BH 1982.1.5 Kisajátítással kapcsolatos értékveszteségként mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét vagy - ha ez még nem állapítható meg - a folyó gazdasági év várható termésének értékét, részkisajátítás esetén pedig a visszamaradt ingatlanrész értékének csökkenését kell megtéríteni.

Nincs helye kisajátítással kapcsolatos költség megítélésének azon az alapon, hogy a tulajdonos az állatállománynak takarmányozásához szükséges terményt a kisajátított ingatlanrészen termelte meg, s a kisajátítás miatt a terményeknek más helyről történő szállításával kapcsolatban a jövőben költségei merülnek fel [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. 26. §].

Az alperes kérelmére a városi tanács vb. igazgatási osztálya a határozatával kisajátított a felperesek egyenlő arányú közös tulajdonában levő ingatlanból 1870 m2 nagyságú területrészt és ezért 56 700 Ft kártalanítást állapított meg.

A részkisajátítás a beépített ingatlan kertjének azt a részét érintette, amelyet takarmány-termelésre használtak.

A felperesek keresetükben az alperesnek 28 300 Ft többletkártalanítás megfizetésére kötelezését kérték. Azt állították, hogy a részkisajátítás folytán a visszamaradt ingatlanban ilyen összegű értékveszteség keletkezett. Utóbb a szakértői vélemény ismeretében a keresetüket leszállították 10 000 Ft-ra.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A bíróság által kirendelt szakértő a kisajátított területrész értékét - a rendelkezésére álló ingatlanforgalmi adatok alapján - 55 000 Ft-ban, az ingatlan kisajátítás előtti értékét 200 000 Ft-ban, a visszamaradt ingatlan értékét pedig 145 000 Ft-ban állapította meg. Így arra a következtetésre jutott, hogy a visszamaradt ingatlanban értékveszteség nem keletkezett. Ugyanakkor kifejtette, hogy a felpereseket a részkisajátítás folytán mintegy 10 000 Ft kár érte, mert szabadidejükben állattartással foglalkoznak és a visszamaradt ingatlanon az állatállomány tartásához szükséges takarmányt már nem tudják teljes egészében megtermelni, hanem azt több kilóméter távolságról kell az ingatlanukra szállítaniuk.

Az első fokú bíróság ítéletével az alperest 8300 Ft többletkártalanítás és kamata, 600 Ft perköltség és 498 Ft feljegyzett illeték megfizetésére kötelezte. Egyben úgy rendelkezett, hogy pervesztességük arányában a felperesek az állam által előlegezett illetékből 1200 Ft-ot kötelesek megtéríteni. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította.

Az ítélet indokolása szerint az értékveszteség abból adódik, hogy a felperesek a részkisajátítás folytán a lakásuktól 2-3 km távolságból kénytelenek beszerezni és szállítani azt a takarmányt, amelyet korábban a részkisajátítással elvont területen termeltek.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az első fokú bíróság ítéletét indokai alapján helyben hagyta.