A Kúria Kfv.37383/2011/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 1. §, 18. §, 20. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Kovács Ákos

A határozat elvi tartalma:

A kisajátítás következtében felmerülő többlet-takarmány költsége és a friss zöld takarmány hiányában az állatok gyarapodásában esetlegesen beálló változás nem tartozik a kártalanítás körébe.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.37.383/2011/8.szám

A Kúria a dr. Tamás-dr. Gyüre Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal /4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5./ - mint az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal jogutódja - I. rendű, és a dr. Márton Ügyvédi Iroda által képviselt Zrt. II. rendű alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe a dr. Majtényi Györgyi ügyvéd által képviselt Zrt. az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2011. február 24. napján kelt 5.K.20.780/2010/22. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 25. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 5.K.20.780/2010/22. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek, valamint az alperesi beavatkozónak 30.000 /harmincezer/ - 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes tulajdonát képezte a Tiszabezdéd, külterület, 045/27 hrsz-ú, 4 ha 4.968 m2 területű, 68,99 AK értékű, szántó művelési ágú ingatlan, 1/1 arányban.

Az I. rendű alperes az ingatlanból 1.629 m2 nagyságú területet országos közút építése - mint közérdekű cél - érdekében a Magyar Állam javára kisajátított.

Az I. rendű alperes a közigazgatási eljárásban a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás összegét befolyásoló, különleges szakértelmet igénylő tények, körülmények feltárása, értékelése érdekében H. A. igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt és dr. L. I. igazságügyi mezőgazdasági szakértőt jelölte ki.

A szakértői vélemények alapján a kisajátított ingatlanrészért összesen 488.150 Ft kártalanítást állapított meg, amelyből a forgalmi érték 293.220 Ft, a kisajátítással kapcsolatos értékveszteség 144.930 Ft volt.

A felperes keresetében elsődlegesen az I. rendű alperes határozatának megváltoztatását kérte, oly módon, hogy az összegszerűség tekintetében a mellőzött tények figyelembe vételével határozza meg a bíróság a kártalanítás összegét.

Másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését, és az I. rendű alperes új eljárásra kötelezését kérte.

A per első tárgyalásán a felperes már nem kérte szakértő kirendelését, keresetét akként módosította, hogy az I. rendű alperes nem vette figyelembe az előszerződésbe foglalt négyzetméter-árakat és a tárgyaláson elhangzott felperesi hivatkozást, miszerint spanyol beruházó a megvásárolt ingatlanokért szerződésben meghatározottan milyen árakat fizetett.

A felperes 2010. december 23. napján ismét módosította keresetét: szakértő nyilatkoztatását kérte arra vonatkozóan, hogy a perbeli ingatlan megközelíthetőségének ellehetetlenülésével összefüggésben milyen kár érte a felperest - egyrészt abból adódóan, hogy többlet-takarmánnyal kell pótolni az állatok számára az elveszett legelőt (többletköltség) -, másrészt abból adódóan, hogy az elvesztett legelő friss zöld takarmányának hiányában az állatok gyarapodásában milyen változás áll be, ez milyen veszteséget okoz számára.

A tárgyalás berekesztését megelőzően a felperes kereseti kérelmét ez utóbbi módosítással pontosítva tartotta fenn.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.

Ítéletének indokolásában a Ptk. 177. § /1/ bekezdésére, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény /a továbbiakban: Kstv./ 1. § /1/ bekezdésére, 18. §-ára és 20. §-ára hivatkozott.

Kifejtette, hogy a felperes módosított és pontosított kereseti kérelme tekintetében a bíróságnak már csak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogszabályoknak megfelel-e az alperes határozata abban a körben, melyben nem állapított meg további teljes, feltétlen és azonnali kártalanítást a felperesnek, azon okból, hogy többlet-takarmánnyal kell pótolnia az elvesztett téli legelőt, és hogy az elvesztett legelő friss zöld takarmányának hiányában az állatok gyarapodásában milyen változás áll be és ez milyen veszteséget okoz.

A Kstv. 20. §-ában foglaltakat értelmezve a megyei bíróság egyetértett az alperes azon álláspontjával, hogy e tételes jogi rendelkezés szerint értékcsökkenés, illetőleg költség állapítható meg kártalanításként, de nincs jogi lehetőség a kisajátított ingatlanon folytatott jövedelemszerző tevékenység megszűnése miatt elmaradt haszon megtérítésére.

E körben legfelsőbb bírósági eseti döntésre is hivatkozott (BH 1982/5. jogeset).

A megyei bíróság álláspontja szerint nem csak a takarmány szállításának költsége, hanem az elvesztett téli legelő többlet-takarmánnyal történő pótlásának költsége sem tartozik a kisajátítási törvény hatálya alá, ezért az e címen előterjesztett igényt a megyei bíróság sem találta alaposnak, és ugyanígy alaptalannak értékelte az elveszített legelő friss takarmányának hiányában, az állatok gyarapodásában történő visszaesés miatti értékcsökkenés megtérítése iránti igényt is.

Utalt arra a megyei bíróság, hogy mindkét vonatkozásban kártérítési igényről van szó, amely a törvény egyéb útján érvényesíthető, a Ptk. 339. §-a alapján.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.

Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Kstv. 18. §-át, 20. § c/ pontját, a Pp. 206. § /1/ bekezdését és 221. § /1/ bekezdését.

Álláspontja szerint eljárási szabályt sértett a megyei bíróság azzal, hogy a szakértő kirendelésére a letétbe helyezett szakértői költség ellenére sem került sor, továbbá a szakértő kirendelésének mellőzését a jogerős ítélet nem indokolta.