A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30520/2007/3. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. §] Bírók: Murányi Katalin, Török Judit, Váradi Károlyné

Gfv.XI.30.520/2007/6.szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Csákay és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csákay Zoltán ügyvéd) által képviselt T. C. M. N.V. I.r. és a T. Kft. "v.a." II.r. felperesnek a dr. Prandler János ügyvéd (Harmincas Ügyvédi Iroda) által képviselt N. S. Ltd. I.r., Sz. L. II.r. és az E. M. K. és Sz. Kft. "fa." III.r. alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2007. október 12. napján kelt 9.G.41.391/2005/77. számú jogerős ítélete ellen az I-III.r. alperesek által 78. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem és a felperesek részéről Gfv.3. sorszám alatt benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem alapján - tárgyalás tartásával - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 9.G.41.391/2005/77. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek együttesen 27.370.000 (Huszonhétmillió-háromszázhetvenezer) Ft felülvizsgálati költséget.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az I-II.r. alperes mint eladók és az I.r. felperes mint vevő a "K. üzleti tevékenységének megvásárlásával összefüggő keretszerződés" megnevezéssel szerződést kötöttek, melyben - többek között - a K. D. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (a szerződő felek által N.C.-eladott társaságként is megjelölt társaság) tőkéjének 90 %-át képviselő üzletrészt az I.r. alperes, míg a további 10 %-át képviselő üzletrészt a II.r. alperes eladta az I.r. felperes részére. Részletesen meghatározták a vételár számításának módját és a fizetés rendjét, melynek értelmében az un. 1. árkomponens mínusz N.C. Váltó Vételár a Záráskor (Zárás Napja: 2003. július 3.), a 2. árkomponens legkésőbb 2003. szeptember 30-ig, a 3-4-5. árkomponens legkésőbb 2004. március 31-ig volt esedékes. A vételár összetevőit úgy határozták meg, hogy a számítást a 2002-es és 2003-as évekre megállapított korrigált EBITDA (kamatok, adók, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény) értékéhez kapcsolták. Az üzletrész maximális vételára nem haladhatta meg a 6,5 milliárd Ft mínusz a N.C. Váltó Vételára összegét.

A vételár számításának módját a felek egyes részeiben feltételekhez kötötték. Abban az eseten, ha nem tudnak megállapodni a korrigált EBITDA nagyságáról, a vevőnek a K. könyvvizsgáló cég által megállapított korrigált EBITDA alapján meghatározott árkomponenseket kellett megfizetnie, és a felek az egyeztetést az eladók által előterjesztett és a K. által megállapított korrigált EBITDA alapján meghatározott vételár részlet tekintetében folytathatták. A felek meghatározták, hogy azokat a kimutatott EBITDA számokat, amelyeket az üzletrész vételár meghatározásának képletében rendeltek felhasználni, milyen módon kell kiigazítani. Az eladók által kiszámított kiigazítás tényleges összegét a K. vizsgálhatta meg, amennyiben pedig valamelyik fél nem értett volna egyet a K. következtetéseivel, a végső kiigazításról az E. Y. H. dönthetett. Arra az esetre, ha az E. Y. H. nem lett volna független, a felek egy másik, nemzetközileg elismert könyvszakértői cég választását írták elő.

A keretszerződés aláírásával egyidőben külön okiratban a felek megállapodtak abban, hogy a 2003. év első félévére eső korrigált EBITDA kiszámításánál hogyan járnak el. A megállapodás nem kívánta korlátozni a vevőnek azt a jogát, hogy a K. Üzlettel kapcsolatos költségelszámolásokat ellenőrizze, azok helytelen elszámolása esetén korrigáljon.

A felek a szerződésükben választottbírósági szerződést is kötöttek, melyben megállapodtak abban, hogy a szerződésből és a benne említett megállapodásokból eredő és azokkal kapcsolatos minden vitát, illetve minden szerződésszegést, megszűnést, érvényességet és értelmezést kizárólag a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Budapest) mellett működő Választottbíróság dönthet el a saját eljárási szabályai szerint. A választottbírák számát három főben határozták meg, választottbíráskodási eljárás nyelveként pedig a magyar nyelvet kötötték ki.

Az I.r. felperes vevő 2003. szeptember 19-én visszavonta a II.r. alperesnek a K. D. Kft-nél létesített ügyvezetői megbízását, illetve (az eredetileg 2003. július 1-től 2003. december 31-ig terjedő határozott időre szóló) munkaszerződését felmondással megszüntette.

A munkaszerződés megszűnésének napján az I. és II.r. alperesek elálltak az I.r. felperessel kötött szerződéstől, súlyos szerződésszegésre hivatkozással, majd 2003. szeptember 29-én keresetet nyújtottak be a Választottbírósághoz, melyben kérték a szerződéstől való jogszerű elállás megállapítását és kártérítés megfizetése iránti igényt érvényesítettek. E keresetüket azonban - az időközben lefolytatott tárgyalások alapján - visszavonták és a Választottbíróság 2003. október 9-én az eljárást megszüntette.

Később a keretszerződést aláíró felek 2004. június 22-én írásbeli megállapodást kötöttek, melyben a keretszerződés által előírt rendnek megfelelően meghatározandó vételár összegét 544.000.000 Ft-tal csökkentették.

A jelen per alperesei felperesekként 2004. július 20-án indítottak keresetet a Választottbíróság előtt jelen per mindkét felperesével mint választottbírósági alperesekkel szemben. Módosított keresetükben kérték a felperesek együttes kötelezését összesen 4.142.000.000 Ft további vételár és kamatai megfizetésére azzal, hogy saját EBITDA számításaik szerint a felpereseknek összesen 6.222.000.000 Ft vételárat kellett volna megfizetniük, amelyből 2.080.000.000 Ft-ot tekintettek kifizetettnek. Hivatkoztak arra, hogy a felperesek szerződésszegést követtek el és az I.r. felperes jogos ok nélkül tagadta meg a teljesítést. Szerződésszegésként jelölték meg, hogy az I.r. felperes jelen per II.r. alperesét az ügyvezetői tisztségétől megfosztotta, valamint az I.r. felperes 2003. szeptember 25-én a K. D. Kft. 100 %-os üzletrészét jogellenesen és a keretszerződés rendelkezéseivel ellentétben álló módon ruházta át a II.r. felperesre. További szerződésszegésként jelölték meg, hogy I.r. felperes fontos dokumentumokat tartott jogosulatlanul vissza, késedelmesen hajtott végre felülvizsgálatot, illetve elmulasztotta a felülvizsgálat végrehajtását a fennmaradó vételárrész kifizetéséhez vezető EBITDA érték számítására és ellenőrzésére.

Egyben az alperesek a 2004. június 22-i megállapodást - amelyben a meghatározandó vételár összegét csökkentették - tévedés jogcímén megtámadták és e körben az eredeti állapot helyreállításaként az I.r. felperes elszámolási kötelezettségének megállapítását kérték.

A felperesek érdemi ellenkérelmükben az alperesek keresetének elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy az alperesek követelése időelőtti, mert jogosulti késedelmük az I.r. felperes késedelmét kizárja. Az alperesek ugyanis a vételár kiszámításához és kifizetéséhez feltételül szolgáló auditált és korrigált EBITDA adatot nem határozták meg és ez a szerződés szerinti vételár meghatározást kizárja. Állították, hogy az I-II. r. alperes hátráltatta a K. vizsgálatának lefolytatását és még az eljárás megindításakor sem volt egyértelműen megállapítható, mennyi volt az E. M. Kft. III. r. alperes 2003. I. félévében elért, a K. kiadványokhoz kapcsolódó bevétele. A K. az EBITDA számítást az I-II.r. alperes felróható magatartásának következtében nem vizsgálhatta, ezért nem tudott végleges szakvéleményt adni, így az I.r. felperes sem tudott az eljárás megindításáig fizetést teljesíteni az I-II.r. alperes részére.