A Győri Ítélőtábla Gf.20341/2010/6. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZGYŰLÉSI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 21. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 35. §, 40. §, 45. §, 46. §, 218. §, 219. §, 220. §, 222. §, 316. §] Bírók: Bajnok István, Ferenczy Tamás, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.341/2010/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a dr. Szabó Zsuzsanna Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Simon Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2010. június 23. napján kelt G.20.006/2010/16. sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által 17., 19. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes I/2009.(12.05.), II/2009.(12.05.), III/2009.(12.05.) és a IV/2009.(12.05.) közgyűlési határozatait hatályon kívül helyezi.

Mellőzi az elsőfokú ítélet perköltség viselésre vonatkozó rendelkezését; egyben kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.500,- (Egyszázötvenezer-ötszáz) forint első- és másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A cégnyilvántartásban a Cg.... cégjegyzékszám alatt bejegyzett "A" Zrt. kisebbségi tagja a felperes. Az alperes részvényesei a 2004. október 22. napján megtartott közgyűlésen a XV/2004.(10.22.) közgyűlési határozattal úgy döntöttek, hogy a részvénytársaság "tagjai" aktív gazdasági tevékenység végzésére kötelesek. A kiskereskedelmi- és vendéglátó-ipari beszállítói tevékenységet a tagok a részvénytársaság által (a gyártókkal és nagykereskedőkkel) kötött szállítási szerződések felhasználásával folytathatták. A közgyűlési határozat kötelezte a részvényeseket, hogy nagykereskedelmi forgalmuk 50 %-át az alperes által kötött szerződések keretei között bonyolítsák le. A határozat rendelkezett arról is, hogy a részvényesek ezen tevékenységüket Magyarország körülhatárolt földrajzi területén végezhetik csak. A közgyűlési határozatban rögzítették az ilyen módon közös gazdasági tevékenység szabályai megsértésének következményeit és a részvényesek alperessel szemben fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét. Az ugyanaznap meghozott további közgyűlési határozatok szabályozták a részvényesek közös gazdasági tevékenység folytatásához szükséges biztosítékadási kötelezettségét; illetve azt, hogy a részvényesek a közös beszerzésekhez a részvénytársaságnak képviseleti meghatalmazást kötelesek adni. (A XVI.-XVIII./2004.(10.22.) közgyűlési határozatok) A közgyűlési határozat alapján az alperes, valamint a felperes - mint partner - között 2004. december 16. napján szerződés jött létre, melyben az alperes vállalta, hogy a különböző élelmiszeripari szállítókkal kedvezőbb piaci feltételekkel megkötött szállítási szerződések feltételeit azonos feltételekkel biztosítja a felperes számára is; amely vállalta az alperessel fennálló gazdasági kapcsolata során birtokába jutott információk üzleti titokként kezelését. Az alperes részvényesei tevékenységük összehangolása érdekében havonta "áruforgalmi ülést" tartottak. Az alperessel kötött szállítási szerződések alapján a rendelések mennyiségére figyelemmel a beszállítók által fizetett "piackoordinálási és szerződéskötési" díjakból az alperes - a részvényesek szerződéskötései arányában - a részvényeseknek rendkívüli ráfordításként lekönyvelve kifizetéseket teljesített. Így az alperes közgyűlése a X/2005.(12.1.) közgyűlési határozattal 45.000.000,- forint, míg a II./2006.(12.6.) közgyűlési határozattal 40.000.000,- forint "végleges pénzeszközátadásról" határozott a részvényesek részére. A felperes ebből a 2005.évben 553.500,- , míg a 2006. évben 547.876,- forintban részesedett. Az alperes igazgatósága a 2007. október 11. napján megtartott ülésén az I/2007.(10.11.) határozattal úgy döntött, hogy a felperes - a bankgarancia határidőre történő becsatolása elmulasztása, valamint a XV.-XVI./2004.(10.22.) közgyűlési határozatok megsértése miatt - már nem jogosult az alperes által megkötött szerződéseket igénybe venni.

Az alperes igazgatósága 2008. december 19. napján úgy határozott, hogy a részvénytársaság a 2008.évi gazdálkodás eredménye alapján a részvényeseknek - szerződéskötéseik arányában - 50.000.000,- forint pénzeszközt ad át véglegesen. Az alperes 2009. május 3. napján kelt 2008. pénzügyi évre vonatkozó számviteli beszámolója eredménykimutatása szerint a 40.491.000,- forint szokásos vállalkozási eredmény az 50.000.000,- forint rendkívüli ráfordítással a negatív előjelű 9.509.000,- forint adózás előtti eredményre csökkent. Az adózás előtti eredményt terhelő 50.000.000,- forint végleges pénzeszközátadás társasági adóalapot növelő tényezőnek minősült és 5.908.000,- forint társasági adó fizetési kötelezettséget eredményezett. Ezzel az alperes adózott eredménye 15.417.000,- forint veszteségre csökkent. A beszámoló szerint az alperes jegyzett tőkéje 21.000.000,- forint, míg saját tőkéje 28.573.000,- forint volt.

Az éves beszámolót az alperes felügyelő bizottsága 2009. május 20. napján kelt jelentése a közgyűlésnek kiegészítés nélkül elfogadni javasolta. Az éves beszámolóhoz az alperes könyvvizsgálója 2009. május 3. napján hitelesítő záradékot fűzött. Az alperes 2009. május 22. napján megtartott közgyűlése a 2008.évi gazdálkodásról szóló igazgatósági jelentést, az ahhoz kapcsolódó felügyelő bizottsági- és könyvvizsgálói jelentést, illetve a 2008.évi számviteli beszámolót elfogadta. A felperes keresete alapján a megyei bíróság a közgyűlés összehívásának szabálytalansága miatt a közgyűlésen meghozott valamennyi határozatot hatályon kívül helyezte.

A 2009. december 5. napjára összehívott újabb közgyűlésen a részvényesek az I/2009.(12.05.) határozattal az igazgatóság 2008. évi gazdálkodásra vonatkozó jelentését elfogadták. Eszerint a részvénytársaság mérleg szerinti eredménye 15.417.000,- forint veszteség, amely alapján osztalék kifizetésére nem kerül sor. A II., III., IV/2009. (12.05.) közgyűlési határozattal a részvényesek - a felperes nemleges szavazatával - a 2008. üzleti évre vonatkozó számviteli beszámolót, valamint a felügyelő bizottság- és a könyvvizsgáló ahhoz kapcsolódó jelentését elfogadták.

A felperes 2010. január 4. napján előterjesztett keresetében az alperes közgyűlése 2009. december 5. napján meghozott I-IV/2009.(12.05.) közgyűlési határozatai felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Keresetében a 2008.évi gazdálkodásra vonatkozó igazgatósági jelentést és a közgyűlés határozatával elfogadott számviteli beszámolót azért tartotta jogszabályba ütközőnek, mert az sérti a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 220.§.(1) bekezdésében és az alperes alapszabálya 10/2/1. pontjában szabályozott, osztalékhoz fűződő jogot. A közgyűlési határozatok jóváhagyták így azt az igazgatósági határozatot, hogy a társaság részvényesei az adózott eredményből nem osztalékban részesülnek, hanem a többségi részvényesek - pénzeszközként - elosszák maguk között a társaság eredményét. A részvénytársaság közgyűlései napirendjén a végleges pénzeszközátadásról határozat nem szerepelt, márpedig a társaság alapszabálya 13/1. pontja szerint az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés jogosult dönteni. A közgyűlési határozattal jóváhagyott igazgatósági döntés azért is jogsértő, mert kárt (többlet adóterhet) okozott a részvénytársaságnak. Azzal is érvelt, hogy a Gt.218.§.(1) bekezdése, valamint a részvénytársaság alapszabálya szerint a részvényesek nem kötelesek személyes közreműködésre, és így nem kötelesek kereskedelmi forgalmuk egy részét a részvénytársaságon keresztül bonyolítani. A II-III/2009.(12.05.) közgyűlési határozatot azért tartotta jogszabálysértőnek, mert a felügyelő bizottságnak illetve a könyvvizsgálónak észlelnie kellett volna a jogszabálysértő kifizetést.