A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40426/2018/5. számú határozata határozat bírósági felülvizsgálata (TÁRSASÁGI határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:21. §] Bírók: Gál Judit, Molnár József, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.426/2018/5.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Fónagy Sándor ügyvéd (...) által képviselt ... felperesnek a Palotai Ügyvédi Iroda (...) és a dr. Csóka Dávid Ügyvédi Iroda (....) által képviselt .... alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2018. március 29-én kelt 8.G.40.846/2017/11. számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 35.000 (harmincötezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes az alperes tagja. Az alperes tagjai továbbá ...., valamint törvényes képviselő, aki 2008. június 24. napjától az alperes önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezetője is.

Az alperes társasági szerződése szerint a felperes 25, törvényes képviselő 65, míg .... 10 szavazattal rendelkezik.

Az alperes 2017. december 18. napján taggyűlést tartott, a taggyűlésen a társaság tagjai jelen voltak. A taggyűlés a 3. napirendi pont körében döntött az ügyvezetőségről, törvényes képviselő ügyvezetői tisztségének 2018. január 1. napjától határozatlan időtartamra történő meghosszabbításáról.

A taggyűlés a 4/2017. (XII. 18.) számú határozattal - 75 igen, 25 ellenszavazat és 0 tartózkodás mellett - egyszerű szótöbbséggel meghosszabbította törvényes képviselő ügyvezetői tisztségviselői jogviszonyát 2018. január 1. napjától kezdődően 2018. január 1. napi hatállyal határozatlan időtartamra - az egyéb feltételek (önálló képviseleti joggal, munkaviszonyban) változatlan hagyása mellett.

A taggyűlés a határozatot törvényes képviselő 65 igen, ... 10 igen és a felperes 25 nem szavazatával hozta meg. törvényes képviselő a saját ügyvezetői tisztségének meghosszabbításáról szavazott.

A felperes a 2017. december 28-án előterjesztett keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:37. § (1) bekezdése alapján az alperes 4/2017. (12.18.) számú taggyűlési határozata hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy a határozat sérti a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés b) és f) pontját, továbbá a 3:18. § (2) bekezdését. Kérte továbbá alperes perköltségben marasztalását. Előadta, hogy törvényes képviselő ügyvezetői tisztsége 2017. december 31-ig szólt, a taggyűlés 4/2017. számú határozattal döntött a tisztség meghosszabbításáról. A Ptk. a 2006. évi Gt.-hez képest bővítette a szavazásból kizárt személyek körét, az f) pontban megjelenő szabállyal minden olyan helyzet megragadható, amelyben a tag előre nem definiálható, nem specifikálható módon válik érdekeltté. törvényes képviselő tag a saját ügyvezetői tisztségének meghosszabbítása tárgyában nem szavazhatott volna, mivel ő személyesen érdekelt a döntésben, a tagsági viszonytól elkülönülő saját érdeke, hogy az alperesnek önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetője maradhasson. Ezen személyes érdekeltség miatt nem várható el, hogy törvényes képviselő kizárólag az alperes érdekei alapján alakítsa döntését. törvényes képviselő a tisztségét munkaviszonyban látja el munkabér mellett, ennélfogva külön érdeke a munkaviszonyának meghosszabbítása is. törvényes képviselő azért sem szavazhatott volna, mert vele szerződést kell kötni, munkaszerződését meg kell hosszabbítani. Hivatkozott a Pécsi Ítélőtábla Gf.40.045/2016/4. számú határozatára, a KGD 1993.281.számon és a BDT 2007.1559. számon közzétett eseti döntésre, melyek azt támasztják alá, hogy a döntéshozatallal saját személyében közvetlenül érintett tag érdekeltség címén a szavazásból kizárt.

Mivel törvényes képviselő a szavazásból kizárt volt, őt a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kellett volna hagyni. Ebben az esetben a nemleges szavazata mellett törvényes képviselő ügyvezetői tisztsége nem lett volna meghosszabbítható, mivel ...... 10 szavazatával szemben maga 25 szavazattal rendelkezik.

Az alperes ellenkérelmére úgy nyilatkozott, hogy az alperes által előadottak irrelevánsak a kereset elbírálása szempontjából, a határozat gazdaságossági, üzleti szempontú megfelelősége nem vizsgálható (BDT.2014.3139., BH1994.201.). Egyebek mellett utalt arra, hogy a saját maga ügyvezetővé választására irányuló javaslatot nem volt szükséges szakmai érvekkel alátámasztani. Az érdekeltséget támasztja alá, hogy egy tagnak mindig többlet jogosultságot, a tagi pozíciójához képest előnyt jelent, ha a tulajdonosi minőségén túl vezető tisztségviselő is lesz, hiszen így például a társaság működésére, gazdálkodási, vagyoni helyzetének alakulására közvetlen rálátása, ráhatása is van. A többség "diktatúráját" valósítaná meg, ha a többségi tag bármikor, bármilyen kérdésben a saját belátását, akaratát erőltethetné rá a többi tagra. Vitatta, hogy maga visszaélésszerű joggyakorlást tanúsított. Kiemelte, hogy a keresetének elbírálása egyszerű jogkérdésben való állásfoglalás.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes tisztában volt azzal, hogy az ügyvezető választás célja a törvényes működésének biztosítása, ugyanakkor harmadik személyre vonatkozó érdemi javaslatot nem tett, magát kívánta ügyvezetőként delegálni, de ezen javaslatát szakmai érvekkel nem támasztotta alá. Felperes a perbeli határozatra leadott ellenszavazatát sem indokolta, annak ellenére, hogy korábban törvényes képviselő ügyvezetői tevékenységével kapcsolatban szakmai kifogást nem fogalmazott meg. A 2017. május 29-i taggyűlésen a felperes is megszavazta törvényes képviselő munkabérét. Felperes mindezekre tekintettel a határozathozatal során kifejezetten visszaélésszerű joggyakorlást tanúsított.

Állította, hogy a felperes a "személyes érdekeltség" körében csupán általánosságban érvelt törvényes képviselő érdekeltsége mellett, azt azonban valós és érdemi indokokkal nem támasztotta alá. A felhívott eseti döntések irrelevánsak jelen per elbírálása szempontjából, de törvényes képviselő érdekeltsége nem is áll fenn, mivel törvényes képviselő szerződése és az ügyvezetői tisztség betöltésének díjazása nem képezte a taggyűlés tárgyát, de a Kúria 1330/2005. számú gazdasági elvi határozata rögzítette is, hogy az ügyvezető díjazása nem tekinthető a társaság rovására nyújtott előnynek. Hangsúlyozta, hogy a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megjelölni a határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset indokait, a felperes ugyanakkor általánosságban, konkrét összegek, tények, valós és érdemi indokok nélkül terjesztette elő keresetét.

Utalt továbbá arra, hogy a Ptk. 3:88. § (3) bekezdése alapján a tagok a társaság érdekeinek elsődlegességére figyelemmel, a társaság céljainak elérését előmozdítandó jogosultak és kötelesek a tagsági jogaikat gyakorolni, a szavazataikat a taggyűlésen leadni. törvényes képviselő az "Év Agrárembere" kitüntetést is átvehette, eddig a felperes is elismerte az ügyvezető szakmai hozzáértését, képzettségét. Nyilvánvalóan egy ügyvezető, aki a 65 % szavazati jogot biztosító üzletrésszel rendelkező tag is, a társaság fejlődése érdekében jár el, mivel ezáltal a saját üzletrészének értéke is növekszik. törvényes képviselő nek az ügyvezetői tisztség ellátása nem többlet jogosultságot jelent a tagi pozíciójához képest, hanem többlet felelősséget. törvényes képviselő nek nincs a társaság érdekeivel ütköző vagy azt befolyásoló személyes jogi érdeke, korábban is nem vitatottan a társaság érdekeit szem előtt tartva jár el. Hangsúlyozta, hogy a felperes a tényleges érdekeltséget nem bizonyította. Nem áll fenn törvényes képviselő részéről olyan közvetlen és azonnal érvényesülő érintettséget megalapozó jogi érdek, amely a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés f) pontja alkalmazását indokolja. Ilyen jogi érdeket a felperes még csak nem is valószínűsített. A jogalkotó szándéka sem utalhatott arra a jogszabály szövege alapján, hogy a magánszemély tagok által létrehozott társaságban az ügyvezetőnek jelölt tag szavazati joga kizárt legyen.