A Kúria Kfv.38071/2015/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 5. §, 17. §, 68. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 84. §, 85. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A kötelező védőoltások beadásának elmaradása veszélyezteti a gyermek egészségét. Ez esetben a védelembevétel jogszerű gyámhatósági intézkedés.

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27075/2014/19., *Kúria Kfv.38071/2015/4.*, 21/2024. (XI. 28.) AB határozat

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.38.071/2015/4.szám

A Kúria a Dr. Jaczkovits Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Jaczkovits Zita ügyvéd) által képviselt I. rendű Felperes és II. rendű Felperes felpereseknek (mindketten: cím), a dr. ... jogtanácsos által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) alperes ellen kiskorú védelembe vétele ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. június 12. napján kelt 17.K.27.075/2014/19. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által 21. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.075/2014/19. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felpereseket egyetemlegesen arra, hogy fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felperesek 2009 augusztusában kötöttek házasságot, melyből 2 gyermek született, N. 2011. október 3. napján, J. 2013. augusztus 23. napján. A kk. N. a kötelező BCG védőoltást születése után még a kórházban megkapta, ezt követően azonban a szülei egyetlen egyszer sem vitték el az életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadására. Kiskorú J. születésekor a szülők már a kórházban nyilatkoztak arra vonatkozóan, hogy a gyermeket kizárólag édesanyja jelenlétében vizsgálhatja az orvos, a szülői tiltás miatt a kórházban és a későbbiekben sem kapott védőoltást. A Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete jelzéssel élt a Gyámhivatal felé, hogy a fiúgyermeket a szülők nem vitték el az életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadására. A Népegészségügyi Intézet jelzése alapján a Gyámhivatal hivatalból eljárást indított a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyer.) 84. § (1) bekezdése alapján a fiúgyermek védelembe vétele tárgyában, melynek során a családgondozó úgy nyilatkozott, hogy a védelembe vételre csak a fertőző betegségek elleni védekezés és egyéb megbetegedések elkerülése érdekében van szükség. A feltárt tényállás alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2013. szeptember 25. napján kelt SZ-10C/03423/7/2013. számú határozatával N. kiskorút védelembe vette. Kötelezte a szülőket, hogy a családgondozóval működjenek együtt, és a fertőző betegségek elleni védekezés és egyéb megbetegedések elkerülése érdekében a kötelező védőoltások beadásához járuljanak hozzá. Figyelmeztette a szülőket, ha védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet és az már 2 éve fennáll, a Gyámhivatal haladéktalanul meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket.

A határozathozatalt követő napon született J., aki tekintetében az elsőfokú hatóság 2014. március 24. napján kelt SZ-10C/0784-11/2014. számú határozatában döntött a kiskorú védelembe vételéről.

A felperesek mindkét elsőfokú határozattal szemben fellebbezést nyújtottak be, amely folytán eljárt alperesi hatóság kk. N. esetében a 2013. december 11. napján kelt SZ-C-01/01631-4/2013. számú határozattal, míg kk. J. esetében 2014. július 2. napján kelt SZ-C-01/00677-10/2014. számú határozattal az elsőfokú határozatokat helyben hagyta. Határozatainak indokolásában hivatkozott a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § n) pontjának, 17. § (1)-(2) bekezdéseinek, 68. § (1) és (3) bekezdéseinek előírásaira, valamint a Gyer. 84. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint 85. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakra. A határozatok indokolásában felhívta az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) rendelkezéseit, valamint a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM r.) 5. § (1), (2) és (8) bekezdéseit, és a 14. § (1) bekezdését. A határozat indokolásában rögzítette, hogy az egészségügyi előírások szerint védőoltás alóli mentesség csak orvosi vélemény alapján adható, a konkrét esetben pedig egyik gyermek sem rendelkezett ilyen mentességgel. Az alperes kifejtette, hogy a védőoltás elmaradása a gyermekek egészségét veszélyezteti, még akkor is, ha ez a jelenlegi életszakaszban nem jelentkezik. A fertőző betegség elleni küzdelem orvosi szakkérdés, a jogalkotó az orvostudomány eredményei alapján teszi valamely védőoltást kötelezővé vagy ajánlottá, kötelező oltások pedig azért kötelezőek, mert egyéni és össztársadalmi érdek fűződik azok beadásához.