A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21390/2009/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Csőke Andrea, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.21.390/2009/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Strasser-Józsa-Vető Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Strasser Tibor ügyvéd) által képviselt felperesnek a Wéber Judit Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Wéber Judit ügyvéd) által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 33.P.21.306/2008. számon megindult és Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.276/2008/7.számú jogerős ítéletével befejezett ügyében az alperes által 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.000 (Tizenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet - részben helyt adva a keresetnek - megállapította, hogy az alperes a 2008. február 21-én sugárzott TV Híradóban a felperest ábrázoló felvétel jogosulatlan nyilvánosságra hozatalával megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát, és az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 forintot és ennek 2008. február 21-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 24.000 forint első- és másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 forint kereseti, fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 18.000 forint kereseti és fellebbezési illetéket.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a büntetés-végrehajtási intézet alkalmazásában álló felperes a 2008. február 21-i büntető tárgyaláson a vádlott egyik beosztott kísérője volt. Az .. televíziós csatorna az este hét órakor kezdődő híradóban bemutatta a tárgyalásról készült felvételt, amelyen a felperes kitakarás nélkül szerepelt. A tárgyalásról szóló tudósítást követően a felperest nyilvános szórakozóhelyen, a kollégái jelenlétében atrocitás érte, melynek során idegen személyek a szakmája miatt verbálisan inzultálták.

A jogerős ítélet indokolása szerint a Ptk. 80. § (1) és (2) bekezdés alapján a fényképfelvétel nyilvánosságra hozatalához, amennyiben az nem nyilvános közszereplés alkalmával készül, az érintett hozzájárulása szükséges. A perben nem volt vitás, hogy az alperes a képmás nyilvánosságra hozatalához a felperestől hozzájárulással nem rendelkezett. Az alperes téves álláspontjával szemben a felvételről egyértelműen megállapítható volt az is, hogy annak alapján a felperest felismerhették, személyét azonosíthatták és kitűnt büntetés-végrehajtási munkája is. Miután nem tömegfelvételről van szó és a felperes tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek, a felperes képmásának nyilvánosságra hozatalához való hozzájárulása hiányában az alperes megsértette a felperes Ptk. 80. § (1) és (2) bekezdésben védett képmás nyilvánosságra hozatalához fűződő személyiségi jogát. Ezért a jogerős ítélet a jogsértést a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pont alapján megállapította és a b) pont alapján alkalmazta az objektív szankciót. A Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pont alkalmazásával a Ptk. 339. § (1) bekezdés és 355. § (1) és (4) bekezdés alapján előterjesztett nem vagyoni kárigényt részben alaposnak találva kifejtette, hogy külön bizonyítás nélkül, köztudomású tényként is elfogadható, hogy az alperes által a televízió nyilvánossága előtt bemutatott fényképfelvétel, amelyen a felperes személye beazonosítható, alkalmas a hátrány okozására. Ezen túlmenően a felperes személyes előadása és a tanúk egyértelműen is megerősítették, hogy a tárgyalásról készült felvétel nyilvánosságra hozatala következtében a felperest a foglalkozása miatt érték inzultusok, így a felperes a bekövetkezett hátrányt igazolta is. Ezért a másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva - az alperest a mérlegeléssel 200.000 forintban megállapított nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a kereset teljes elutasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint tévesen jutottak az eljárt bíróságok arra a következtetésre, hogy a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát megsértette. A képmás nyilvánosságra hozatalához ugyanis a hozzájárulás ráutaló magatartással is kinyilvánítható. Az adott esetben a nyilvános tárgyaláson a tanács elnöke engedélyezte a felvétel készítését, ezért alappal vélelmezte, hogy az engedély a tárgyaláson jelenlévők engedélyét is magában foglalta. A felperes számára pedig nyilvánvaló volt, hogy a tárgyalásról felvétel készül, és miután nem jelezte, hogy a felvétel készítéséhez nem járul hozzá, okkal tartotta megadottnak a felvétel felhasználásához a hozzájárulását. Ezen túlmenően nem is volt szükség a felperes hozzájárulására, mert a róla készült felvételek nem alkalmasak arra, hogy olyan személyek, akik őt sosem látták, azonosítani tudják. A nem vagyoni kártérítési igény pedig a felperest ért inzultus és a televízió műsor közötti okozati összefüggés hiányában alaptalan.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.