31977D0415[1]

A Tanács határozata (1977. június 3.) a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény néhány mellékletének a Közösség nevében történő elfogadásáról

A Tanács határozata

(1977. június 3.)

a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény néhány mellékletének a Közösség nevében történő elfogadásáról

(77/415/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel a Tanács 1975. március 18-i 75/199/EGK határozata [1] szerint a Közösség félként vesz részt a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény tekintetében;

mivel az említett egyezmény mellékletei a származás szabályairól, a származás okmányszerű igazolásáról, a vámtranzitról, az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatalról, és a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelről elfogadhatók a Közösség számára; mivel mindazonáltal tanácsos bizonyos fenntartásokkal elfogadni a származás szabályairól, a származás okmányszerű igazolásáról, a vámtranzitról, az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatalról, és a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelről szóló mellékleteket, hogy figyelembe vehetőek legyenek a vámunió különleges követelményei,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Közösség a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény következő mellékleteit fogadja el:

- D 1. melléklet a származás szabályairól, kivéve a 7. és 8. kötelező rendelkezéseket és a 10. ajánlott gyakorlatot,

- D 2. melléklet a származás okmányszerű igazolásáról, kivéve a 3., 10. és 12. ajánlott gyakorlatokat,

- E 1. melléklet a vámtranzitról,

- E 6. melléklet az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatalról, kivéve a 19. és 34. kötelező rendelkezéseket és az 5., 16., 18. és 27. ajánlott gyakorlatokat,

- E 8. melléklet a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelről, kivéve a 20. kötelező rendelkezést és a 3., 9. és 10. ajánlott gyakorlatokat.

A fenti mellékletek szövegeit csatolták a határozathoz.

2. cikk

A Bizottság tájékoztatja a Vámegyüttműködési Tanács Titkárságát a vámtranzitról szóló melléklet Közösség által történő elfogadásáról és a származás szabályairól, a származás okmányszerű igazolásáról, az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatalról és a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelről szóló mellékletek 1. cikkben hivatkozott fenntartásokkal történő elfogadásáról.

Kelt Brüsszelben, 1977. június 3-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. Owen

[1] HL L 100., 1975. 4.21., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

D 1. MELLÉKLET

MELLÉKLET A SZÁRMAZÁS SZABÁLYAIRÓL

Bevezetés

Az áruk származásának koncepciója sok intézkedés megvalósításában szerepel, melyek alkalmazása a vámhatóságok feladata. A származás meghatározásakor alkalmazott szabályok két alapvető kritériumot alkalmaznak: egy adott országban történő "teljes előállítás" kritériumát, amikor csak egy ország jöhet számításba a származás szempontjából, és a "lényeges megmunkálás" kritériumát, ahol két vagy több ország vesz részt az áru előállításában. A "teljes előállítás" kritériuma számos "természetes" termékre és a teljes egészében ezek számára előállított árukra alkalmazható, tehát a behozott vagy bizonytalan származású alkotórészeket tartalmazó áruk általában kiesnek a kritérium alkalmazásának köréből. A "lényeges megmunkálás" kritériumát számos különböző alkalmazási módszerrel lehet kifejezni.

Gyakorlatban a lényeges megmunkálás kritériumát a következőképpen lehet kifejezni:

- egy adott nómenklatúrában a tarifaszám megváltoztatását igénylő szabály, a kivételek listájával,

és/vagy

- gyártási vagy feldolgozási műveletek listája, melyek vagy megjelölik, vagy nem jelölik meg az áru esetében a származási országot, melyben az adott műveleteket végrehajtották,

és/vagy

- az érték szerinti százalékos szabály, ahol vagy a felhasznált anyagok százalékos értéke vagy a hozzáadott érték százaléka ér el egy meghatározott szintet.

A különböző kifejezési módszerek előnyei és hátrányai a következőképpen foglalhatók össze a vámhatóság és a felhasználó szempontjából:

A. A TARIFASZÁM MEGVÁLTOZTATÁSA

A szokásos alkalmazási módszer egy általános szabály lefektetése, mely által a kapott terméket úgy tekintik, hogy elegendő előállítási vagy feldolgozási műveleten ment keresztül, amennyiben a felhasznált anyagok vámtarifaszámától eltérő vámtarifaszám alá tartozik.

Az általános szabály mellett általában felsorolják a kivételeket a módszeres árunómenklatúra alapján. Ezek határozzák meg azokat az eseteket, amikor a vámtarifaszám megváltoztatása nem döntő érvényű, vagy nem szab további feltételeket.

Előnyök

Ez a módszer lehetővé teszi a származást meghatározó feltételek pontos és tárgyilagos megfogalmazását. Ha bizonyítékokat kell felmutatni, a gyártónak normál esetben nem okoz gondot olyan adatok szolgáltatása, melyek alapján megállapítható, hogy az áruk valóban megfelelnek a megállapított feltételeknek.

Hátrányok

A kivételek listájának elkészítése gyakran nehéz, továbbá az ilyen listákat állandóan naprakészen kell tartani, nehogy lemaradjanak a műszaki fejlődés vagy a gazdasági feltételek változása mögött. Az előállítási vagy minősítési eljárások bármilyen leírása nem lehet szükségtelenül bonyolult, mert ez ahhoz vezetne, hogy a gyártók jóhiszeműen hibákat követnek el.

Továbbá a módszeres árunómenklatúra szerkezetének a származás meghatározására történő felhasználásának előfeltétele, hogy mind az exportőr-, mind az importőr ország a vámtarifáik alapját képező azonos nómenklatúrát fogadjon el, és azt egységesen használják.

B. GYÁRTÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK FELSOROLÁSAI

A módszer lényege, hogy olyan általános felsorolásokat használnak, melyek az egyes termékek esetében leírják az elegendően fontosnak tekintett műszaki gyártási vagy feldolgozási műveleteket ("minősítő megmunkálások").

Előnyök

Az előnyök megegyeznek a fenti A. részben felsoroltakkal.

Hátrányok

A fenti A. részben felsorolt hátrányok mellett az általános felsorolások még hosszabbak és részletesebbek, ezért elkészítésük még nehezebb.

C. ÉRTÉK SZERINTI SZÁZALÉKOS SZABÁLY

Ha ezzel a módszerrel kerül meghatározásra a származás, figyelembe kell venni az egyes országokban elvégzett gyártást vagy feldolgozást az áruhoz így hozzáadott értékre való hivatkozásul. Ha ez a hozzáadott érték elér vagy meghalad egy meghatározott százalékot, az áru származása szempontjából figyelembe kell venni azt az országot, ahol a gyártást vagy feldolgozást elvégezték.

A hozzáadott értéket az áru előállításához felhasznált idegen vagy bizonytalan származású alkotórészek esetében is ki lehet számítani. Az áru származása szempontjából csak akkor kell figyelembe venni egy adott országot, ha az anyagok vagy alkotórészek nem haladják meg a végtermék értékének adott százalékos arányát.

A gyakorlatban tehát a módszer lényege a behozott vagy bizonytalan származású anyagok értékének a késztermék értékével történő összehasonlítása.

A behozott vagy bizonytalan származású alkotórészek értékének meghatározásakor a behozatali értéket vagy a vételárat szokták figyelembe venni. Az exportált termék értéke esetében általában a gyártási költség, a gyártelepi ár vagy az exportár az irányadó.

A módszert a következő esetekben lehet alkalmazni:

- vagy a másik két módszerrel kombinálva a fenti A. részben említett kivételek felsorolása vagy a B. részben említett általános felsorolás révén, vagy

- egységes százalékos arányt előíró általános szabállyal az egyedi termékek felsorolása nélkül.

Előnyök

A módszer fő előnye a pontosság és egyszerűség.

A behozott vagy bizonytalan származású alkotórészek értékét az elérhető kereskedelmi adatokból vagy okmányból meg lehet állapítani.

Ha az exportált termékek értékének alapja a gyártelepi ár vagy az exportár, mindkettő könnyen bizonyítható vagy alátámasztható az ügyletben érintettek kereskedelmi számláival vagy adataival.

Hátrányok

Nehézségek különösen határesetekben lépnek fel, ha az előírt százalékos aránytól való kismértékű eltérés esetén az áru vagy megfelel, vagy nem felel meg a származásra vonatkozó követelményeknek.

Ehhez hasonlóan az árunak tulajdonított származás nagymértékben az ingadozó világpiaci alapanyagárak, illetve árfolyam-ingadozások függvénye. Az ingadozások néha annyira szélsőségesek lehetnek, hogy jelentősen eltorzíthatják a származásra vonatkozó szabályok ezen az alapon történő alkalmazását.

Egy másik nagy hátrány, hogy gyakran nehéz megállapítani a hozzáadott érték alapját képező olyan elemeket, mint a gyártási költség vagy a felhasznált termékek teljes költsége, ráadásul eltérő lehet azok összetétele és értelmezése az exportőr és az importőr országokban. Vitákra adhat okot, hogy egyes tényezőket, különösen a rezsiköltségeket a gyártási vagy például az értékesítési, elosztási stb. költségek közé kell-e sorolni.

Mialatt a származást meghatározó különböző szabályok ilyen vagy olyan mértékű előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek, hangsúlyozni kell, hogy az importőr és exportőr országokban a származásra vonatkozó közös szabályok hiánya nem csak a vámügyi hatóságok és a származásra vonatkozó bizonyító okmányok kiadására feljogosított testületek feladatát nehezíti meg, hanem a nemzetközi kereskedelemben részt vevőknek is nehézséget okoz. Ez arra mutat, hogy kívánatos folyamatosan a harmonizáció felé haladás ezen a területen. Még akkor is, ha különböző módszereket vezettek be, melyek a kedvezményes tarifális intézkedésekben figyelembe veszik a különböző gazdasági feltételeket vagy tárgyalási tényezőket, nagyon kívánatosnak látszik, hogy ezek közös vagy szabványos keretben létezzenek, hogy a kereskedők könnyebben megértsék egymást, és a vámhatóságok könnyebben alkalmazhassák azokat.

Tekintettel a fenti szempontokra, a melléklet egyes szakkifejezések meghatározását követően azokat a származásmeghatározási szabályokat javasolja, melyek a legkönnyebben, illetve a félreértés és a csalás legkisebb kockázata, valamint a kereskedelmi tevékenységekbe történő legkevesebb beavatkozás mellett alkalmazhatók és ellenőrizhetők.

A szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseket olyan egyéb rendelkezések kísérik, melyek a közmegegyezés szerint alapvető fontosságúak egy származásmeghatározási rendszer gyakorlati alkalmazása szempontjából.

A melléklet kizárólag a származásmeghatározás vámügyi szempontjaival foglalkozik. Például nem terjed ki az ipari vagy kereskedelmi tulajdon védelme, illetve a származásjelzések vagy egyéb érvényben levő áruelnevezések tiszteletben tartása érdekében hozott intézkedésekre.

Fogalommeghatározások

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

a) "áru származási országa": az az ország, ahol az árut a vámtarifák alkalmazásának céljából a mennyiségi korlátozásokban vagy a kereskedelemmel kapcsolatos bármilyen más intézkedésekben rögzített kritériumok szerint előállították, vagy gyártották;

Megjegyzés

Ebben a meghatározásban az "ország" szó országok csoportját, egy régiót vagy egy országrészt is jelenthet.

b) "származásra vonatkozó szabályok": azok a konkrét, nemzeti jogszabályok és nemzetközi egyezmények ("származási kritériumok") által kidolgozott rendelkezések, melyeket egy ország az áru származásának meghatározására használ;

c) "lényeges megmunkálás kritériuma": az a kritérium, mely szerint a származást meghatározzák azáltal, hogy azt az országot tekintik származási országnak, melyben az áru alapvető jellegének meghatározásához elegendőnek tekintett utolsó alapvető gyártási vagy feldolgozási műveletet elvégezték;

d) "vámellenőrzés": azok az intézkedések, melyeket azért alkalmaznak, hogy biztosítsák azoknak a törvényeknek és rendeleteknek való megfelelést, melyek betartatásáért a vámhatóságok felelősek.

Alapelv

1. Kötelező rendelkezés

A melléklet rendelkezéseivel összhangban kerülnek megállapításra az olyan intézkedések megvalósításához szükséges származásra vonatkozó szabályok, melyek behozatal és kivitel esetén történő betartatásáért a vámhatóságok felelősek.

A származásra vonatkozó szabályok

2. Kötelező rendelkezés

A teljes egészében egy adott országban gyártott árukat úgy tekintik, mint amelyek onnan származnak. A következők csak a teljes egészében egy adott országban gyártott árukra vonatkoznak:

a) az ország talajából, a területén fekvő vizekből és tengerfenékből kivont ásványok;

b) az adott országban learatott vagy begyűjtött növényi termékek;

c) az adott országban született és felnevelt élőállatok;

d) az adott országban élő állatokból kinyert termékek;

e) az adott országban lefolytatott vadászat vagy halászat során nyert termékek;

f) az adott országbeli vízi jármű által végzett tengeri halászati vagy egyéb tevékenység során a tengerből kinyert termékek;

g) az adott országbeli feldolgozóhajó fedélzetén kizárólag a fenti f) pontban meghatározott termékekből kinyert termékek;

h) az adott ország felségvizein kívül fekvő tenger alatti talajból vagy altalajból kinyert termékek, feltéve hogy az adott ország kizárólagos jogában áll az említett talaj vagy altalaj feltárása;

ij) gyártási vagy előállítási műveletek törmeléke és hulladéka, illetve használt cikkek, melyeket az adott országban gyűjtöttek be, és amelyek csak nyersanyag kinyerésére alkalmasak;

k) az adott országban kizárólag a fenti a)-ij) pontokban említett termékekből készített áruk.

3. Kötelező rendelkezés

Ha két vagy több ország vesz részt az áruk előállításában, az áruk származását a lényeges megmunkálás kritériuma alapján állapítják meg.

Megjegyzések

1. A gyakorlatban a következőképpen lehet kifejezni a lényeges megmunkálás kritériumát:

- egy adott nómenklatúrában a tarifaszám megváltoztatását igénylő szabály, a kivételek listájával,

és/vagy

- gyártási vagy feldolgozási műveletek listája, melyek vagy megjelölik, vagy nem jelölik meg az áru esetében a származási országot, melyben az adott műveleteket végrehajtották,

és/vagy

- az érték szerinti százalékos szabály, ahol vagy a felhasznált anyagok százalékos értéke vagy a hozzáadott érték százaléka elér egy meghatározott szintet.

2. Annak meghatározása érdekében, hogy fennállnak-e a lényeges megmunkálás feltételei, fel lehet használni olyan tarifális osztályozási rendszereket, mint a Brüsszeli Nómenklatúra, azáltal, hogy a kivételek felsorolásával ellátott általános szabályokat állapítanak meg.

Az említett általános szabály szerint nyert termék a megítélés szerint elegendő gyártási vagy feldolgozási folyamaton ment keresztül, ha a tarifális besorolási rendszerben más vámtarifaszám vonatkozik rájuk, mint az egyes felhasznált anyagok esetében alkalmazható vámtarifaszámok.

A kivételek listája tartalmazhatja a következőket:

a) a tarifális besorolási vámtarifaszám megváltozása ellenére nem vagy csak bizonyos feltételek mellett alapvetőnek tekintett előállítási vagy feldolgozási folyamat;

b) a tarifális besorolási vámtarifaszám változatlanul maradása ellenére alapvetőnek tekintett előállítási vagy feldolgozási folyamat.

Az a) és b) pontokban említett feltételek vonatkozhatnak a terméken elvégzett kezelés típusára vagy az érték szerinti százalékos arány szabályára.

3. Az érték szerinti százalékos arányt olyan általános szabály formájában is ki lehet fejezni, mely egységes mértéket biztosít az egyedi termékek listája nélkül.

4. Ajánlott gyakorlat

A lényeges megmunkálás kritériumának alkalmazása során a Brüsszeli Nómenklatúrát kell alkalmazni a 3. kötelező rendelkezés 2. megjegyzése szerint.

5. Ajánlott gyakorlat

Ahol a lényeges megmunkálás kritériumának kifejezése az érték szerinti százalékos arány szabálya szerint történik, a figyelembe veendő értékek a következők:

- behozott anyagok esetében a behozatali vámérték, vagy bizonytalan származásúak esetében az értük fizetett első megállapítható ár abban az országban, ahol a gyártás történt, és

- az előállított termékek esetében vagy a gyártelepi ár vagy az exportár a nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint.

6. Kötelező rendelkezés

Azokat a műveleteket, amelyek nem vagy csak kismértékben járulnak hozzá az áru alapvető jellemzőihez vagy tulajdonságaihoz, különösen az alább felsoroltakkal kapcsolatosakat nem tekintik lényeges megmunkálásnak vagy feldolgozásnak:

a) az áru szállítása vagy tárolása közben a minőség megőrzése szempontjából szükséges műveletek;

b) az áruk csomagolását vagy eladhatóságát javító vagy azokat szállításra előkészítő műveletek, például a rakomány megbontása, a csomagok csoportosítása, válogatás és osztályozás, újracsomagolás;

c) egyszerű összeszerelési műveletek;

d) különböző származású áruk összekeverése, feltéve hogy a művelet eredményeképpen létrejövő termék jellemzői nem különböznek alapvetően az összekevert termékek jellemzőitől.

A származás minősítésének speciális esetei

7. Kötelező rendelkezés

A gépek, szerkezetek, berendezések vagy járművek esetében használandó tartozékokat, alkatrészeket és szerszámokat úgy tekintik, mint amelyek a gépekkel, szerkezetekkel, berendezésekkel vagy járművekkel megegyező származásúak, feltéve hogy importáltak és normál esetben velük együtt árusítják őket, illetve jellegükben és számukban megfelelnek azok állandó felszereléseinek.

8. Kötelező rendelkezés

Az egynél több szállítmány formájában behozott, össze nem szerelt vagy szétszerelt árucikk, melynek egy szállítmányban történő szállítása fuvarozási vagy előállítási okokból nem megvalósítható, az importőr kérésére a származás meghatározása szempontjából egy árucikként kezelik.

9. Kötelező rendelkezés

A származás meghatározásának céljából a csomagolást a benne lévő termékkel megegyező származásúnak tekintik, kivéve ha az importőr ország nemzeti jogszabályai szerint tarifális szempontból külön kell bejelenteni azokat, mely esetben származásukat az árukétól külön kell meghatározni.

10. Ajánlott gyakorlat

Ha a csomagolást az áruval megegyező származásúnak tekintik, és különösen a százalékos módszer alkalmazása esetén, az áruk származása meghatározásának céljából csak azokat a csomagolásokat kell figyelembe venni, amelyben az árut szokásos esetben kiskereskedelmi forgalomba hozzák.

11. Ajánlott gyakorlat

A származás meghatározásának céljából nem kell figyelembe venni az áru gyártásához vagy előállításhoz felhasznált energia, gyártelep, gépezet vagy szerszám származását.

A közvetlen szállítás szabálya

12. Ajánlott gyakorlat

Ahol az áruk származási országból történő közvetlen szállítását előíró rendelkezéseket állapítanak meg, meg kell engedni az eltérést, különösen földrajzi okokból (például szárazfölddel körülvett országok esetében) és abban az esetben, ha az áru harmadik országokban vámellenőrzés alatt marad (például ha vásárok vagy kiállítások során bemutatják, illetve vámraktárba helyezik őket).

Tájékoztatás a származásra vonatkozó szabályokról

13. Kötelező rendelkezés

Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a származásra vonatkozó szabályok, ideértve a változtatásokat és az értelmező információkat, minden érdekelt személy számára elérhetők.

14. Kötelező rendelkezés

A származásra vonatkozó szabályok vagy azok alkalmazásának megváltoztatása akkor lép hatályba, ha elegendő figyelmeztetést adtak ki ahhoz, hogy az érdekelt személyek mind az exportpiacokon, mind pedig a szállító országokban képesek legyenek figyelembe venni az új rendelkezéseket.

--------------------------------------------------

D 2. MELLÉKLET

A SZÁRMAZÁS OKMÁNYSZERŰ IGAZOLÁSA

Bevezetés

Sok vámintézkedés alkalmazhatósága, különösen melyek a vámtarifákra vonatkoznak, az áruk származásától függ. A behozatalkor bemutatott, származást bizonyító tanúsítványok vagy más okmányok célja, hogy megkönnyítsék a származás ellenőrzését és így meggyorsítsák az engedélyezési eljárást.

A származás okmányszerű igazolása lehet a gyártó, a termelő, a szállító, az exportőr vagy más illetékes személy által a kereskedelmi számlán vagy más egyéb okmányon tanúsított egyszerű nyilatkozat.

Egyes esetekben azonban ezeket a nyilatkozatokat hitelesíteni kell, vagy ki kell egészíteni olyan hatóság vagy testület igazolásával, amely e célra felhatalmazást kapott, és független mind az exportőrtől, mind az importőrtől. Más esetekben különleges nyomtatványokról ("származási bizonyítványokról") gondoskodnak, melyeken a kibocsátásukra felhatalmazott testületek igazolást adnak ki az áru származásáról, és amely a gyártó, előállító stb. nyilatkozatát is tartalmazhatja.

Másrészről vannak olyan körülmények, amikor el lehet tekinteni a származást bizonyító bármilyen okmánytól.

A származást igazoló okmányok lehetséges formáinak ez a széles skálája a számos érdekeltségre való tekintettel lehetővé teszi a származásmeghatározás különböző fokú fontosságát.

Szükségesek azonban a pontos szabályok, hogy az exportőrök és az importőrök pontosan ismerjék a vámügyi követelményeket ezen a téren, és így javukra fordíthassák a némely esetben lehetővé váló egyszerűbb alakiságokat. Ezek a szabályok megállapítják azokat az érvényességi kritériumokat, melyeknek a bizonyító okmányok különféle formáinak meg kell felelniük.

Fogalommeghatározások

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

a) "a származás okmányszerű igazolása": a származási bizonyítvány, a hitelesített származási bizonyítvány vagy a származási nyilatkozat;

b) "származási bizonyítvány": az áruk azonosításának speciális formája, mely során az ennek kiadására jogosult hatóság vagy testület kifejezetten igazolja, hogy egy meghatározott országból származik az áru, amire az igazolás vonatkozik. Ez a bizonyítvány tartalmazhatja a gyártó, a termelő, a szállító, az exportőr vagy más illetékes személy nyilatkozatát is;

Megjegyzés

Ebben a meghatározásban az "ország" szó országok csoportját, egy régiót vagy egy országrészt is jelenthet.

c) "hitelesített származási bizonyítvány": olyan származási bizonyítvány, melyet az erre feljogosított hatóság vagy testület igazolt;

d) "származási nyilatkozat": megfelelő nyilatkozat az áru származására vonatkozóan, melyet annak exportálásával kapcsolatban a gyártó, a termelő, a szállító, az exportőr vagy más illetékes személy tett a kereskedelmi számlán vagy az árura vonatkozó bármely más okmányon;

Megjegyzés

A nyilatkozat megfogalmazása a következő lehet:

Az itt leírt áru származási országa: ... (származási ország).

e) "regionális megnevezési bizonyítvány": olyan bizonyítvány, melyet egy hatóság vagy feljogosítással rendelkező testület által megállapított szabályok szerint állítottak ki, és amely azt igazolja, hogy a benne leírt áru megfelel egy adott régióra jellemző megnevezésnek (pl. Champagne-i pezsgő, portói bor, parmezán sajt);

f) "személy": mind a természetes, mind a jogi személyek, kivéve ha a szövegösszefüggés másképp követeli meg.

Alapelv

1. Kötelező rendelkezés

A származás okmányszerű igazolásának követelményére, kiállítására és kiadására ennek a mellékletnek a rendelkezései vonatkoznak.

A származás okmányszerű igazolásának követelménye

2. Kötelező rendelkezés

A származást bizonyító okmányt csak akkor lehet megkövetelni, ha preferenciális vámok, egyoldalú, illetve két- vagy többoldalú egyezmények alapján elfogadott gazdasági vagy kereskedelmi intézkedések, valamint az egészségügy és közrend érdekében elfogadott intézkedések alkalmazása szempontjából szükséges.

3. Ajánlott gyakorlat

(1) A származást bizonyító okmány nem kötelező az alábbi esetekben:

a) kis kiszerelésben magánszemélyek címére küldött vagy útipoggyászban szállított áru, feltéve hogy nem kereskedelmi jellegű behozatalról van szó, és a behozatal összértéke nem halad meg egy adott összeget, mely nem lehet kevesebb 100 USA dollárnál;

b) kereskedelmi kiszerelések, melyek összértéke nem halad meg egy adott összeget, mely nem lehet kevesebb 60 USA dollárnál;

c) ideiglenes behozatalra engedélyezett áru;

d) vámtranzitban szállított áru;

e) regionális elnevezési bizonyítványt viselő áru, valamint bizonyos meghatározott áruk, melyek esetében az áruval kapcsolatos két- vagy többoldalú egyezmények értelmében a szállító országoknak olyan feltételeknek kell megfelelniük, hogy nincs szükség bizonyító okmányra.

(2) Ha ugyanaz a feladó több, az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említettek szerinti kiszerelést küldött egyszerre ugyanazon a módon és ugyanannak a címzettnek, a kiszerelések értékének az összértéket tekintik.

4. Ajánlott gyakorlat

Ha a származást bizonyító okmányokra vonatkozóan egyoldalú szabályokat állapítottak meg, legalább háromévenként át kell tekinteni azokat, és meg kell bizonyosodni róla, hogy még mindig helytállóak-e azoknak a gazdasági vagy kereskedelmi feltételek változása függvényében, melyek alapján meghozták azokat.

5. Kötelező rendelkezés

Az importőr ország vámhatóságai kötelezővé tehetik a származási ország illetékes hatóságának okmányi bizonyítékát, ha csalás alapos gyanúja merül fel.

A származást bizonyító okmány különböző típusainak alkalmazása és formája

a) Származási bizonyítvány

Forma és tartalom

6. Ajánlott gyakorlat

(1) Ha a jelenlegi és az új származási bizonyítvány formanyomtatványok elkészítése közben a Szerződő Feleknek a melléklet I. függelékében található mintát kell használniuk a II. függelék megjegyzéseivel összhangban és tekintettel a III. függelék szabályaira.

(2) Azoknak a Szerződő Feleknek, akik a származási bizonyítvány formanyomtatványaikat összhangba hozták a melléklet I. függelékében található mintával, értesíteniük kell erről a Tanács főtitkárát.

Használatos nyelvek

7. Ajánlott gyakorlat

A származási bizonyítvány formanyomtatványokat az exportőr ország által kiválasztott nyelven és angolul vagy franciául kell kinyomtatni, feltéve hogy a kiválasztott nyelv nem angol vagy francia.

8. Ajánlott gyakorlat

Ha a származási bizonyítvány olyan nyelven készült, mely nem hivatalos nyelv az importőr országban, az adott ország vámhatóságai nem követelik meg magától értetődően a származási bizonyítvány adatainak fordítását.

Származási bizonyítvány kiadására feljogosított hatóságok és egyéb testületek

9. Kötelező rendelkezés

A mellékletet elfogadó Szerződő Felek jelzik az elfogadásról szóló értesítésben vagy azt követően, hogy mely hatóságok jogosultak származási bizonyítványt kiadni.

Megjegyzés

A származási bizonyítványokat nem csak vám- vagy egyéb hatóságok adhatják ki, hanem az illetékes hatóságok által előzőleg jóváhagyott testületek (például kereskedelmi kamarák) is.

10. Ajánlott gyakorlat

Ha az árut nem közvetlenül hozzák be a származási országból, hanem harmadik ország területén halad keresztül, a származási bizonyítványokat a harmadik országban lévő, ilyen bizonyítványok kiadására feljogosított hatóságok vagy testületek is kiállíthatják az áru származási országában korábban kiadott származási bizonyítvány alapján.

11. Ajánlott gyakorlat

A származási bizonyítványok kiadására feljogosított hatóságok vagy testületek az alkalmazás idejétől számított két évig kötelesek megtartani az általuk kiadott származási bizonyítvány másolati példányát.

b) A származási bizonyítványtól eltérő okmányszerű igazolás

12. Ajánlott gyakorlat

(1) Ha kötelező a származás okmányszerű igazolása, a származási nyilatkozatot a következő esetekben kell elfogadni:

a) kis kiszerelésben magánszemélyek címére küldött vagy útipoggyászban szállított áru, feltéve hogy nem kereskedelmi jellegű behozatalról van szó, és a behozatal összértéke nem halad meg egy adott összeget, mely nem lehet kevesebb 500 USA dollárnál;

b) kereskedelmi kiszerelések, melyek összértéke nem halad meg egy adott összeget, mely nem lehet kevesebb 300 USA dollárnál.

(2) Ha ugyanaz a feladó több, az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említettek szerinti kiszerelést küldött egyszerre ugyanazon a módon és ugyanannak a címzettnek, a kiszerelések értékének az összértéket tekintik.

Szankciók

13. Kötelező rendelkezés

Szankciókat von maga után, ha bárki hamis információt tartalmazó okmányt készít vagy készíttet, melynek célja a származás okmányi bizonyítékának megszerzése.

Tájékoztatás a származást igazoló okmány követelményeiről

14. Kötelező rendelkezés

Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a származást bizonyító okmányokkal kapcsolatos összes vonatkozó információ könnyen elérhető legyen az érdeklődő személyek számára.

--------------------------------------------------

E 1. MELLÉKLET

A VÁMTRANZITRA VONATKOZÓ MELLÉKLET

Bevezetés

Különféle okokból gyakran szükségessé válik behozatali vagy kiviteli vámok, illetve adók alá eső áruk egyik vámhivatalból a másikba történő átmozgatása.

A legtöbb ország jogszabályai tartalmaznak olyan rendelkezéseket, melyek alapján az ilyen mozgások elvégezhetők a behozatali vagy kiviteli vámok, illetve adók megfizetése nélkül, melynek során az áru fuvarozása vámfelügyelet alatt történik a megállapított feltételek betartásának biztosításával. Azt az eljárást, melynek során elvégzik ezt a mozgást, "vámtranzit"-nak nevezzük.

Az olyan áruk nemzetközi fuvarozásának megkönnyítése érdekében, melyeknek számos vámterületen kell áthaladniuk, nemzetközi megállapodások alapján megállapodásokat léptettek hatályba az érintett államok esetében, hogy szabványeljárásokat alkalmaznak a területükön vámtranzit során átvitt áruk kezelésére.

Ez a melléklet mind a nemzeti, mind a nemzetközi vámtranzitra vonatkozik. Nem vonatkozik a postán vagy az utasok poggyászában szállított árukra.

Fogalommeghatározások

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

a) "vámtranzit": az a vámeljárás, melynek során a vámfelügyelet alatt lévő árukat egyik vámhivatalból a másikba mozgatják át;

b) "vámtranzit eljárás": az áru indulási hivatalból a rendeltetési hivatalba való mozgatása a vámtranzit keretében;

c) "berakodási hivatal": bármelyik vámhivatal, melynek hatáskörében meghoznak bizonyos előzetes intézkedéseket, hogy megkönnyítsék a vámtranzit folyamatának megkezdését egy indulási hivatalban;

d) "indulási hivatal": bármelyik vámhivatal, ahol a vámtranzit folyamata megkezdődik;

e) "közbenső hivatal": bármelyik vámhivatal, ahol az áruk a vámtranzit eljárás közben kerülnek behozatalra vagy kivitelre;

f) "rendeltetési hivatal": bármelyik vámhivatal, ahol a vámtranzit folyamata lezáródik;

g) "árunyilatkozat": a vámhatóság által előírt formátumú nyilatkozat, melyen az érintett személy jelzi az áruval kapcsolatban alkalmazandó vámeljárást, és megadja azokat az adatokat, melyeket a vámhivatal az eljárás alkalmazásához kér;

h) "árunyilatkozat-tevő": az a személy, aki aláírja, vagy akinek nevében aláírják az árunyilatkozatot;

ij) "szállítási egység":

i. az egy köbméteres vagy annál nagyobb belső térfogatú szállítótartályok;

ii. közúti járművek, ideértve a pótkocsikat és a félpótkocsikat;

iii. a vasúti vagonok;

iv. az uszályhajók és uszályok, illetve a belföldi vízi utakon használható egyéb vízi járművek;

k) "behozatali vagy kiviteli vámok és adók": azok a vámok és minden olyan vám, adó és illeték, melyet az áruk behozatalával vagy kivitelével összefüggésben szednek be, de nem jelenti azokat a illetékeket és díjakat, melyek összege az elvégzett szolgáltatás hozzávetőleges összegével egyenlő;

l) "vámellenőrzés": azok az intézkedések, melyek alkalmazása biztosítja azoknak a jogszabályoknak és rendeleteknek való megfelelést, melynek betartásáért a vámhatóságok felelősek;

m) "biztosíték": mindaz, ami a vámhatóságok megelégedésére biztosítja a vámkötelezettség betartását. A biztosíték keretbiztosíték, ha biztosítja a több ügyletből adódó kötelezettség teljesítését;

n) "személy": mind a természetes, mind a jogi személyek, kivéve ha a szövegösszefüggés másképp követeli meg.

Alapelvek

1. Kötelező rendelkezés

A vámtranzitra nézve ez a melléklet rendelkezései az irányadók.

2. Kötelező rendelkezés

A vámtranzit szempontjából teljesítendő feltételeket és alakiságokat a nemzeti jogszabályok határozzák meg.

Hatály

3. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok területükön lehetővé teszik az áruk vámtranzit alatt történő szállítását:

a) beléptetést végző hivataltól kiléptetést végző hivatalig;

b) beléptetést végző hivataltól belterületi vámhivatalig;

c) belterületi vámhivataltól kiléptetést végző hivatalig;

d) belterületi vámhivataltól egy másik belterületi vámhivatalig.

1. megjegyzés

Az a)-c) pontokban leírt vámtranzitmozgásokat "nemzetközi vámtranzitnak" hívják, ha egyetlen vámtranzit folyamaton belül történnek, melynek során egy vagy több határ átlépése történik a két- vagy többoldalú egyezményeknek megfelelően.

2. megjegyzés

A fent hivatkozott vámtranzit mozgások leírására a következő kifejezéseket is használják:

a) átmenő tranzit (beléptetést végző hivataltól kiléptetést végző hivatalig);

b) befelé irányuló tranzit (beléptetést végző hivataltól belterületi vámhivatalig);

c) kifelé irányuló tranzit (belterületi vámhivataltól kiléptetést végző hivatalig);

d) belső tranzit (belterületi vámhivataltól egy másik belterületi vámhivatalig).

4. Kötelező rendelkezés

A vámtranzit alatt szállított árukra nem lehet behozatali vagy kiviteli vámokat és adókat kivetni, amennyiben az megfelel a vámhatóságok által megállapított feltételeknek.

5. Ajánlott gyakorlat

Az áru fölött rendelkezési joggal rendelkező bármelyik személy, például a tulajdonos, a szállítmányozó, a szállítmányozási ügynökség, a címzett vagy a vámhatóság által jóváhagyott meghatalmazott képviselője bejelentheti az árukat vámtranzitra.

Megjegyzés

A vámhivatalok megkövetelhetik a nyilatkozatot adótól, hogy igazolja az áru feletti rendelkezési jogát.

6. Kötelező rendelkezés

A nyilatkozatot adó felelős a vámhatóságok felé a vámtranzit szerinti kötelezettségeknek való megfelelésért, különösen biztosítja, hogy az áruk sértetlenül érkeznek meg a rendeltetési hivatalhoz az ottani vámhatóságok által megállapított feltételekkel összhangban.

Általános rendelkezések

7. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok kijelölik azokat a vámhivatalokat, melyek illetékesek ellátni a vámtranzit céljából megállapított feladatokat.

8. Ajánlott gyakorlat

Ahol a közös határon illetékes vámhivatalok találhatók, a két érintett ország vámhatóságainak a vámtranzit alkalmazásában egyeztetniük kell nyitvatartási idejüket és a vámhivatalok illetékességét.

9. Ajánlott gyakorlat

Az érintett személy kérésére és a vámhatóság által jogosnak ítélt okokból az utóbbinak, amennyire az adminisztratív körülmények megengedik, a nyitvatartási időn kívül is el kell látnia a vámtranzit céljából megállapított feladatait, melynek felmerült költsége áthárítható az érintett személyre.

10. Kötelező rendelkezés

Elsőbbséget kell adni az élő állatokkal, gyorsan romló árukkal és egyéb olyan sürgős, vámtranzit alatt lévő szállítmányokkal kapcsolatos vámeljárásoknak, melyek gyors szállítása alapvető fontosságú.

Alakiságok az indulási hivatalban

a) Vámtranzit céljára szolgáló árunyilatkozat

11. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a vámhatóság nem tekint el ettől a formalitástól, az indulási hivatalban egy írásos árunyilatkozatot kell beadni a vámtranzit alá helyezés érdekében.

Megjegyzés

Számos országban egyszerűsített eljárás van érvényben, melynek értelmében eltekintenek egyes vámügyi alakiságoktól, ideértve az árunyilatkozat beadását is. Ezek az eljárások például akkor alkalmazhatók, ha az árukat vasúton nemzetközi fuvarlevél alatt szállítják, vagy ha az áru nem hagyja el a határ menti területet.

12. Kötelező rendelkezés

A vámtranzithoz szükséges árunyilatkozat megfelel az illetékes hatóságok által előírt hivatalos mintának.

1. megjegyzés

A nyilatkozatot adó általában a következő információkat köteles szolgáltatni:

- a feladó neve és címe,

- a nyilatkozattevő neve és címe,

- a címzett neve és postacíme,

- a szállítás módja,

- a szállítóeszköz azonosítása,

- felhelyezett vámzárak stb.,

- a berakodás helye,

- a rendeltetési vámhivatal,

- a szállító egység (típus, azonosítószám),

- jelek, számok, a csomagok száma és típusa,

- az áru leírása,

- bruttó súly szállítmányonként, kilogrammban megadva,

- a csatolt okmányok listája,

- hely, dátum és a nyilatkozatot adó aláírása.

2. megjegyzés

Ha az illetékes hatóságok a vámtranzit árunyilatkozata céljából a jelenlegi formanyomtatványok módosítását vagy új formanyomtatványok bevezetését tervezik, formanyomtatványaikat a melléklet I. függelékében szereplő mintára kell alapozniuk, tekintettel a II. függelék megjegyzéseire. A minta célja, hogy alapot szolgáltasson a vámtranzit folyamatok során használt vámtranzit nyilatkozatok formanyomtatványait illetően, abban az esetben, ha egyéb két- vagy többoldalú megállapodás nem ír elő eltérő formanyomtatványt. A mintát a nemzeti vámtranzit folyamat során történő használatra tervezték, de használható nemzetközi vámtranzit céljaira is.

13. Ajánlott gyakorlat

A szükséges adatokat egyértelműen feltüntető bármelyik kereskedelmi vagy szállítási okmány elfogadható a vámtranzit árunyilatkozat leíró részeként.

b) Biztosíték

14. Kötelező rendelkezés

A vámtranzittal kapcsolatos biztosíték formáját nemzeti jogszabályok állapítják meg, vagy a vámhatóságok határozzák meg a nemzeti jogszabályokkal összhangban.

15. Ajánlott gyakorlat

A nyilatkozatot adó választ a biztosítékok többféle elfogadható formája közül.

16. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok határozzák meg azt az összeget, amely felett biztosítják a vámtranzit eljárást.

17. Kötelező rendelkezés

Ha biztosítékra van szükség a különböző vámtranzit folyamatokból adódó kötelezettségek teljesítésének biztosítéka érdekében, a vámhatóságok elfogadják a keretbiztosítékot.

18. Ajánlott gyakorlat

A biztosíték összegét a lehető legalacsonyabban kell megállapítani, tekintettel a lehetségesen kivethető behozatali vagy kiviteli vámokra és adókra.

c) a küldemények vizsgálata és azonosítása

19. Ajánlott gyakorlat

Ha a vámhatóságok gyakorolják jogaikat a vámtranzitra bejelentett áru megvizsgálása tekintetében, csak a legszükségesebbre kell korlátozniuk a vizsgálat kiterjedését, hogy biztosítsák a megfelelést azoknak a jogszabályoknak és rendeleteknek, melyek betartatásáért felelősek.

20. Kötelező rendelkezés

Az indulási hivatal vámhatóságai megteszik az összes szükséges lépést, hogy lehetővé tegyék a rendeltetési hivatal számára a küldemény azonosítását és az illetéktelen beavatkozás felderítését.

21. Kötelező rendelkezés

Ha a szállítmány mozgatása szállítási egységben történik, vámzárakat helyeznek el magán a szállítási egységen, amennyiben a szállítási egység szerkezete és felszerelése:

a) lehetővé teszi a vámzárak egyszerű és hatékony felhelyezését;

b) a vámzár felhelyezése után nem teszi lehetővé az áru eltávolítását vagy a behatolást látható nyom hátrahagyása nélkül vagy a vámzár feltörése nélkül;

c) nem tartalmaz olyan rejtett helyeket, ahová árut lehet elrejteni;

d) lehetővé teszi, hogy az árut tartalmazó összes hely könnyen hozzáférhető legyen a vámvizsgálat számára.

Az ilyen szállítási egységeket jóváhagyatják az áruk vámzár alatt történő szállításához

1. megjegyzés

A szállítási egységeket jóváhagyják az áru vámzár alatt történő szállításához különféle nemzetközi megállapodások, például a szállítótartályokról szóló, 1956. május 18-i, genfi vámegyezmény, a TIR-igazolvány fedezete alatt történő nemzetközi árufuvarozásról szóló, 1959. január 15-i genfi vámegyezmény, a Bernben 1886 májusában megkötött Unité technique des chemins de fer (1960-as változat) és a Rajnai Hajózási Központi Bizottságnak a rajnai vízi járművek vámzár alá helyezéséről szóló rendeletei (1963. november 21-i változat) értelmében. Ezek a jövőben jóváhagyhatók a fentieket hatályon kívül helyező megállapodások értelmében. Az országok két- vagy többoldalú megállapodásokkal további jóváhagyási megállapodásokat hozhatnak létre a kizárólag a területükön megvalósuló vámtranzit céljára szolgáló szállítási egységek esetében, például olyan szállítótartályok esetében, melyek belső térfogata kisebb, mint egy köbméter, de amelyek más tekintetben megfelelnek szállítótartályként vámkezelési célokra.

Megjegyzés

Bizonyos körülmények között a vámhatóságok úgy dönthetnek, hogy vámzárral ellátnak vámzár alatt történő áruszállítás céljára nem jóváhagyott szállítási egységeket is, ha a vámzárral ellátott egységek biztosítéka megfelelő.

22. Kötelező rendelkezés

Ha a szállítmány mozgatása olyan szállítási egységekben történik, melyeket nem lehet hatékonyan vámzárral lezárni, gondoskodni kell az azonosításról, és azonnal észlelhetővé teszik az illetéktelen beavatkozást vagy úgy, hogy az egyes csomagokra helyeznek vámzárakat, vagy azonosítási jeleket helyeznek el rajtuk az árunyilatkozathoz mellékelt minták, tervrajzok, vázlatok vagy fényképek alapján, vagy azáltal, hogy teljesen átvizsgálják az árut, és annak eredményét feltüntetik az árunyilatkozaton, illetve a küldemény vámkísérete révén.

Megjegyzés

Az áru hatékonyan vámzárral nem zárható szállítótartályban történő szállítása esetén a vámhatóságok által eldönthető konkrét lépések az egyes esetek körülményeitől függnek, figyelembe véve olyan tényezőket is, mint az áruk jellege és csomagolása, valamint a lehetséges behozatali vagy kiviteli vámok és adók.

d) További ellenőrző intézkedések

23. Kötelező rendelkezés

Kizárólag ha nélkülözhetetlen egy adott intézkedés, akkor tehetik meg a vámhatóságok, hogy

a) megkövetelik az áru előre meghatározott útvonalon történő szállítását; vagy

b) megkövetelik az áru vámkíséret alatt történő szállítását.

24. Ajánlott gyakorlat

Ha a vámhatóságok előírják, hogy az árunak milyen határidőn belül kell egy adott vámhivatalban megjelennie, figyelembe kell venniük azokat a körülményeket, melyek között a vámtranzit folyamata végbemegy.

Vámzárak és azonosítási jelek

25. Kötelező rendelkezés

A vámtranzit alkalmazásakor használt vámzárakat és vámzárzsinórokat megfeleltetik a melléklet III. függelékében megállapított minimális követelményeknek.

26. Ajánlott gyakorlat

A külföldi vámhatóságok által felerősített vámzárakat és azonosítási jeleket el kell fogadni a vámtranzit folyamata céljából kivéve, ha nem tekinthető elegendőnek vagy biztonságosnak, illetve ha a vámhatóságok megvizsgálják az árut. Ha egy adott vámterületen elfogadják a külföldi vámzárakat és vámzárzsinórokat, ugyanolyan jogi védelemben kell részesíteni őket, mint a nemzeti vámzárakat és vámzárzsinórokat.

A vámtranzit befejezése

27. Kötelező rendelkezés

A vámtranzit folyamatának lezárása szempontjából a nemzeti jogszabályok nem követelnek többet, mint hogy az árut és a hozzá tartozó nyilatkozatot bármilyen határidőn belül sértetlen vámzárakkal és azonosítási jelekkel bemutassák a rendeltetési hivatalban anélkül, hogy az áru bármilyen változáson átesne, illetve használták volna.

1. megjegyzés

A rendeltetési hivatal által a fent említettek céljából végrehajtott ellenőrzések változók lehetnek az egyes vámtranzit folyamatok körülményei szerint. Általában a vámhatóságok meggyőződnek róla, hogy a vámzárak és a vámzárzsinórok sértetlenek, ellenőrizhetik, hogy a szállítási egység, ha van, máskülönben biztonságos, és elvégezhetik magának az árunak az összegző vagy részletes vizsgálatát. Az áru vizsgálata például az áru másik vámeljárás alá helyezésével együtt történhet.

2. megjegyzés

A nemzeti jogszabályok gondoskodhatnak róla, hogy a baleseteket vagy az út közben bekövetkezett és a vámtranzit folyamatát befolyásoló egyéb előre nem látott eseményeket jelentsék a baleset vagy más esemény helyszínéhez legközelebb eső vám- vagy egyéb illetékes hatóságoknak, és azok igazolják azokat.

28. Kötelező rendelkezés

Ha az illetékes vámhatóságok megelégedésére megállapítást nyert, hogy az érintett személy teljesítette a kötelezettségeit, a biztosítékot haladéktalanul feloldják.

29. Ajánlott gyakorlat

Az, ha nem követik az előre meghatározott útitervet, vagy nem tartják be az előírt határidőt, nem jogosít fel a lehetségesen kivethető behozatali vagy kiviteli vám beszedésére, feltéve hogy a vámhatóságok meggyőződnek róla, hogy az összes egyéb követelménynek megfelelnek.

30. Kötelező rendelkezés

Mentességet adnak a rendes körülmények között kivethető behozatali vagy kiviteli vámok és adók megfizetése alól, ha a vámhatóságok megelégedésére megállapítást nyert, hogy a vámtranzit alatt szállított áru megsemmisült, baleset vagy vis maior által visszaszerezhetetlenül elveszett, vagy természetéből adódó okok miatt kevesebb lett.

Megjegyzés

A vámhatóságok kérése szerint az ilyen áruk megmaradt része:

a) szabadon belföldi forgalomba helyezhető az országban, mintha abba az országba importálták volna; vagy

b) újraexportálható; vagy

c) az állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlható; vagy

d) megsemmisíthető vagy vámellenőrzés mellett, az állam javára ellenszolgáltatás nélkül kereskedelmileg értéktelenné tehető.

A vámtranzittal kapcsolatos nemzetközi megállapodások

31. Ajánlott gyakorlat

A Szerződő Feleknek figyelembe kell venniük a következő jogszabályok alkalmazását:

- az 1971. június 7-i bécsi vámegyezményt a nemzetközi árutranzitról (ITI- egyezmény),

- az 1959. január 15-i genfi vámegyezményt az áruk TIR-igazolvány fedezete alatt történő nemzetközi fuvarozásáról (TIR-egyezmény),

- Az 1961. december 6-i, brüsszeli vámegyezményt az áruk ATA-igazolvány fedezete alatt történő ideiglenes behozataláról (ATA-egyezmény),

valamint az ezeket esetlegesen felülbíráló más nemzetközi jogi eszközökhöz fordulhatnak.

Megjegyzés

Az ATA-igazolványt el lehet fogadni az áruk ideiglenes behozatala alatt történő továbbítás esetén, melynek során vámellenőrzés alatt továbbítják őket a rendeltetésükhöz vagy rendeltetésüktől akár az ideiglenes behozatal országában, akár az exportőr és az importőr országok között.

32. Ajánlott gyakorlat

Azok a szerződő felek, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy ragaszkodjanak a 31. ajánlott gyakorlatban felsorolt nemzetközi jogszabályokhoz, amikor két- vagy többoldalú egyezményeket léptetnek hatályba abból a célból, hogy nemzetközi vámtranzit folyamatokat hozzanak létre, ezekben figyelembe kell venniük a melléklet 1-30. terjedő kötelező rendelkezéseit és ajánlott gyakorlatait, a megállapodásoknak pedig a következő konkrét rendelkezéseket kell tartalmazniuk:

(1) ha az áruk szállítása a 21. kötelező rendelkezésben megállapított követelményeknek megfelelő szállítótartályokban történik, illetve amikor az érintett személy így kéri, és bizonyítékát adja, hogy a szállítási egység a szállítási folyamat későbbi szakaszában vámzárat igénylő vámtranzit folyamat alá kerül, a berakodási hivatal vámhatóságainak:

- meg kell győződniük a két- vagy többoldalú egyezmények által jóváhagyott és a szállítási egység tartalmát leíró kísérő okmányok pontosságáról,

- zárral kell ellátnia a szállítóegységet,

- a kísérő okmányokon fel kell tüntetniük a berakodási hivatal nevét, a felhelyezett vámzárak adatait és a felhelyezés dátumát;

(2) ha az árut a további vámtranzit számára bejelentik, az indulási hivatal vámhatóságának - kivéve, ha kivételes körülmények miatt meg kell vizsgálniuk az árukat - el kell fogadnia a berakodási hivatal által felerősített vámzárakat és a fenti (1) albekezdésben hivatkozott kísérő okmányokat;

(3) a vámtranzit közös árunyilatkozati formanyomtatványait minden egyes érintett vámterületen el kell fogadni; az ilyen formanyomtatványokat a melléklet I. függelékében bemutatott modellre kell alapozni, figyelembe véve a II. függelék megjegyzéseit;

(4) ahol szükséges, biztosítékot kell adni és elfogadni érvényes és az összes érintett vámterületen érvényesíthető biztosíték formájában; az ilyen biztosíték bizonyítékait vagy a vámtranzit számára létrehozott árunyilatkozat formanyomtatványán vagy más okmányon kell megadni;

(5) az áruk átvizsgálásával kapcsolatos jog sérelme nélkül a vámhatóságoknak szabály szerint korlátozniuk kell az útközbeni hivataloknál végrehajtott alakiságok kiterjedését a következők szerint:

- azoknál a hivataloknál, ahol az árukat a vámterületre hozzák be, a vámhatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy az árunyilatkozat rendben van, hogy a korábban felhelyezett vámzárak és vámzárzsinórok vagy azonosítási jelek sértetlenek, és ahol szükséges, a szállítási egység biztosított, és hogy a biztosíték érvényben van, ahol igénylik; ekkor, ennek megfelelően kell az árunyilatkozatot hitelesíteni,

- azoknál a hivataloknál, ahol az áruk elhagyják a vámterületet, a vámhatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy az árunyilatkozat rendben van, hogy a korábban felhelyezett vámzárak és vámzárzsinórok vagy azonosítási jelek sértetlenek, és ahol szükséges, a szállítási egység biztosított; ekkor ennek megfelelően kell hitelesíteni az árunyilatkozatot;

(6) ha egy közbenső hivatal eltávolít egy vámzárat vagy azonosítási jelet, például azáltal, hogy megvizsgálja az árukat, az árukat kísérő árunyilatkozaton fel kell tüntetnie az új vámzárakat és azonosítási jeleket;

(7) tovább kell csökkenteni, vagy teljesen el kell törölni az alakiságokat a közbenső hivataloknál, mivel a vámtranzit alatt felmerülő kötelezettségeket az egész vámtranzit folyamata tekintetében az illetékes hatóságok oldhatják fel;

(8) megállapodásokat kell hatályba léptetni a vámtranzit alatt szállított árukat leíró okmányok pontosságának és a vámzárak valódiságának ellenőrzése tekintetében az érintett országok vámhatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtási intézkedések érdekében.

Tájékoztatás a vámtranzitról

33. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok biztosítják, hogy a vámtranzittal kapcsolatos összes vonatkozó információ könnyen hozzáférhető legyen az érintett személyek számára.

--------------------------------------------------

E 6. MELLÉKLET

MELLÉKLET AZ AKTÍV FELDOLGOZÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ IDEIGLENES BEHOZATALRÓL

Bevezetés

A legtöbb ország nemzeti jogszabályai tartalmaznak rendelkezéseket, melyek feltételesen mentességet adnak a behozatali vagy kiviteli vám- és adófizetési kötelezettség alól az olyan árukkal kapcsolatban, melyeket újraexportálnak meghatározott gyártás, feldolgozás vagy javítás után. Az ezeket a rendeleteket tükröző vámeljárás az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal.

A vámeljárás fő célja, hogy lehetővé tegye a nemzeti vállalatoknak, hogy versenyképes árakon kínálják termékeiket és szolgáltatásaikat a nemzetközi piacon, és így segítsenek még több munkahelyet teremteni a hazai munkaerőpiacon.

Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal azonban attól a feltételtől függhet, hogy a javasolt műveletek jótékony hatással legyenek a nemzetgazdaságra, és ne kerüljenek összeütközésbe a behozatali kérelem tárgyát képezővel azonos vagy hozzá hasonló termékek hazai gyártóinak érdekeivel.

Általános szabály, hogy az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal teljes feltételes mentességet ad a behozatali vámok és adók alól. A behozatali vámokat és adókat azonban ki lehet vetni az áru feldolgozásából vagy gyártásából származó hulladékra.

A nemzeti jogszabályok általában megkövetelik, hogy a kivitt áruk a behzottak származékai legyenek.

Egyes esetekben azonban feljogosítást lehet adni az aktív feldolgozásra ideiglenesen behozott árukkal egyenértékű áruk (egyenértékek) felhasználására.

Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal keretein belül mentességet lehet adni az előállítás során felhasznált áru tekintetében még akkor is, ha az exportált áru nem tartalmazza azt.

Fogalommeghatározások

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

a) "aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal": az a vámeljárás, melynek értelmében egyes árukat be lehet hozni a vámterületre úgy, hogy feltételesen nem kell utánuk behozatali vámot és adót fizetni; az ilyen áruk célja a meghatározott időn belüli újraexportálás kell, hogy legyen, miután gyártáson, feldolgozáson vagy javításon estek át;

b) "behozatali vámok és adók": azok a vámok és minden olyan vám, adó és illeték, melyet az áruk behozatalával összefüggésben vetnek ki, de nem jelenti azokat a illetékeket és díjakat, melyek összege az elvégzett szolgáltatás körülbelüli összegével egyenlő;

c) "végtermékek": az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozott áru gyártása, feldolgozása vagy javítása eredményeként létrejött termékek;

d) "vámellenőrzés": azok az intézkedések, melyek alkalmazása biztosítja azoknak a jogszabályoknak és rendeleteknek való megfelelést, melyek betartásáért a vámhatóságok felelősek;

e) "biztosíték": mindaz, ami a vámhatóságok megelégedésére biztosítja a vámkötelezettség betartását. A biztosíték "keretbiztosíték", ha biztosítja a több műveletből adódó kötelezettség teljesítését;

f) "személy": mind a természetes, mind a jogi személyek, kivéve ha a szövegösszefüggés másképp követeli meg.

Alapelv

1. Kötelező rendelkezés

Ez a melléklet az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatalt szabályozza.

Alkalmazási terület

2. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azokat a körülményeket, melyek között megengedhető az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal, és fektetik le azokat a követelményeket, melyeknek ebben az esetben megfeleltetik azokat.

Megjegyzések

1. Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatalt lehetővé tevő körülményeket általánosságban vagy részletesen is meg lehet fogalmazni.

2. Mentességet lehet adni a behozatali vámok és adók alól az olyan áruk tekintetében, mint a katalizátorok és a kémiai folyamatokat gyorsító vagy késleltető anyagok, melyek teljesen vagy részlegesen eltűnnek a végtermékek létrehozása érdekében történő felhasználás során anélkül, hogy a termék tartalmazná azokat. A mentességet csak akkor lehet megadni, ha a végtermékeket exportálják. Ez azonban nem terjed ki az egyszerű gyártási segédanyagokra, például a kenőanyagokra.

3. Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal jogát ahhoz a feltételhez lehet kötni, hogy a javasolt feldolgozási műveletet az illetékes hatóságok hasznosnak tekintsék a nemzetgazdaság számára.

4. Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal jogát fenn lehet tartani a vámterületen belföldi illetőségű személyek számára.

5. Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal alatt engedélyezett műveleteket aktív feldolgozási raktárként megjelölt létesítményben lehet elvégezni.

Az elrendezés lehetséges fő jellemzői:

- az aktív feldolgozás céljára szolgáló raktárak helyére és megjelenésére vonatkozó követelményeket az illetékes hatóságok állapítják meg,

- a végtermékek meghatározott arányának belföldi felhasználása engedélyezett,

- a felhasználandó termékek, illetve a raktárból elszállítandó végtermékek vizsgálata általában a raktárban történik.

3. Kötelező rendelkezés

Az aktív feldolgozásra ideiglenesen behozott áru teljes feltételes mentességet élvez a behozatali vámok és adók alól. A behozatali vámok és adók azonban vonatkozhatnak az aktív feldolgozásra ideiglenesen behozott áru feldolgozásából vagy gyártásából származó hulladékra, melyet nem exportálnak, és oly módon kezelik, hogy kereskedelmileg értéktelenné váljanak.

Megjegyzések

1. A nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint a kereskedelmi értékkel bíró hulladék értékét vagy saját tarifális megnevezése alapján, vagy az eredeti áru tarifális megnevezése alapján állapítják meg.

2. A nemzeti jogszabályok rendelkezhetnek úgy, hogy nem vetnek ki behozatali vámokat és adókat a hulladék mennyiségének bizonyos százalékára vagy a helyreállíthatatlan vagy használhatatlan hulladékra.

4. Kötelező rendelkezés

Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal nem korlátozódik a közvetlenül külföldről behozott árura, hanem lehetővé teszik a vámtranzitból, vámraktárból, szabad kikötőből vagy vámszabad területről kikerülő áruval kapcsolatban is.

5. Ajánlott gyakorlat

Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal nem tagadható meg kizárólag az áru származása, feladása vagy rendeltetési ország alapján.

6. Kötelező rendelkezés

Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal joga nem korlátozódhat a behozott áru tulajdonosára.

7. Ajánlott gyakorlat

Ha egy külföldi illetőségű személlyel kötött szerződés teljesítése során a felhasználandó árut a szóban forgó személy szállítja, az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy a behozott áruval egyenértékű áru ne legyen hozzáférhető a behozatal szerinti vámterületen.

8. Ajánlott gyakorlat

Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatalnak nem lehet kötelező feltétele az, hogy a behozott áru jelenléte meghatározható legyen a végtermékekben, ha az áru azonosságát a feldolgozási műveletek közben vámellenőrzéssel meg lehet állapítani, vagy ha a folyamat lezáródik az olyan áru kezelésének során nyert termék exportjával, melynek leírása, minősége és műszaki jellemzői megegyeznek az aktív feldolgozás céljából ideiglenesen behozott áruéival.

Az áru aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatala

a) Alakiságok az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal előtt

9. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azokat a körülményeket, melyekben előzetes engedély szükséges az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatalhoz és a hatóságoknak jogukban áll ilyen engedélyt kiadni.

10. Ajánlott gyakorlat

Azok a személyek, akik nagy mennyiségben és folyamatosan végeznek aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal alá eső tevékenységet, általános engedélyt kaphatnak az ilyen eljárásokra.

11. Kötelező rendelkezés

Ha az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenesen behozott áru gyártási vagy feldolgozási folyamaton fog végigmenni, az illetékes hatóságok meghatározzák a művelet elszámolási kulcsát azokra a tényleges feltételekre hivatkozva, melyek között végrehajtják azt. A különféle végtermékek leírását, minőségét és mennyiségét a kulcs megállapítása után határozzák meg.

12. Ajánlott gyakorlat

Ha az aktív feldolgozási eljárások

- olyan árura vonatkoznak, melynek jellemzői állandók maradnak az ésszerűség határain belül,

- végrehajtása általában egyértelműen meghatározott műszaki feltételek mellett történik, és

- állandó minőségű végtermékeket eredményeznek,

az illetékes hatóságoknak a műveletekre alkalmazható állandó elszámolási kulcsokat kell megállapítaniuk.

b) Nyilatkozat az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatalról

13. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azokat a feltételeket, melyek alapján az aktív feldolgozás céljából ideiglenesen behozott árut bemutatják az illetékes vámhivatalnak, és erről árunyilatkozatot nyújtanak be.

14. Ajánlott gyakorlat

Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal céljaira használt nemzeti formanyomtatványokat harmonizálni kell a belföldi használatra szolgáló áru esetében használt árunyilatkozattal.

c) Biztosíték

15. Kötelező rendelkezés

Azt a formanyomtatványt, melyben az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatallal kapcsolatos biztosítékról történik gondoskodás, vagy nemzeti jogszabályok állapítják meg, vagy a vámhatóságok határozzák meg a nemzeti jogszabályokkal összhangban.

16. Ajánlott gyakorlat

A nyilatkozatot adó választ a többféle elfogadható biztosítéki formanyomtatvány közül.

17. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok a nemzeti jogszabályokkal összhangban meghatározzák azt a mennyiséget, mely esetén biztosítékról gondoskodnak az áru aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatala esetén.

18. Ajánlott gyakorlat

Az áru aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatala esetén adott biztosíték mennyisége nem haladhatja meg annak a behozatali vámnak és adónak az összegét, mely alól az áru feltételes mentességet nyert.

Megjegyzés

Ez az ajánlott gyakorlat nem akadályozza meg, hogy a biztosíték összegét egységes díjszabás alapján állapítsák meg azokban az esetekben, amikor az áru eltérő tarifaszám alá esik.

19. Kötelező rendelkezés

Azok a személyek, akik rendszeresen alkalmazzák az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatali eljárást egy adott vámterület egy vagy több vámhivatalánál, nyújthatnak keretbiztosítékot.

20. Ajánlott gyakorlat

A vámhatóságoknak el kell tekinteniük a biztosíték követelményétől, ha meggyőződtek róla, hogy bármilyen esedékes összeg megfizetése más eszközökkel is biztosítható.

d) Az áru vizsgálata

21. Ajánlott gyakorlat

Az importőr kérésére és a vámhatóságok által ésszerűnek ítélt okokból, az utóbbiak a lehető legnagyobb mértékig lehetővé teszik az aktív feldolgozás céljából ideiglenesen behozott áru magánlétesítményekben történő vizsgálatát, melynek költségeit az importőr fizeti.

e) Azonosítási intézkedések

22. Kötelező rendelkezés

Az aktív feldolgozás céljából ideigleneses behozott áru azonosításával kapcsolatos követelményeket a vámhatóságok állapítják meg, melynek során kellő figyelmet fordítanak az áru jellegére, az elvégzendő műveletre és az érintett érdekek nagyságrendjére.

Megjegyzés

Az aktív feldolgozásra ideiglenesen behozott áru azonosítását a vámhatóságok az árura felhelyezett külföldi zárak, jelzések, tartósan rájuk rögzített számok és egyéb jelzések, az áru leírása, méretarányos tervek vagy fényképek alapján végezhetik el, vagy mintát vehetnek, illetve vámjelzéseket (vámzárak, bélyegzők, perforálások) helyezhetnek el rajtuk. A vámhatóságok az importőr feljegyzéseire is támaszkodhatnak.

Az áru vámterületen maradása

23. Kötelező rendelkezés

A aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal határideje eseti alapon kerül meghatározásra, hivatkozási alapja a feldolgozási művelet elvégzéséhez szükséges idő nemzeti jogszabályokban megállapított maximuma (ha van ilyen).

24. Ajánlott gyakorlat

Az érintett személy kérésére és a vámhatóságok által jogosnak ítélt okokból az utóbbiak meghosszabbíthatják az eredetileg meghatározott határidőt.

25. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok kérésére az érintett személy olyan nyilvántartást vezet, melyben ellenőrizhető az aktív feldolgozásra ideiglenesen behozott áru felhasználása.

26. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságoknak jogukban áll megkövetelni, hogy az eljárás előnyeit élvező bármely személy a létesítményén bármikor lehetővé tegye számukra az aktív feldolgozásra ideiglenesen behozott áru és a végtermékek ellenőrzését.

27. Ajánlott gyakorlat

Az illetékes hatóságoknak lehetővé kell tenniük, hogy a feldolgozási művelet egy részét az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenesen behozatalra lehetőséget kapó személytől eltérő más személy végezze el anélkül, hogy az előbbi átruházná az aktív feldolgozásra ideiglenesen behozott áru feletti tulajdonjogát, de azzal a feltétellel, hogy a művelet elvégzésének teljes időtartama alatt felelős marad azoknak a feltételeknek a teljesítéséért, melyek alapján a feldolgozási lehetőségre engedélyt kapott.

28. Ajánlott gyakorlat

Gondoskodni kell az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal folytatásáról akkor, ha a behozott áru és a végtermék feletti tulajdonjogot harmadik személyre ruházzák, feltéve hogy az illető személy aláveti magát az importőr kötelezettségeinek.

Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal befejezése

29. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azokat a feltételeket, melyek alapján a végtermékeket bemutatják az illetékes vámhivatalnak, és árunyilatkozatot nyújtanak be.

Megjegyzés

A nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy az árunyilatkozat tartalmazza az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal befejezésének lehetővé tételéhez szükséges adatokat is a felhasznált áru tekintetében.

a) Újrakivitel

30. Kötelező rendelkezés

Rendelkezni kell a végtermékek olyan vámhivatalon keresztül megvalósuló exportjának engedélyezéséről, melyek eltérnek attól, amelyen keresztül az aktív feldolgozás céljából ideiglenesen behozott árut importálták.

31. Kötelező rendelkezés

Rendelkezni kell arról, hogy az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal a végtermékek egy vagy több szállítmányban történő exportálásával befejeződjék.

32. Ajánlott gyakorlat

Az exportőr kérésére és a vámhatóságok által jogosnak ítélt okokból az utóbbiak a lehető legnagyobb mértékig lehetővé teszik a végtermékek magánlétesítményekben történő vizsgálatát, melynek költségeit az exportőr fizeti.

33. Kötelező rendelkezés

Az érintett személy kérésére az illetékes hatóságok engedélyezik az áru újrakivitelét a behozatal állapotával megegyezően, mellyel befejeződik az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal.

34. Kötelező rendelkezés

Rendelkezni kell az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal befejezéséről oly módon, hogy a végterméket szabad kikötőbe vagy vámszabadterületre helyezik.

b) Egyéb rendelkezési módok

35. Ajánlott gyakorlat

Rendelkezni kell az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal befejezéséről oly módon, hogy a végterméket vámraktárba helyezik további exportálás vagy más engedélyezett rendelkezés céljával.

36. Ajánlott gyakorlat

Rendelkezni kell az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal befejezéséről oly módon, hogy a végterméket vámtranzit folyamata alá helyezik további exportálás vagy más engedélyezett rendelkezés céljával.

37. Ajánlott gyakorlat

Rendelkezni kell az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal befejezéséről oly módon, hogy a behozott árut vagy a végterméket belföldi használatra nyilvánítják, feltéve hogy megfelelnek az ilyen esetekben alkalmazott feltételeknek és alakiságoknak.

38. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azt az időpontot, melyet figyelembe kell venni a belföldi használatra nyilvánított termékek értékének és mennyiségének, illetve az esetükben alkalmazható behozatali vámok és adók mértékének meghatározásának céljából.

Megjegyzés

A külföldre, kiegészítő feldolgozásra kiküldött végtermékek belföldi használatra nyilvánítása esetén a behozatali vámok és adók kiszámításánál az eredetileg felhasznált árura vonatkozó elszámolás mellett figyelembe lehet venni a következők közötti különbséget:

a) a kiegészítő feldolgozás után újrabehozott termékekre kivethető behozatali vám és adó összege;

b) a kiegészítő feldolgozás céljára ideiglenesen kivitelre kerülő termékekre kivethető behozatali vám és adó összege, ha közvetlenül abból az országból történt a behozatal, ahol a feldolgozást elvégezték.

39. Ajánlott gyakorlat

A nemzeti jogszabályoknak rendelkezniük kell arról, hogy abban az esetben, ha a végtermékeket nem exportálják, az alkalmazható behozatali vámok és adók összege nem haladja meg az aktív feldolgozásra ideiglenesen behozott árura kivethető behozatali vámok és adók összegét.

40. Ajánlott gyakorlat

Az áru természetéből adódóan elveszett áru esetében rendelkezni kell az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal befejezéséről, ha a végtermékeket exportálják, feltéve hogy a veszteség tényét a vámhatóságok hitelt érdemlően megállapítják.

Megjegyzés

A nemzeti jogszabályok állandó veszteségi százalékokat állapíthatnak meg az aktív feldolgozás céljából ideiglenesen behozott áru meghatározott kategóriáira vonatkozóan.

41. Kötelező rendelkezés

Az érintett személy kérésére rendelkezni kell az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal befejezéséről abban az esetben, ha az aktív feldolgozásra ideiglenesen behozott árut vagy a végtermékeket vámellenőrzés mellett az állam javára felajánlották, megsemmisült, illetve kereskedelmileg értéktelenné vált, a vámhatóságok döntése szerint. A felajánlás vagy a megsemmisülés nem jogosít fel semmilyen költségre az állami bevétel ellenében.

Behozatali vámot és adót vetnek ki a megsemmisülés után megmaradó hulladékra vagy törmelékre azok belföldi felhasználásba vétele esetén olyan mértékig, mintha a hulladékot vagy törmeléket az országba importálták volna.

42. Kötelező rendelkezés

Ha baleset vagy vis maior következtében megsemmisült vagy visszaszerezhetetlenül elveszett, az aktív feldolgozás céljából ideiglenesen behozott áru és a végtermékek után nem fizetnek behozatali vámot és adót, feltéve hogy a megsemmisülés vagy veszteség tényét a vámhatóságok hitelt érdemlően megállapítják.

Behozatali vámot és adót vetnek ki a megsemmisülés után megmaradó hulladékra vagy törmelékre azok belföldi felhasználásba vétele esetén, olyan mértékig, mintha a hulladékot vagy törmeléket az országba importálták volna.

43. Ajánlott gyakorlat

Az aktív feldolgozás céljából ideiglenesen behozott termékekkel leírásában, minőségében és műszaki jellemzőiben megegyező behozott vagy belföldi áru vámkezelése során nyert termékek a melléklet alkalmazásában végtermékeknek tekintendők (egyenértékű árunak való megfelelés).

Megjegyzés

Ha az egyenértékű árunak való megfelelés igazolt körülmények között történik, az illetékes hatóságok lehetővé tehetik az áru, mint végtermék behozatala előtt exportált áru aktív feldolgozás céljából történő behozatal szerinti minősítését.

A biztosíték felszabadítása

44. Kötelező rendelkezés

Az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatal befejezése után a lehető legrövidebb időn belül felszabadítják az összes szolgáltatott biztosítékot.

Tájékoztatás az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatalról

45. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok biztosítják, hogy az aktív feldolgozás céljából történő ideiglenes behozatallal kapcsolatos összes vonatkozó információ könnyen hozzáférhető az érintett személyek számára.

--------------------------------------------------

E 8. MELLÉKLET

MELLÉKLET A PASSZÍV FELDOLGOZÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ IDEIGLENES KIVITELRŐL

Bevezetés

A legtöbb állam nemzeti jogszabályai rendelkeznek a behozatali vámok és adók alól történő teljes vagy részleges mentességéről, ha a külföldi gyártási, feldolgozási vagy javítási tevékenység után újrabehozott árut belföldi felhasználásúnak nyilvánítják. Az e kivételt lehetővé tevő vámeljárás a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitel.

Az eljárás alkalmazásának az lehet a feltétele, hogy a tervezett feldolgozási műveleteket az illetékes hatóságok nem tekintik hátrányosnak a nemzeti érdekekre nézve.

A külföldön feldolgozott áru újrabehozatala alapján adott mentesség általában részleges, de teljes is lehet, különösen ha a javítást külföldön térítésmentesen végezték el.

Fogalommeghatározások

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában:

a) "passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitel": az a vámeljárás, melynek értelmében egy adott vámterületen szabad forgalomban lévő áru ideiglenesen exportálható külföldi gyártás, feldolgozás vagy javítás céljából, és utána újra behozható anélkül, hogy behozatali vámot és adót kellene utána fizetni;

b) "szabad forgalomban lévő áru": az az áru, mely felett vámkorlátozás nélkül lehet rendelkezni;

c) "behozatali vámok és adók": azok a vámok és minden olyan vám, adó és illeték, melyet az áruk behozatalával összefüggésben vetnek ki, de nem jelenti azokat az illetékeket és díjakat, melyek összege az elvégzett szolgáltatás hozzávetőleges összegével egyenlő;

d) "végtermékek": a passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő áruk gyártása, feldolgozása vagy javítása eredményeként létrejött termékek;

e) "vámellenőrzés": azok az intézkedések, melyek alkalmazása biztosítja azoknak a jogszabályoknak való megfelelést, melynek betartásáért a vámhatóságok felelősek;

f) "személy": mind a természetes, mind a jogi személyek kivéve, ha a szövegösszefüggés másképp követeli meg.

Alapelv

1. Kötelező rendelkezés

Ez a melléklet a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelt szabályozza.

Alkalmazási terület

2. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azokat a körülményeket, melyek között megengedhető a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitel, és rögzítik azokat a követelményeket, amelyeknek ebben az esetben meg kell felelni.

Megjegyzések

1. A passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelt lehetővé tevő körülményeket általánosságban vagy részletesen is meg lehet fogalmazni.

2. A passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelnek az lehet a feltétele, hogy a tervezett feldolgozási műveleteket nem tekintik hátrányosnak a nemzeti érdekekre nézve.

3. A vámhatóságok megkövetelhetik, hogy az árut passzív feldolgozás céljából ideiglenesen exportáló személy meghatározza azt a feldolgozási vagy gyártási műveletet, melyen az áru külföldön keresztülmegy.

3. Ajánlott gyakorlat

A passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelt nem lehet csak azon az alapon visszautasítani, hogy az árut egy adott országban dolgozzák fel.

4. Kötelező rendelkezés

A passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelt nem lehet az áru tulajdonosára korlátozni.

Az áruk ideiglenes kivitele

a) Az áruk ideiglenes kivitelét megelőző alakiságok

5. Kötelező rendelkezés

Ha a passzív feldolgozás céljából történő kivitel előzetes engedélyhez van kötve, nemzeti jogszabályok határozzák meg, amikor ilyen engedély szükséges, és hogy mely hatóságoknak áll jogukban ilyet kiadni.

6. Ajánlott gyakorlat

Azok a személyek, akik nagy mennyiségben és folyamatosan végeznek passzív feldolgozás céljából történő kivitel alá eső tevékenységet ugyanolyan típusú árura vonatkozóan, általános engedélyt kaphatnak az ilyen tevékenységre.

7. Ajánlott gyakorlat

Amikor ilyen eljárás megkönnyíti a passzív feldolgozás céljából történő kivitel folyamatát, vagy az illetékes hatóságok szükségesnek látják, meghatározzák a tevékenység elszámolási kulcsát. A különféle végtermékek leírását, minőségét és mennyiségét a kulcs megállapítása után határozzák meg.

Megjegyzések

1. Az elszámolási kulcs meghatározásához a vámhatóságok azokat a körülményeket vehetik alapul, melyek alatt a műveletet elvégzik, amennyiben azok ismertek. Megkövetelhetik a feldolgozási vagy gyártási tevékenységet elvégző külföldi vállalkozással kötött szerződés bemutatását. Alapul vehetik a feldolgozási műveletek elvégzése szerinti ország vámhatóságai által rögzített kulcsokat is.

2. Állandó elszámolási kulcsokat lehet rögzíteni, ha a külföldi feldolgozási műveletek:

- olyan árura vonatkoznak, melynek jellemzői állandók maradnak az ésszerűség határain belül,

- végrehajtása általában egyértelműen meghatározott műszaki feltételek mellett történik, és

- állandó minőségű végtermékeket eredményeznek.

b) Ideiglenes kiviteli nyilatkozat

8. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azokat a feltételeket, melyek alapján a passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő árut bemutatják az illetékes vámhivatalnak, és erről (kiviteli) árunyilatkozatot nyújtanak be.

9. Ajánlott gyakorlat

A vámhatóságoknak lehetővé kell tenniük (kiviteli) árunyilatkozat formanyomtatvány használatát az áru passzív feldolgozás céljából történő kiviteléről való nyilatkozat megtételéhez.

10. Ajánlott gyakorlat

Ha különleges formanyomtatványokat használnak az áru passzív feldolgozás céljából történő kiviteléről szóló nyilatkozat megtételéhez, azokat össze kell hangolni a (kiviteli) árunyilatkozattal.

c) Az áru vizsgálata

11. Ajánlott gyakorlat

A nyilatkozatot adó kérésére és a vámhatóságok által ésszerűnek ítélt okokból, az utóbbiak a lehető legnagyobb mértékig lehetővé teszik a passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő áru magánlétesítményekben történő vizsgálatát, melynek költségeit a nyilatkozatot adó fizeti.

d) Azonosítási intézkedések

12. Kötelező rendelkezés

A passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő áru azonosításával kapcsolatos követelményeket a vámhatóságok állapítják meg, melynek során kellő figyelmet fordítanak az áru jellegére és az elvégzendő műveletre.

Megjegyzések

1. A passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő áru azonosítását a vámhatóságok az árura erősített zárak, jelzések, tartósan rájuk rögzített számok és egyéb jelzések, az áru leírása, méretarányos tervek vagy fényképek, vagy mintavétel alapján végezhetik el, illetve vámjelzéseket (zárakat, pecséteket, perforálásokat) helyezhetnek el rajtuk.

2. A vámhatóságok lehetővé tehetik az áru azonosítását az importőr által a végtermék behozatalának idején bemutatott és a termékekben lévő áru azonosítására vonatkozó írásos nyilatkozata alapján, melyet szükség esetén a kérdéses műveletre vonatkozó kereskedelmi okmányok támasztanak alá.

13. Ajánlott gyakorlat

Ahol semmilyen más azonosítási intézkedés nem alkalmazható, a vámhatóságoknak a melléklet I. függelékében lévő mintának megfelelő tájékoztató okmányt kell használniuk, feltéve hogy a feldolgozást vagy gyártást olyan szerződő félhez tartozó vámterületen végzik el, aki beleegyezett a tájékoztató okmány használatában való részvételbe a melléklet I. függelékében megállapított elvekkel összhangban.

Az ideiglenes kivitel időtartama

14. Kötelező rendelkezés

Ha a vámhatóságok határidőt állapítanak meg a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitellel kapcsolatban, annak hivatkozási alapja a feldolgozási művelet elvégzéséhez szükséges idő nemzeti jogszabályokban megállapított maximuma (ha van ilyen).

15. Ajánlott gyakorlat

Az érintett személy kérésére és a vámhatóságok által jogosnak ítélt okokból az utóbbiak meghosszabbíthatják az eredetileg megállapított határidőt.

A végtermékek behozatala

16. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg azokat a feltételeket, melyek alapján a végtermékeket bemutatják az illetékes vámhivatalnak, és árunyilatkozatot nyújtanak be róluk.

Megjegyzések

1. A nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy az árunyilatkozat tartalmazza a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitel feloldásának lehetővé tételéhez szükséges adatokat is a felhasznált áru tekintetében.

2. A nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy a passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő termékekkel leírásában, minőségében és műszaki jellemzőiben megegyező behozott vagy belföldi áru kezelése során külföldön nyert termékek a melléklet alkalmazásában végtermékeknek tekintendők (egyenértékű árunak való megfelelés).

17. Ajánlott gyakorlat

Rendelkezni kell a végtermékek olyan illetékes vámhivatalon keresztül megvalósuló behozatalának engedélyezéséről, mely eltér attól, amelyen keresztül a passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő árut exportálták.

18. Kötelező rendelkezés

Rendelkezni kell a végtermékek egy vagy több szállítmányban történő behozatalának engedélyezéséről.

19. Ajánlott gyakorlat

Az importőr kérésére és a vámhatóságok által ésszerűnek ítélt okokból az utóbbiak a lehető legnagyobb mértékig lehetővé teszik a passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő áru magánlétesítményekben történő vizsgálatát, melynek költségeit az importőr fizeti.

20. Kötelező rendelkezés

Az érintett személy kérésére az illetékes hatóságok a nemzeti jogszabályokban megállapított feltételek szerint lehetővé teszik a passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő áru behozatali vámok és adók alóli teljes mentességgel történő újrabehozatalát, ha nem tudták elvégezni rajtuk azt a gyártást, feldolgozást vagy javítást, melynek érdekében külföldre küldték őket, és azonos állapotban kerültek vissza az exportőrhöz.

Ez a mentesség nem vonatkozik a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitellel kapcsolatban már visszafizetett vagy elengedett behozatali vámokra és adókra.

21. Kötelező rendelkezés

Amennyiben a nemzeti jogszabályok nem követelik meg a passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő áru újrabehozatalát, rendelkezni kell a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitel befejezéséről azáltal, hogy az áru végleges kivitelére tesznek nyilatkozatot, melyre az ilyen esetben alkalmazható feltételek és alakiságok vonatkoznak.

A végtermékekre alkalmazható behozatali vámok és adók

22. Kötelező rendelkezés

A nemzeti jogszabályok határozzák meg a behozatali vámok és adók alól adott mentesség mértékét és a mentesség kiszámításának mértékét a végtermékek belföldi használatba vétele esetén.

Megjegyzés

Részleges mentesség esetén a behozatali vámok és adók becslésének alapja lehet a külföldi feldolgozás során a termékhez hozzáadott érték. Ezt úgy is ki lehet számítani, hogy a végtermékekre vonatkozó behozatali vámokból és adókból levonják annak a behozatali vámnak és adónak az összegét, amelyet az olyan passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő árura lehetne kivetni, amellyel elő lehet állítani a végterméket, ha ezt az árut a feldolgozása szerinti országból importálták olyan állapotban, amelyben oda exportálták. A levonás alapjául a végtermékek belföldi használatba vételekor érvényben lévő vámtételek szolgálnak, de ha az e szabály szerint figyelembe veendő vámtételek magasabbak, mint a végtermékekre alkalmazhatók, a levonás az azokra a termékekre alkalmazható vámtételek szerint számítandó ki.

23. Kötelező rendelkezés

A behozatali vámok és adók alól a végtermékek esetében adott mentesség nem vonatkozik a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitellel kapcsolatban már visszafizetett vagy elengedett behozatali vámokra és adókra.

24. Ajánlott gyakorlat

Ha a passzív feldolgozás céljából ideiglenesen kivitelre kerülő árut külföldön térítésmentesen javították meg, rendelkezni kell arról, hogy újrabehozatala a behozatali vámok és adók alóli teljes mentességgel történjék, a nemzeti jogszabályokban rögzített feltételek szerint.

25. Ajánlott gyakorlat

A behozatali vámok és adók alóli mentességet akkor kell megadni, ha a végtermékeket belföldi használatra nyilvánításuk előtt vámraktárba vagy vámszabadterületre helyezték.

26. Ajánlott gyakorlat

A behozatali vámok és adók alóli mentességet akkor kell megadni, ha a végtermékeket belföldi használatra nyilvánításuk előtt ideiglenes behozatali eljárás alá helyezték.

27. Ajánlott gyakorlat

A behozatali vámok és adók alóli mentességet akkor kell megadni, ha belföldi használatra nyilvánításuk előtt a végtermékek tulajdonjogát átruházták, feltéve hogy belföldi használatba vételük annak a személynek a nevében és felelősségére történik, aki az árut a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitel alá helyezte.

Megjegyzés

Az áru tulajdonjogának átruházása bizonyos belső adók kivetését eredményezheti.

Tájékoztatás a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitelről

28. Kötelező rendelkezés

A vámhatóságok biztosítják, hogy a passzív feldolgozás céljából történő ideiglenes kivitellel kapcsolatos összes vonatkozó információ könnyen hozzáférhető legyen az érintett személyek számára.

--------------------------------------------------