A Debreceni Ítélőtábla Pf.20400/2013/6. számú határozata működés törvényességének helyreállítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 72. §, 74. §, 213. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 65. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.400/2013/6. szám

A Debreceni Ítélőtábla a BM Peres Képviseleti és Szerződés-előkészítő Főosztálya (1903 Budapest, Pf. 314, ügyintéző: dr. ... vezető jogtanácsos, főosztályvezető) által képviselt Belügyminiszter felperesnek - a dr. Gerzsenyi Ferenc ügyvéd (címe) és ... elnök által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen törvényes működés helyreállítása iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 17.P.20.156/2013/10. számú ítélete ellen a felperes által 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

részítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperes 2011. november 17-i taggyűlésének a tisztújítás elhalasztásáról, a 2012. október 27-i taggyűlésének tisztújításról szóló határozatait megsemmisíti; az alperes testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését felfüggeszti; a felfüggesztés tartamára az új tisztségviselők megválasztásáig, a kamara képviselőjének bírósági nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló határozat jogerőre emelkedéséig az alperes irányítására felügyelőbiztosként kirendeli Sz. T.-t (cím).

A felügyelőbiztos díjazása és költségtérítése körében az elsőfokú bíróság ítéletét - a perköltségviselésről szóló döntésre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, s az elsőfokú bíróságot e keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Ez ellen a részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A alperes-t a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság vette nyilvántartásba közhasznú köztestületként.

Az ítélőtábla rendelkezésére álló alapszabály 11. §-a értelmében a területi kamara legfelsőbb szerve a taggyűlés, mely a létesítő okirat 12. §-a szerint lehet rendes, tisztújító, rendkívüli és rendkívüli tisztújító. A 12. § 1/d) pontja szerint a taggyűlés összehívása az elnök feladata. A 12. § 1/b) pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy "tisztújító taggyűlést négy évente kell összehívni, indokolt esetben az elnökség és a felügyelő bizottság együttes ülésén a tisztújító taggyűlést egyhangú határozattal 1 évvel elhalaszthatja".

Az alapszabály értelmében a területi kamara legfőbb ügyintéző szerve az elnökség. A 12. § 4/e) pontja szerint a szervezet választott tisztségviselői: az elnök, az alelnök, az elnökségi tagok, a felügyelő bizottság tagjai, valamint az etikai-fegyelmi bizottság tagjai és a küldöttek.

A létesítő okirat 13. § 2/f) pontja szerint a területi kamarát - a küldöttgyűlés kivételével - az elnök képviseli.

Az alperes tisztségviselőit 2007. november 23-án tartott taggyűlésen választotta meg a tagság.

2011. október 28-án az elnökség és a felügyelő bizottság együttes ülésén egyhangúan azt a határozatot hozták, hogy a tisztújító taggyűlést 1 éven belüli időpontra, legkésőbb 2012. november 23-ig elhalasztják.

2011. november 17-én tartott taggyűlésen a szervezet elnöke tájékoztatta a jelenlévőket az október 28-án történtekről, s azt a tagság - bár arról formális határozatot nem hozott - egyetértőleg tudomásul vette.

2012. október 26-ára a kamara bírósági nyilvántartás szerinti elnöke taggyűlést hívott össze, s az e napon megtartott megismételt tisztújító taggyűlésen a tagság megválasztotta a szervezet tisztségviselőit.

A felperes módosított keresetében kérte az alperes 2011. november 17-i taggyűlésének a tisztújítás elhalasztására, a 2012. október 26-i taggyűlésének a tisztújításra vonatkozó, szám nélküli határozatai megsemmisítését, az alperesnél jelenleg tisztséget betöltő szervek és tisztségviselők működésének felfüggesztését, az alperes irányítására felügyelőbiztos kirendelését, díjazásának megállapítását és az alperes költségben való marasztalását. Álláspontja szerint a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint a kamara választott tisztségviselői megbízatásának leghosszabb időtartama négy év, s e megbízatás az időtartam lejártával a törvény erejénél fogva megszűnik. A jogszabály arra ad lehetőséget, hogy a megbízatás a tisztségviselők ismételt megválasztásával legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható. Az alperes tisztségviselőit 2007. november 23-án választották meg, így mandátumuk 2011. november 23-án a törvény erejénél fogva megszűnt. A 2012. évi tisztújító taggyűlést a mandátummal már nem rendelkező elnök hívta össze, ezért az ekkor született határozatok szükségszerűen törvénybe ütközőek. Hivatkozott arra, hogy az alperes alapszabályának az a rendelkezése, amely lehetővé teszi a tisztújító taggyűlés 1 évvel történő elhalasztását, törvénybe ütköző. Megjegyezte, hogy a 2012. október 26-i taggyűlésen hozott határozatok jogszerűsége akkor is kétséges lenne, ha a legfőbb szerv ülését arra feljogosított személy hívta volna össze, figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló iratok szerint nem egyértelmű a taggyűlésen jelenlévők, majd a szavazók száma, s nem tisztázott a tisztségviselők megválasztásához szükséges szavazatarány megléte sem. Mindezek miatt, álláspontja szerint a kamara törvényes működésének helyreállítása érdekében szükséges a kért intézkedések megtétele. Kérte az alperes jogi képviselőjének perből való kizárását, arra hivatkozással, hogy az alperesnél betöltött titkári tisztsége összeférhetetlen az ügyvédi hivatásával, továbbá meghatalmazása annak adására nem jogosulttól származik.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes költségben való marasztalását kérte. Azzal érvelt, hogy 2011-ben az alapszabály 12. § 1/b) pontja alapján - melynek jogszerűségét sem a nyilvántartást vezető bíróság, sem az ügyész, sem a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter nem kifogásolta - célszerűségi okból döntöttek a tisztújító taggyűlés elhalasztásáról, mert a szervezet közhasznúvá minősítése iránti eljárás folyamatban volt, s tekintettel voltak a várható jogszabályváltozásokra is. 2012 októberében a tisztségviselőket az alapszabály előírásait betartva választották meg, a kamara nem működik törvénytelenül, ezért nincs szükség a felügyelőbiztos kirendelésére és az egyéb, a felperes által kért intézkedések foganatosítására.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította és a felperest kötelezte 20 000 forint perköltség alperes részére történő megfizetésére. A határozata indokolásában az alperes alapszabálya 12. § 1/b) pontjára utalással hangsúlyozta, hogy az alperes által megjelölt okokra is figyelemmel a tisztújító taggyűlés elhalasztása indokolt volt, az alperes működése alapszabályszerű, több mint egy évtizede kifogástalan, nem szorul helyreállításra. Fontos tényként emelte ki, hogy a létesítő okiratot a bíróság, az ügyészség és a törvényességi felügyeletet ellátó építésügyért felelős miniszter is ellenőrizte, ám annak felhívott szakaszát egyik szerv sem találta törvénybe ütközőnek. Ebből következően a 2012. október 26-i taggyűlés jogszerű határozatokat hozott a felperes ezzel kapcsolatos törvényességi kifogásai sem megalapozottak. Alaptalannak találta a felperesnek az alperes képviselője kizárására vonatkozó indítványát, kiemelve, hogy az ügyvédségről szóló törvény, illetve a Ktv. összevetése alapján nem állapítható meg olyan összeférhetetlenségi ok, mely az alperes jogi képviselőjének eljárását a perben kizárttá tenné.