BH 2008.6.167 A korábban fennállt munkaviszony nem zárja ki, hogy utóbb a (korábbi) munkavállaló a tevékenységét polgári jogi megállapodás alapján végzi [Mt. 1. §].

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperessel kötött előszerződése, valamint megbízási szerződései semmisek, azok leplezett volta miatt. Erre tekintettel annak megállapítását kérte, hogy a munkáltatónak a jogviszony felszámolására irányuló intézkedése jogellenes volt, mivel az nem felelt meg a rendes felmondásra vonatkozó szabályoknak. Elmaradt munkabér, étkezési hozzájárulás, bruttó bére 4%-ának megfelelő nyugdíjpénztári befizetés és gépjármű költségtérítés megfizetését igényelte az alperestől.

A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes régió igazgatóként állt az alperes alkalmazásában, munkaviszonyát az 1999. november 26-án kelt közös megegyezéssel szüntették meg. A felek ugyanezen a napon az 1999. december 31-éig terjedő időre megbízási előszerződést kötöttek, rögzítve, hogy a végleges szerződés megkötésére azt követően kerül sor, hogy a felperes gazdasági társaságot alapít.

Miután a felperes és hozzátartozói megalapították az S. Kft.-t, a cég az alperessel 1999. december 28-án megbízási szerződést kötött. 2000. február 21-én a kft. és az alperes határozatlan időtartamra újabb megbízási szerződést kötött, amelyet az alperes 2003. március 21-én 2003. június 30-ai hatállyal felmondott.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint olyan tevékenységek esetében, ahol a tevékenység megbízási jogviszony és munkaviszony keretében egyaránt végezhető, a felek szerződéskötési akarata az irányadó. Jelen esetben azt találta a bíróság megállapíthatónak, hogy a felek megbízási szerződést kívántak kötni. Ezt támasztja alá, hogy a szerződések nem rögzítik a felperes személyes munkavégzési kötelezettségét, a felperes mint régió igazgató nem is végezte a szerződésekben kikötött biztosításközvetítői tevékenységet. Nem bizonyított, hogy az alperes biztosította a munkavégzés helyét, a munkaeszközöket és az infrastruktúrát. A felek nem állapodtak meg sem a munkakörben, sem a munkabérben.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felek egyező akarattal számolták fel közös megegyezéssel a korábbi munkaviszonyt, és kötöttek ehelyett megbízási szerződést, amit a felperes évekig nem kifogásolt. A per megindítását megelőzően a felperes a szerződést nem sérelmezte, a munkaviszony fennállásának megállapítását nem kérte, az elvégzett tevékenység ellenértékeként benyújtott számlákat az alperes kiegyenlítette. Az alperes a jogviszony megszüntetésekor jóhiszeműen járt el, és betartotta a kölcsönös együttműködésre vonatkozó szabályokat.