A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20441/2011/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 3. §] Bírók: Hőbl Katalin, Madarász Anna, Tölg-Molnár László
Fővárosi Ítélőtábla
9. Pf. 20.441/2011/6.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Fővárosi Ítélőtábla, dr. Papp Géza ügyvéd által képviselt I.r., II.r. felperesnek a Csetneki Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Csetneki Attila ügyvéd ) által képviselt dr. Gosztonyi Júlia ( 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 15. I. 1. ) alperes ellen kártérítés iránt indított perében - melybe dr. Szabó Tünde ügyvéd által képviselt beavatkozott az alperes pernyertessége érdekében - a Fővárosi Bíróság 2011. február 8. napján kelt 17. P. 23.688/2009/23. számú ítélete ellen az alperes 2011. február 24. napján 24. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta a következő
Ítéletet:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti. Fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és az alperest mentesíti az elsőfokú perköltség megfizetése alól azzal, hogy a felek az elsőfokú perköltségeiket maguk viselik. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 ( tizenöt ) napon belül fizessen meg a felperesnek 250.000 ( kétszázötvenezer ) forint + áfa másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás:
A felperesek 2009. június 24. napján 21.650.000 Ft, ennek 2004. április 21. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest a Ptk. 339. § (1) bekezdésére alapítva. Előadták, hogy az alperes közjegyzőként 2004. április 20. napján adásvételi szerződést készített, melyben B.Zs. (továbbiakban: eladó ) eladta az I.r. felperesnek a "........" hrsz-ú ingatlan ½ tulajdoni hányadát 22.000.000 Ft vételárért. A szerződés aláírásakor 1.500.000 Ft foglalót adtak át, de a szerződés alapján összesen 21.650.000 Ft-ot fizettek meg az eladónak. Utóbb azonban kiderült, hogy az eladó nem volt tulajdonosa az alperes által szerkesztett közjegyzői okiratban megjelölt ingatlannak, ő a felpereseket megtévesztette 21.650.000 Ft kárt okozva. Az eladót a Győri Városi Bíróság B. 1330/2006/49. számú ítéletével bűnösnek mondta ki csalás bűntettében. Állították: az alperes a büntetőeljárásban tanúként elismerte, hogy a szakmai szabályok megszegésével készítette el a szerződést. Nem győződött meg arról, hogy az eladó tulajdonosa-e az ingatlannak illetve, hogy a tulajdonszerzésnek van-e törvényes akadálya. Az alperes magatartása amiatt volt jogellenes, mert a felpereseket nem tájékoztatta az eladó be nem jegyzett tulajdonjogából eredő jogi következményekről, az ügyfél szóbeli tájékoztatása alapján foglalta közokiratba az ingatlan per-, teher- és igénymentességét. Ez okozati összefüggésben áll a felpereseket ért kárral, ami azonos az átadott vételár összegével. Az alperes a jogszabálynak megfelelő eljárás keretében nem készíthette volna el az adásvételi szerződést.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult vitatva mint a jogalapot, mint az összegszerűséget. Nem valósított meg jogellenes magatartást. Az adásvételi szerződés megkötésekor az eladó megtévesztette mind a felperest, mind az alperest. A büntetőügyben a polgári jogi igény elbírálása során kártérítésre az eladót kötelezték. Megalapozatlan az alperessel szembeni igény, mert jelen eljárásban már más személyt jelöltek meg károkozóként. Egyébként is az alperes a jogszabályi és szakmai előírásoknak teljes körűen eleget tett, a közjegyzői okiratba foglaláskor úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a szakmai szabályok és a vonatkozó törvényi rendelkezések szerint elvárható volt. Az alperes soha nem ismerte el, hogy a szakmai szabályokat megsértette volna a szerződés elkészítésekor. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI törvény ( Ktv. ) 120. §-ában foglaltaknak eleget tett. A Pp. 195. § (1) bekezdése szerinti közokirat esetén, ami tartalmazza a részletes kioktatás, tájékoztatás tényét, a felpereseket terheli a bizonyítás. Nem volt olyan ok, ami miatt az alperes a Ktv. 3. § (1) bekezdésére tekintettel a közreműködést megtagadhatta volna, az adásvételi szerződés közokiratba foglalásakor ilyen ok nem állt fenn. A közjegyző a Ktv. 175. § (1), (2) bekezdései értelmében nem jogosult a felek képviseletében eljárva az illetékes földhivatalban meggyőződni a széljegyek mögötti okiratok tartalmáról. E körben a tulajdoni lap tartalmára és a felek nyilatkozataira kénytelen hagyatkozni. A lekért tulajdoni lap nem a köztes adásvételi szerződés felbontásának tényét tartalmazza, hanem a kérelem visszavonása iránti kérelmet széljegyeztek, amiről az eladó az okirat készítésekor úgy nyilatkozott, hogy az nem az ő tulajdonjog bejegyzési kérelmét érinti. Az eladó jogszerzését biztosító adásvételi szerződés felbontása a tulajdoni lapból nem derült ki. A széljegyek nem képezték akadályát az adásvételi szerződés megkötésének, és a felpereseket megelőző jogszerzéseket biztosító szerződések bármikor felbonthatók lettek volna függetlenül a közjegyzői okirat aláírásakor fennálló állapottól. Az alperes felelősségére a Ptk. 349. §-a az irányadó, melynek fennállásához szükséges kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési tévedés nem történt. Az okozati összefüggés tárgyában rámutatott, hogy a felperesek már a közjegyzői okiratba foglalás előtt magánokiratban kötelezettséget vállaltak a lakások ellenértékének megfizetésére. A vételár kifizetése, azaz a kár esetleges keletkezése szempontjából a közjegyzői okiratba foglalásnak az okozati láncolatban nincs meghatározó jelentősége. Már a közjegyzői okiratba foglalás előtt 7.100.000 Ft kifizetése megtörtént. Az összegszerűséget azért vitatta, mert annak alátámasztására a felperesek semmilyen bizonyítékot nem csatoltak. De egyébként is a pénzintézeti kölcsönről az I.r. felperes adta elő, hogy a tartozás fennáll, a részleteket nem fizetik. Ez annyit jelent, hogy a felpereseknél tényleges vagyoncsökkenés nincs, ezáltal káruk sem keletkezett. És végül hivatkozott arra, hogy a felperesek sem úgy jártak el, ahogy az adott helyzetben elvárható, hiszen a tulajdoni lap ismeretében maguk sem foglalkoztak a kérelem visszavonására vonatkozó széljeggyel, mindvégig "vakon" megbíztak az eladóban, minden papírmunkát, így saját hitelük ügyintézését is vele végeztettek el, amiről egyébként az alperes nem tudhatott.
Az alperes felelősségbiztosítója az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott. Előadta, hogy a periratok között nem szerepel az a 2004. április 14-i tulajdoni lap, amivel az eladó a tulajdonjogát az adásvételi szerződés értelmében igazolta. Mindazonáltal álláspontja szerint a felperesek kárát közvetlenül az eladó jogellenes magatartása okozta.
A Fővárosi Bíróság 2011. február 8. napján meghozott 17. P. 23.688/2009/23. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 15 napon belül 8.600.000 Ft-ot, ennek 2004. április 21. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 %-os, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 430.000 Ft + áfa perköltséget. A pert 12.650.000 Ft és járulékai vonatkozásában megszüntette. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest 516.000 Ft kereseti illeték állam felhívására történő megfizetésére. Megállapította, hogy az eljárás 384.000 Ft illeték tekintetében illetékmentes.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!