BH 2001.10.492 A szakszervezet az egyetértéssel kapcsolatos jogát nem gyakorolhatja korlátlanul, e vonatkozásban is irányadó a törvényben meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Ebből következően a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez az egyetértés csak akkor tagadható meg, ha ez a jog társadalmi rendeltetésével összhangban van, vagyis a munkáltató intézkedése a szakszervezet tevékenységét akadályozza [Mt. 28. § (1) bek., 4. §].

A felperes az alperes előzetes egyetértését kérte L. J., a Munkavállalók Független Szakszervezete elnökségi tagja munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az alperes az egyetértést megtagadta, ezért a felperes keresetet indított ellene a jognyilatkozat pótlása iránt.

A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperes jognyilatkozatát pótolva megadta az előzetes egyetértést L. J. rendes felmondásához.

A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felsőbb szakszervezeti szervnek a munkáltató rendes felmondásával kapcsolatos egyetértési jogát rendeltetésszerűen kell gyakorolnia, vagyis csak akkor tagadhatja meg az egyetértést, ha a munkáltató intézkedése a szakszervezet tevékenységét akadályozza. Ezzel kapcsolatban a rendes felmondás indokát nem lehet vizsgálni, mert ez az annak jogellenességével kapcsolatos per tárgya lehet. Az alperes nem tudta bizonyítani, hogy az intézkedéssel arányban nem álló súlyos hátrány éri a tisztségviselőt. A szakszervezet érdeke a munkaviszony megszüntetésével nem csorbul, mert az érdekképviseleti tevékenységet munkaviszonyban nem álló személy is elláthatja. Nem tudta bizonyítani az alperes azt sem, hogy a felperes L. J. érdekképviseleti tevékenysége miatt kívánja megszüntetni a munkaviszonyt, ezt a dolgozói részvényekkel kapcsolatos eltérő álláspont nem támasztja alá. A felperes a tisztségviselő rendezetlen munkajogi helyzetéből eredő részleges érvénytelenséget kívánta a rendes felmondással orvosolni, ami a jogszabályból eredően kötelessége is.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.

A megyei íróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság indokaival, de hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéleteiben kifejtettekre is. Eszerint, ha az intézkedés a gazdálkodásban rejlő okokon nyugszik, az egyetértés nem tagadható meg. A felperes az intézkedését gazdasági okra, a tisztségviselő munkahelyének megszűnésére és annak más gazdasági társasághoz kerülésére alapította, ezért az alperes az egyetértést nem tagadhatta meg. A munkaviszony megszűnése a szakszervezeti tevékenységet nem akadályozza, mert munkaviszonyban nem álló személy is elláthatja a tisztséget. A tervezett intézkedés nem áll összefüggésben a tisztségviselő érdekképviseleti tevékenységével, amit a felperes megoldást kereső javaslatai is bizonyítanak, a tisztségviselő azonban a helyzete rendezésétől elzárkózott.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok tényként fogadták el a tervezett rendes felmondás indokait, a megszüntetéssel szembeni érvekkel azonban nem foglalkoztak, a tényállást ebben a körben nem tisztázták. Eljárási szabályt sértettek, amikor nem találták bizonyítottnak, hogy a munkaviszony megszüntetésének valós indoka a dolgozói részvények kibocsátása körüli vita. A felmondás valós indoka nem gazdasági, hanem az ezzel kapcsolatban keletkezett retorzió.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az Mt. 28. §-a (1) bekezdése szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges - többek között - a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. A (2) bekezdés szerint a szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet a véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene.