A Szegedi Ítélőtábla Bhar.530/2020/8. számú határozata közúti baleset okozásának vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 2. § (2) bek., 8. §, 20. § (1) bek., 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 56. § (2) bek., 80. § (2) bek., 85. §, 92. § (3) bek., 166. § (1) bek., (3) bek., 235. § (1) bek., (2) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 458. § (3) bek., 615. § (1) bek., (2) bek., 618. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 619. § (3) bek., 623. §, 624. § (1) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 3. § (1) bek., 25. § (1) bek., 58. § (1) bek.] Bírók: Halász Edina, Mezőlaki Erik, Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

A vádlott a közúton haladása során nem észlelte a sértettet, aki előtte haladt az úttesten, és rendkívül alacsony sebességgel elütötte őt. A baleset folytán a sértett súlyos sérüléseket szenvedett. A vádlottat a baleset vonatkozásában észlelési, cselekvési késedelem terhelte. A másodfokú bíróság tévesen rótta fel a vádlottnak az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 25. § (1) bekezdésében, illetve az 58. § (1) bekezdésében foglaltakat. A KRESZ 25. § (1) bekezdésében írtak szerint a járművel az időjárás és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni, figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra. Ez a közlekedési szabály jelen ügyben a baleset okozása szempontjából irreleváns.

A KRESZ 58. § (1) bekezdése pedig a balesettel érintett jármű vezetőjének megállási, illetve a baleset folytán megsérült személy részére segítségnyújtási kötelezettséget ír elő, amely rendelkezés a cserbenhagyás esetén alkalmazandó, s szintén nem hozható a baleset okozásával összefüggésbe. Ugyanakkor az irányadó tényállás szerinti közlekedési helyzetben a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontjának megszegése róható fel a vádlottnak, amely azt a követelményt írja elő, hogy aki a közlekedésben részt vesz, köteles az adott forgalmi helyzetben szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésben indokolatlanul ne zavarjon és ne akadályozzon. Az e rendelkezés alapján elvárt figyelem és óvatosság a közlekedés minden résztvevőjétől megköveteli a mások által előidézett veszélyhelyzet lehetőségekhez mért elhárítását, csökkentését (BH2013. 205). Arra adat az eljárás során nem merült fel, hogy a gépjármű világítása működött-e, amely körülménytől függetlenül volt köteles a vádlott az adott forgalmi helyzetben szükséges figyelemmel és elővigyázatossággal úgy közlekedni, hogy megfelelő időben észlelje a sértettet, s amely figyelem és körültekintés mellett, megfelelő időben történő cselekvőség esetén elkerülhető lett volna az ütközés.

Kapcsolódó határozatok:

Szeghalmi Járásbíróság B.26/2019/7., Gyulai Törvényszék Bf.239/2019/10., *Szegedi Ítélőtábla Bhar.530/2020/8.*

***********

A Szegedi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Szegeden, 2021. május 20. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A közúti baleset okozásának vétsége és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 2020. szeptember 17. napján kihirdetett 3.Bf.239/2019/10. számú ítéletét

megváltoztatja:

A vádlott szabadságvesztés büntetését 1 (egy) év 6 (hat) hónapra enyhíti, amelynek végrehajtási fokozatát fogházban határozza meg.

A szabadságvesztésbe történő beszámításnál 1 (egy) napi szabadságvesztésnek 3 (három) nap házi őrizetben töltött idő felel meg.

A közúti járművezetéstől eltiltás tartamába a 2013. március 25. napjától 2021. május 20. napjáig eltelt időt beszámítja, és a közúti járművezetéstől eltiltást végrehajtottnak tekinti.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette jogszabályi alapja helyesen Btk. 166. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. fordulat, 1. tétel.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A Szeghalmi Járásbíróság a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a 2019. május 16. napján kihirdetett 3.B.26/2019/7. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat a közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette [Btk. 166. § (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. fordulat] miatt emelt vád alól felmentette, a nyomozás során lefoglalt bűnjelek lefoglalását megszüntette, és azok megsemmisítését rendelte el. magánfél1 magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Az eljárás során felmerült 3.053.104.-Ft bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy azt az állam viseli.

[2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2012. március 26. napján az esti órákban, pontosabban meg nem határozható időpontban a forgalmi rendszám forgalmi rendszámú gépjármű típusú személygépkocsit vezetve ismeretlen személy közlekedett város az közterület a közterület1 felől a közterület2 irányába 22-25 km/óra sebességgel. Haladása közben az utca és az utca2 alatti ingatlanok közötti útszakaszon figyelmetlensége miatt a gépkocsi jobb elejével hátulról elütötte az úttesten annak a menetirány szerinti jobb oldali szélén gyalogosan, a gépkocsinak háttal tartózkodó álló, vagy gyalogló sértett sértettet. Az elütés következtében a sértett teste a személygépkocsi motorháztetőjének a jobb oldalára esett, majd onnan a jobb oldali "A" oszlopnak csapódva a személygépkocsi jobb oldala mellett az úttestre zuhant. A járművezető a baleset bekövetkezését, sértett sértett elütését észlelte, a baleset helyszínén megállt, majd a balesetben megsérült és eszméletlen állapotba került, de még életben lévő sértett sértettet a járművébe tette. A gépkocsival ezt követően az hely partjára hajtott.

[3] A járművel a csatorna mentén az utca3 ingatlan vonaláig haladt, s ott az elütött sértett testét a járműből kiemelte és a náddal benőtt 15 cm mély vízben elrejtette. Az elhunyt sértettre 2012. március 28. napján 8 óra 5 perckor talált rá az egyik hozzátartozója, aki azért kereste, mert napok óta nem látták.

[4] A baleset következtében sértett sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a baleset bekövetkezte után 30 perccel elhalálozott. A halála erőszakos okból, az elütés során elszenvedett fejsérülés, koponyatörés, agyzúzódás, traumás agyállomány-vérzés, következményes traumás agyvizenyő és diffúz agykárosodás miatt következett be.

[5] A baleset során elszenvedett sérülések és a sértett halála között közvetlen ok-okozati összefüggés van, azonban az nem állapítható meg, hogy a sértett még életében, vagy a halál beálltát követően került a vízbe. Kétséget kizáró módon azt nem találta bizonyítottnak, hogy a forgalmi rendszám forgalmi rendszámú személygépkocsit a sértett elütésekor Terhelt1 vádlott vezette, és az sem, hogy Terhelt1 vádlott részt vett a baleset következtében közvetlen életveszélyes sérüléseket szenvedő sértettnak a baleset helyszínéről történő elszállításában, és a sértettnek a náddal benőtt cím14 csatornában történő elrejtésében.