BH 2005.2.44 Hivatali vesztegetés bűntettét valósítja meg az a terhelt, aki a vele szemben közlekedési szabálysértés miatt intézkedő rendőröknek "kávéra" pénzt ajánl fel azért, hogy tekintsenek el a helyszíni bírság kiszabásától - A terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása körében nincs jelentősége annak, hogy a pénz átvételéről az intézkedő rendőr elismervényt ad át a terheltnek [Btk. 253. § (2) bekezdés].

A megyei bíróság H. G. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. hivatali vesztegetés bűntettében. Ezért halmazati büntetésül 1 év börtönre, mellékbüntetésül 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, mint többszörös visszaesőt. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott használtcikk-kereskedő, jövedelemmel nem rendelkezik, nős, egy kiskorú gyermek tartására köteles. Több alkalommal volt büntetve a Btk. 137. § 16. pontja szerint többszörös visszaeső.

H. G. vádlott 2004. március 15-én az esti órákban a tulajdonát képező Mercedes típusú személygépkocsit vezette Ó. község belterületén négy utast szállítva. K. S. és F. B. rendőrök 22.15 óra körül a vádlott által vezetett gépkocsit közúti ellenőrzés alá vonták, melynek során megállapították, hogy a személygépkocsiban ülők biztonsági öve nem volt bekapcsolva. A szabálysértés elkövetése miatt az intézkedő rendőrök 10 000 forint helyszíni bírságot szabtak ki és közölték a vádlottal, hogy azt csekken kell befizetnie.

A vádlott sokallta a helyszíni bírság összegét, ezért az intézkedő rendőröknek 5000 forintot felajánlott "kávéra" azzal, hogy tekintsenek el a bírságtól és engedjék elmenni.

A rendőrök a pénzt nem fogadták el, ennek ellenére H. G. vádlott a gépkocsi utasaitól 2800 forint készpénzt összegyűjtött, azt ismételten felajánlotta a rendőröknek, akik azt átvételi elismervény ellenében átvették, majd a vádlottat előállították és ellene feljelentést tettek.

A megállapított tényállás szerint a vádlott a vele szemben intézkedő rendőröket arra akarta rávenni, hogy a jogtalan előnyt elfogadva hivatali kötelességüket megszegjék.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője fellebbeztek felmentés végett.

A védő álláspontja szerint a vádlott magatartásával nem követte el a terhére rótt bűncselekményt tekintettel arra, hogy abban a tudatban volt, hogy a helyszíni bírság összegét fizeti ki az intézkedő rendőröknek.

A védelmi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348. § (1) bekezdés szerint teljes körben felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett járt el, a tényállást felderítette, a bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett.

A másodfokú bíróság a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja alapján az iratok tartalmára figyelemmel a tényállást azzal egészítette ki, hogy az átvételi elismervényben az szerepel, hogy a vádlott azért adott át a rendőröknek 2800 forintot, hogy az általa elkövetett szabálysértés miatt ne jelentsék fel, ne bírságolják meg.

A másodfokú eljárásban becsatolt orvosi igazolás szerint a vádlottat a 2004 novemberében bekövetkezett szívinfarktusa miatt a büntetésvégrehajtás központi kórházában kezelik.

A fentiekben rögzített kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól, téves ténybeli következtetést nem tartalmaz, ezért az a Be. 352. § (2) bekezdés alapján a másodfokú eljárás során is irányadó volt.