A Kúria Kfv.35113/2016/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 127. §, 142. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.V.35.113/2016/9. szám

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke

Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró

Dr. Kárpáti Magdolna bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Hajdú György ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: dr. Ovárdics János jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. november 04. napján kelt 12.K.32.617/2014/26. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Főváros i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.32.617/2014/26. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részeit nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részeit, továbbá a perköltségre és az illetékre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét teljes körűen elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 500.000 (azaz ötszázezer) forint elsőfokú és 250.000 (azaz kettőszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.500.00 (azaz egymillió-ötszázezer) forint kereseti és 3.500.000 (azaz hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2007.-2009. évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, összes adónemre kiterjedő ellenőrzésének eredményeként a 2014. február 26. napján kelt 2511707636 számú határozatával a felperest társasági adó (tao), általános forgalmi adó (áfa) és társasvállalkozások különadója adónemekben adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. június 18. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot - az adóbírság összegének csökkentésével - helybenhagyta.

[3] Döntése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 120.§ a)-b) pontjai, 127.§ (1) bekezdés a)-b) pontjai, 142.§ (1) bekezdés b) pontja, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 166.§ (2) bekezdés, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 97.§ (4)-(6) bekezdései rendelkezésein alapult.

[4] Indokolása szerint a vizsgált időszakban adózó alvállalkozója volt a R.-T. Kft., az A.-B. Kft. és a B&B Banovics 2001. Kft. (a továbbiakban: számlakibocsátók). A felperes e számlakibocsátók számláit a szállítások megnevezésű költséghelyekre könyvelte, az M6 autópálya építéséhez számolta el, nettó összegükkel adózás előtti eredményét csökkentette, áfa tartalmukat levonásba helyezte és visszaigényelte.

[5] A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az adóhatóság azt állapította meg, hogy mindhárom számlakibocsátó számláiban feltüntetett, elvégzett számlatartalmak építőipari főtevékenységhez kapcsolódtak, ezért adózásuk meg kell, hogy egyezzen azok fordított adózásával. A számlakibocsátóknak számláikat áfa tartalom nélkül kellett volna kiállítani, vagy arra történő utalással, hogy az azokon feltüntetett gazdasági esemény fordított adózás hatálya alá tartozó. Adózót e számlák alapján az Áfa tv. 120.§ a) pontjára alapítottan ezért adólevonási jog nem illeti meg. Ugyanakkor adólevonásra jogosulttá válik az Áfa tv. 120.§ b) pontja alapján. Az alperes szerint a Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.35.411/2010/14. számú ítéletében (a továbbiakban: LB ítélet) foglaltaknak megfelel a döntés, mert adózó a számlák alapján nincsen kétszeresen adóztatva. A téves számlázás az adózót a jogkövetkezmények alól nem mentesíti, a számlák helyesbítését pedig az eljárás során, elévülési időben kezdeményezhette volna. Az alperes a fordított áfa-hoz kapcsolódóan az adózó terhére megállapított adóbírság mértékét az Art. 171.§ (1) bekezdése alapján méltányosan 50%-ról 30%-ra mérsékelte.

A kereseti kérelem

[6] A felperes keresetében a határozatok megváltoztatását és fizetési kötelezettségei törlését, illetve hatályon kívül helyezésüket és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését, harmadlagosan a szankciók törlését vagy mérsékelését kérte.