A Gyulai Törvényszék Bf.239/2019/10. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. Bírók: Bordás Enikő, Csepregi-Matus Éva, Kocsár Szilárd

Kapcsolódó határozatok:

Szeghalmi Járásbíróság B.26/2019/7., *Gyulai Törvényszék Bf.239/2019/10.*, Szegedi Ítélőtábla Bhar.530/2020/8.

***********

Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság

3.Bf.239/2019/10. szám

A Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság Gyulán, a 2020. évi szeptember hó 17. napján a 3.Bf.239/2019. számú ügyben megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A közúti baleset okozásának vétsége és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indított büntető ügyben a Szeghalmi Járásbíróság 3.B.26/2019/7. számú ítéletét a következők szerint megváltoztatja:

Megállapítja, hogy a vádlott 2013. december hó 19. napjától volt házi őrizetben.

Terhelt1 vádlott

b ű n ö s

közúti baleset okozásának vétségében (Btk. 235. § (1), (2) bekezdés b) pont) és

segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében (Btk. 166. § (1), (3) bekezdés 1. fordulat).

Ezért a vádlottat - halmazati büntetésül - 2 (kettő) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre, 4 (négy) év közügyektől eltiltásra és 5 (öt) év közúti járművezetéstől eltiltásra ítéli.

A vádlott legkorábban a börtönbüntetés 2/3 (kétharmad) részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A börtönbüntetésbe beszámítja a 2013. március hó 25. napjától 2013. december hó 18. napjáig előzetes fogvatartásban, míg 2013. december hó 19. napjától 2014. március hó 25. napjáig házi őrizetben töltött időt azzal, hogy 1 napi börtönbüntetésnek 4 napi házi őrizetben töltött idő felel meg.

Kötelezi a bíróság a vádlottat, hogy az eljárás során eddig felmerült bűnügyi költségből 2.996.360,- (kétmillió-kilencszázkilencvenhatezer-háromszázhatvan) forintot fizessen meg a Gyulai Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására az ott közölt időben és módon az államnak, míg az állam terhén maradó bűnügyi költség összegét 56.744,- (ötvenhatezer-hétszáznegyvennégy) forintra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a vádlott személyazonosító igazolványának száma: sorszám, valamint a bevezető részből mellőzi a 2015. június 25., szeptember 10., december 08., 2016. január 14., február 17., március 02., április 12., június 09., 2017. március 07., április 10., május 16. és június 20. tárgyalási napokra történő hivatkozást.

I n d o k o l á s :

[1] Az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás alapján Terhelt1 vádlottat az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b/ pont ], valamint segítségnyújtás elmulasztásának bűntette [Btk. 166. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. fordulat] miatt emelt vád alól felmentette.

[2] Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről és azok megsemmisítéséről, a sértetti képviselő1 által előterjesztett polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította és megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

[3] Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyész a vádlott terhére, eltérő tényállás és a bűnösség megállapítása, illetve büntetés kiszabása iránt, a vádlott és védője bűncselekmény hiányában történő felmentés végett jelentettek be fellebbezést.

[4] A Békés Megyei Főügyészség B.Bf.359/2019/1-2. számú átiratában az elsőfokú ügyészi fellebbezést fenntartva indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, továbbá ténybeli következtetés alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapítson meg, és mondja ki a vádlott bűnösségét közúti baleset okozásának vétségében [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b/ pont ], valamint segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében [Btk. 166. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. fordulat]. A vádlottal szemben szabjon ki határozott tartamú szabadságvesztést, melynek végrehajtási fokozata börtön, közügyektől eltiltást, közúti járművezetéstől eltiltást,

a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe számítsa be az előzetes fogva tartásban töltött időt, és

állapítsa meg, hogy a vádlott a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

[5] Az átiratban hivatkozottak, szerint az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan (Be.592.§ (1) bekezdés a), c) pontok), mivel a tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonytást érintő ügyiratok tartalmával, továbbá az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, és ennek eredményeként tévesen került sor a vádlott felmentésére. A Be. 593.§ (1) bekezdés c) pontja alapján ez a részbeni megalapozatlanság kiküszöbölhető és Terhelt1 vádlott bűnössége megállapítható.

[6] A védő fellebbezése írásbeli indokolásában (másodfokú iratok 9. alatt) elsődlegesen a vádlott Be. 566. (1) bekezdés b) pontja - nem a vádlott követte el a bűncselekmény - alapján való felmentését, másodlagosan az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, azzal, hogy mellőzze a másodfokú bíróság a rendszám1 forgalmi rendszámú autóra vonatkozó megállapításokat, mivel az az elsőfokú bíróság által elfogadott szakértői vélemények alapján nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy ezen jármű okozta a balesetet, illetve ezen autóval került sor a sértett elszállítására.

[7] A nyilvános ülésen az ügyész a főügyészségi átiratban, a védő az írásbeli beadványában foglaltakat változatlanul fenntartotta, míg a vádlott csatlakozott védőjéhez.

[8] Figyelemmel az ügyészség bűnösség megállapítását célzó fellebbezésére a másodfokú felülbírálat a Be. 590. § (1) és (2) bekezdései alapján teljes körű volt, így a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nélkül, a megismételt eljárás szabályait betartva folytatta le az eljárást.

[9] Ennek eredményeként a Be. 592. § (2) bekezdés a) és c) pontjaiban leírtak szerint, részben hiányos, részben iratellenes tényállást állapított meg, mely részbeni megalapozatlanságot a másodfokú bíróság a Be. 593. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján küszöbölt ki.

[10] A Be. 593. § (1) bekezdés c) pontja alapján a másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli, és ennek során az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét állapíthatja meg.