

3. terület:

A különböző szereplők részvétele és az európai szintű hálózatépítés támogatása

A szereplőkkel fenntartott párbeszéd érdekében az alábbi intézkedések támogathatók:

3.1. a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni harcban részt vevő európai hálózatok alapfinanszírozása; az alapfinanszírozás felső határa a támogatásra jogosult költségek 90 %-a. Ez a felső határ csak rendkívüli körülmények között érhető el;

3.2. évente megrendezendő európai uniós kerekasztal-konferencia a társadalmi kirekesztésről. A konferenciát az Európai Unió Tanácsa Elnökségének közreműködésével rendeznék meg, az előkészületekbe bevonnák valamennyi érintett szereplőt, többek között a szociális partnereket, az ezen a területen tapasztalatokkal rendelkező nem kormányzati szervezetek képviselőit, az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága képviselőit.

2. Hozzáférés a programhoz

A végrehajtásnak az e mellékletben meghatározott feltételei mellett és e feltételek szerint a programban való részvétel nyitott valamennyi, a társadalmi kirekesztés elleni harcban részt vevő köz- és/vagy magánszervezet, szereplő és intézmény, különösen az alábbiak számára:

a) tagállamok;

b) helyi és regionális hatóságok;

c) társadalmi kirekesztés elleni küzdelemért felelős szervezetek;

d) szociális partnerek;

e) szociális szolgáltatást nyújtó testületek;

f) nem kormányzati szervezetek;

g) egyetemek és kutatóintézetek;

h) nemzeti statisztikai hivatalok;

i) média.

3. Általános megjegyzések

A program figyelembe veszi a Közösség egyéb vonatkozó politikái, okmányai és intézkedései előkészülete és végrehajtása során szerzett eredményeket.

A programhoz tartozó tevékenységek tervezése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során figyelembe kell venni a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek kitett emberek, valamint a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és a társadalmi kirekesztés és a szegénység ellen harcban részt vevő más társadalmi testületek tapasztatait. A program valamennyi tevékenysége során tiszteletben tartja a nemek egyenlőségének elvét.

4. A támogatás iránti kérelmek benyújtása

1. terület: | Az e területhez tartozó intézkedéseket alapvetően pályázati felhívásokon keresztül hajtják végre. A nemzeti statisztikai hivatalokkal folytatott együttműködés során az Eurostat-eljárásokat kell alkalmazni. |

2. terület: | A 2.1. területhez tartozó intézkedéseket alapvetően az évenként esedékes javaslati felhívások keretében hajtják végre (egyes koncepcionális üléseket/tanfolyamokat közvetlenül a Bizottság is szervezhet). A javaslatokban legalább három tagállam testületeinek, szereplőinek és intézményeinek kell részt vennie, és azokat a Bizottsághoz a tagállamok és/vagy a kulcsszereplők a tagállamok vagy európai szervezetek tevékeny közreműködésével nyújthatják be. A 2.2. és 2.3. terület esetében külön pályázati felhívásokra van szükség. |

3. terület: | A 3.1. terület keretében támogatásban részesíthetők a Bizottság által a 8. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott kritériumoknak megfelelő európai hálózatok. A 3.2. terület a tagállamok támogatás iránti kérelme alapján támogatható. |

5. A tevékenységek elvégzése

Az elvégzendő tevékenységek finanszírozásának lehetséges módja ajánlati felhívást követő szolgáltatási szerződés vagy támogatás több forrásból történő közös finanszírozásnál. Utóbbi esetben a Bizottság által nyújtott pénzügyi támogatás mértéke általában nem haladhatja meg a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek 80 %-át.

A program végrehajtása során a Bizottság többleterőforrásokat, többek között szakértők alkalmazását kérheti. Ezekről az igényekről az erőforrás elosztásának folyamatban levő bizottsági felmérésével összefüggésben határoznak.

A program végrehajtása során a Bizottság saját maga és a kedvezményezett közös érdekében szakmai és/vagy igazgatási segítséget (fogalommeghatározás, előkészítés, igazgatás, felügyelet, könyvvizsgálat és ellenőrzés) vehet igénybe.

A Bizottság tájékoztató, publikációs és terjesztési tevékenységeket is végezhet. A Bizottság kezdeményezheti értékelő tanulmányok elkészítését, valamint szemináriumok, műhelyek és más szakértői ülések szervezését.

A tevékenységek során maradéktalanul tiszteletben kell tartani az adatvédelem elveit.

--------------------------------------------------