A Balassagyarmati Járásbíróság P.20181/2009/37. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 220. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 361. §, 389. §] Bíró: Csehné dr. Papp Andrea

Balassagyarmati Városi Bíróság

6.P.20.181/2009/37. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Balassagyarmati Városi Bíróság dr. Szőllősi József ügyvéd által képviselt felperesnek - Tunyoginé dr. Gálik Ágnes ügyvéd által képviselt I., II., III. és IV. rendű alperesek ellen - tartozás iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Kötelezi a bíróság az alpereseket egyetemlegesen, hogy a felperes javára 15 napon belül fizessenek meg 1.480.750,- /Egymillió-négyszáznyolcvanezer-hétszázötven/ forintot vállalkozói díj címén, valamint ezen összeg után 2005. december 14. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő összegű késedelmi kamatot /2005. XII. 14-től 2005. XII. 31-ig 7 %, 2006. I. 1-től 2006. VI. 30-ig 6 %, 2006. VII. 1-től 2006. XII. 31-ig 6,25 %, 2007. I. 1-től 2007. VI. 30-ig 8 %, 2007. VII. 1-től 2007. XII. 31-ig 7,75 %, 2008. I. 1-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat/.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Magyar Állam javára az illetékes adóhatóság külön felhívása alapján fizessen meg 163.500,- /Egyszázhatvanháromezer-ötszáz/, míg az alpereseket egyetemlegesen 81.700,- /Nyolcvanegyezer-hétszáz/ forint összegű állam által előlegezett eljárási illeték megfizetésére.

Kötelezi a bíróság a felperest 233.750,- /Kettőszázharmincháromezer-hétszázötven/, az alpereseket pedig egyetemlegesen 162.000,- /Egyszázhatvankettőezer/ forint összegű állam által előlegezett eljárási költség megfizetésére a Nógrád Megye Bíróság Gazdasági Hivatalának külön felhívása alapján.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesek részére fizessen meg 15 napon belül 94.300,- /Kilencvennégyezer-háromszáz/ forint összegű perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a kereseti kérelmet elutasítja.

A jogerős ítélet egy kiadmányának megküldésével felhívja a bíróság a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy az elnöki letétként kezelt 57.997,- /Ötvenhétezer-kilencszázkilencvenhét/ forintot utalja át a Nógrád Megyei Bíróság bevételi számlájára a felperes által a Magyar Állam, azon belül a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala javára megfizetendő állam által előlegezett eljárási költséggel kapcsolatban.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Nógrád Megyei Bírósághoz címzetten a Balassagyarmati Városi Bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség összegére, vagy viselésére vonatkozik, ha a fellebbezés csak az állam által előlegezett eljárási illeték vagy költség megfizetésével kapcsolatos, hogyha az csak a teljesítési határidőre, vagy a késedelmi kamatra vonatkozik, ha az csak az ítélet indokolása ellen irányul, ill., ha a felek ezt kérték, az első 5 esetben a tárgyalás megtartása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a perben az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes kőművesmester vizsgával rendelkező egyéni vállalkozóként működik építőipari területen.

A felperes és az I. rendű alperes között már hosszabb időre visszanyúló ismeretség állt fenn munkakapcsolat alapján, amikor is az I. rendű alperes a felperestől 2005. júniusban megrendelte a II-III-IV. rendű alperesek 1/3-1/3-1/3 arányú tulajdonát képező, I. rendű alperesi haszonélvezettel terhelt ingatlan felújítási, átépítési, helyreállítási, toldaléképítési munkáit. Az alperesi ingatlan falazata vizesedési okok miatt megsüllyedt, károsodott, az alperesek ezért határozták el az ingatlan átépítési munkáit, amivel egyidejűleg átépítést, korszerűsítést és toldaléképítést is elhatároztak.

Az alperesek részére 2004. május 28-án készült építőmérnök magántervező útján az ingatlan átalakítására, korszerűsítésére és bővítésére vonatkozó terv, ami az épület burkolatainak, nyílászáróinak és közműveinek cseréjét is magába foglalja.

A 2004. VII. hó 1-én kelt, a bankhoz bővítési hitel érdekében beadott költségvetési terv, melyet ugyancsak az építőmérnök készített, a bruttó bővítési költséget 10.397.500,- Ft-ban határozta meg.

A peres felek között írásbeli szerződés a felperes által elvállalt munkák vonatkozásában nem jött létre, a peres felek szóban állapodtak meg a felperesi vállalás tartalmára nézve 2005. VI. hó végén, melynek tartalma utólag az ellentmondásos előadások folytán pontosan nem állapítható meg. A felperes részéről az iratokhoz 8. sorszám alatt becsatolásra került az a felperesi árajánlat alapját képező irat, amelyben a felperes 5.049 munkaórát kalkulált ki a megrendelt munkák időszükséglete tekintetében. Ezen az iraton megtalálható az 5.049 munkaóra 1.000,-, 1.200,-, ill. 1.400,- Ft-os rezsi óradíjjal kiszámított végösszege is. Felperesi előadás szerint a megállapodás 1.450,- Ft-os rezsi óradíjra nézve jött létre, amelyhez ÁFA is kapcsolódik, míg alperes közlése szerint a megállapodás 1.000,- Ft-os rezsi óradíjra jött létre.

Peres felek egyező előadása szerint a perbeli megállapodás 10 millió forintos vállalkozói díj e vonatkozásában született meg azzal, hogy idős épületről lévén szó, aholis előre nem látható munkák felmerülésével lehet számolni, a 10 millió forinttól pozitív és negatív irányban is lehetséges az eltérés. Alperesek az építkezés finanszírozására banki hitelt vettek igénybe, amivel kapcsolatosan elszámolási kötelezettségük állt fenn, ezért számukra jelentős körülmény volt az, hogy az építkezés során felhasznált anyagokról és az elvégzett munkáról is számlát kapjanak, és ezekről a körülményekről a felperesnek is tudomása volt.

Felperes a munkálatok kezdetén elbontott egy melléképületet, ami az udvaron állott. Ezt követően kezdett hozzá a családi ház utcai főfalának az újjáépítéséhez, amivel kapcsolatban a felperes ragaszkodott ahhoz, hogy a munkát biztonsági okokból csak úgy vállalja, ha a fal teljes elbontása megtörténik a tető aládúcolásával, és vasbeton alap készítése után épül meg az új falazat.

Az utcafronti fal elkészülte után vált ismertté az, hogy az alperesi ingatlan északi fekvésű hátsó homlokzati fala is olyan mértékben megsüllyedt a vizesedés folytán, hogy annak a cseréje szükséges. A felperes tehát munkásai útján elvégezte ezen fal kiváltását 60 cm-es szélességben való újraépítését is, mely munka az előzetes megállapodásokban nem volt figyelembe véve.

Felperes elbontott az alperesi ingatlanban válaszfalakat és a tervek szerint újakat épített, ill. a helyiségek egy részében aljzatbeton építésére került sor szigetelésekkel a korábbi aljzatbeton elbontása után. Kéménybontást és építési munkát is elvégzett a felperes, belső vakolás, vakolatjavítás, boltív kialakítási munkákra is sor került.

Az alperesi részről beszerzett nyílászárókat már nem a felperes építette be. Ezt követően a felperes a pincetömb gépi munkáját, tehát a talajból a föld kitermelését nagyobb részben elvégezte, majd megépült a pincefal sáv alapja, és a pince északi tégla köpenyfala. A felperes által elvégzett munkák nem érintették az épület födém és tetőrészeit, és a fal tetején felperes részéről nem készült koszorú.