A Legfelsőbb Bíróság Pfv.22171/2009/5. számú határozata kiürítés (HELYISÉG kiürítése) tárgyában. [1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 20. §, 24. §, 36. §, 43. §, 77. §] Bírók: Bősinger Zsuzsanna, Csánitzné dr. Csiky Ilona, Kiss Mária

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság P.23416/2005/32., Fővárosi Törvényszék Pf.632876/2009/6., *Kúria Pfv.22171/2009/5.* (BH 2011.3.68)

***********

Pfv.VIII.22.171/2009/5.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a ... Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Csányi Gábor ügyvéd - (ügyvéd címe) felperesnek (felperes címe) a Simonné dr. Lakatos Mária ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen helyiség kiürítése iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságon 9.P.XI.23.416/2005. számon megindított, és a Fővárosi Bíróság 48.Pf.632.876/2009/6. sorszámú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes 40. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az első fokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására az államnak fizessen meg 198.200 (Egyszázkilencvennyolcezer-kétszáz) forint felülvizsgálati és fellebbezési eljárási illetéket, továbbá 15 napon belül a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A saját felülvizsgálati eljárási költségeit az alperes maga viseli.

I n d o k o l á s :

Az alperes 1985. és 1986. években a cím 189 m2 alapterületű ingatlanból a perbeli 112 m2 alapterületű műhelyt kizárólagosan használta. Ennek fejében az eredeti bérlőnek, a szövetkezetnek megállapodás alapján az 1985. és 1986. évben 50.000 forintot, majd 425.000 forintot, végül 17.000 forintot fizetett meg. 2001. március 6. napján a felperes mint bérbeadó és az alperes mint bérlő bérleti szerződést kötöttek a 101. m2 alapterületű helyiség alperes általi határozatlan idejű bérletére. A szerződést a 2001. évben módosították. A felperes 2004. május 24-én a perbeli helyiségre vonatkozó bérleti jogviszonyt 2005. június 30-i határidővel felmondta, mely a perbeli ingatlan címéről "nem kereste" postai jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz.

A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy a cím alatti ingatlan 112 m2 alapterületű helyiségét 15 napon belül ingóságaitól kiürítve hagyja el és bocsássa azt a felperes kizárólagos rendelkezésére. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 1.894.393 forintot, ezen összeg után 2007. július 15-től a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, valamint 2008. október 1-től az ingatlan kiürítéséig havi 99.533 forintot és 15 napon belül 69.123 forint perköltséget. A bíróság ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 69.000 forint feljegyzett illetéket. Az ítélet indokai szerint az Ltv. 43.§ (1) bekezdése értelmében a bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést - ha a felek másként nem állapodtak meg - cserehelyiség biztosítása és a 24.§ (1) a-d) pontjaiban meghatározott okok fennállása nélkül egyéves felmondási idővel felmondhatta. Az Ltv. idézett rendelkezése a felmondás felperes részéről való közlése idején hatályos volt, és annak ellenére alkalmas volt a jogviszony megszűntetésére, hogy a postai küldemény "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett. Az alperes a perbeli ingatlan címén volt elérhető, más postacímet a felperessel nem is közölt, a felmondás "nem kereste" jelzéssel visszaérkezése a jogviszony megszűntetését eredményezte, mivel az alperes érdekkörében felmerülő oknak minősül, hogy a felmondólevél tartalmát ténylegesen nem ismerte meg.

A helyiséget jogcím nélküli használó alperest a Ltv. 20.§ (1) és (3) bekezdése alapján valamint a ... önkormányzat 41/2001. (XII.29.) Ök. rendeletének 54.§-a alapján a felperes által kimunkált 2.191.393 forint használati díj megfizetésében marasztalta - mely összeget az alperes is elismert - és ebbe beszámította az alperes által a perbeli időszakban fizetett 57.000 forintot. Az alperes beszámítási kifogásának összegét - a szakértői véleményben meghatározott természetben ki nem adható beruházásokat alapul véve - 297.000 forintban állapította meg, mellyel az alperest terhelő marasztalás összegét csökkentette. Elutasította a 492.000 forint, a jogelődnek fizetett összeg szerződésen kívüli kár megtérítése címén érvényesített követelését, a kár megtérítéséhez szükséges tényállási elemek bizonyítatlansága miatt. Az alperest kötelezte továbbá 3.529 forint közüzemi díj megfizetésére is.

Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatva a keresetet teljes egészében elutasította. Mellőzte az alperes elsőfokú perköltségben való marasztalását és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 72.000 forint elsőfokú perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt 84.000 forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 36.000 forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 93.100 forint fellebbezési illetékből az alperest 12.000 forint megtérítésére kötelezte azzal, hogy a további 81.100 forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.