BH 2001.1.32 A környezetveszélyeztetés és környezetkárosítás meghatározásánál irányadó szempontok [1995. évi LIII. tv 4. §].

Az alperes futómű-gyáregységének reptér elnevezésű telephelyén helyhez kötött légszennyező pontforrások és pontforrásként kezelt épületforrások működnek, melyek határértéken túli légszennyezést bocsátanak ki. Emiatt a Környezetvédelmi Felügyelőség 1993. évtől kezdődően évente légszennyezési bírság megfizetésére kötelezte az alperest.

A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes által folytatott káros légszennyezés környezetszennyezésnek minősül, mely azonban nem azonos a környezetveszélyeztetéssel. A határérték túllépése önmagában nem, csak a környezetkárosítás bekövetkezésének valószínűsítésével eredményezi a környezet károsítását. A környezet védelmének általános szabályairól rendelkező 1995. évi LIII. tv (a továbbiakban: Ktv.) szabályai különbséget tesznek kibocsátási és szennyezettségi határértékek között. A kibocsátási határérték alatt kizárt a környezetkárosítás, míg a szennyezettségi határérték fölött ennek ténye fennáll. A két határérték között azonban van egy ún. "köztes" állapot, amelyben a környezetkárosodás igazolásához további bizonyításra van szükség. Ennek, a reá háruló bizonyításnak a felperes nem tett eleget, ezért a környezetveszélyeztető tevékenységtől való eltiltásra irányuló kereset alaptalan.

A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kifejtette, hogy a Ktv. fogalommeghatározásaiból következően a környezetveszélyeztetés fogalmába a környezetkárosítás lehetősége is beletartozik, a kibocsátási határérték túllépése jelenti a légszennyezést, amely egyúttal a környezetet veszélyeztető tevékenységnek minősül.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak következtében alapos.