A Fővárosi Törvényszék Pf.631170/2016/3. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 26. §, 28. §, 34. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. §, 26. §, 27. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk (2) bek.] Bírók: Király Róbertné dr. Johanovits Lívia, Kovács Zsuzsanna, Tulipán Mariann

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

47.Pf.631.170/2016/3.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a II.rendű felperes neve Ügyvédi Iroda (fél címe 2.) által képviselt

I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe II/1.) I.r. és

II.rendű felperes neve (II.r. felperes címe.) II.r. felpereseknek

a dr. Ibolya Tibor főügyész által képviselt

Főügyészség (alperes címe) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. szeptember 30. napján kelt 36.P.90.353/2014/3. számú ítéletével szemben a felperesek által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta következő

í t é l e t e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes által a ... Társaság törvényességi ellenőrzésével kapcsolatban készült vizsgálati anyagnak, az egyesület részére kiadott ügyészi felhívásnak, továbbá az egyesülettől a felhívásra érkezett válasz kiadása iránt előterjesztett keresetét. Döntését a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) preambulumára, 3.§ 5. és 6. pontjára, 26.§ és 27.§-aira, továbbá az Alaptörvény VI. cikkének (2) bekezdésére alapította, jogegységi határozatra alapította, és azzal indokolta, hogy a felperesek nem adat, hanem irat kiadását kérték az alperestől - keresetük már ennélfogva is alaptalan, érvrendszerük téves. Rámutatott, ezért volt szükségszerű az ügyészségi törvény és az iratkiadás szabályaira hivatkozó alperesi védekezés.

Kifejtette azonban álláspontját a kiadni kért iratokban fellelhető adatok kapcsán is - ezekkel kapcsolatosan megállapította, hogy azok döntés megalapozását szolgálják, így azok kiadása elutasítható volt. Emellett az iratokban lelhető adatok kétségtelenül a közfeladatot ellátó alperesi szerv kezelésében állnak, azonban nem tevékenységére vonatkoznak; és bár közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek, nem tartalmaznak közérdekű információt, ismeretet. Rögzítette, hogy egy társadalmi szervezet működésének törvényességére vonatkozó információ vagy ismeret nem közérdekű. A kért iratokban lelhető adat nem tartozik a törvény 26.§ (2) bekezdésében foglalt felsorolt adatfajták közé, de nem is közérdekű adat. Adat kiadása nem volt tárgya keresetnek, az ekként felmerült egyetlen adatról (az eljáró ügyész neve) a felperesek általuk és elismerten tudomással bírnak. A felperesek pedig nem tudtak olyan törvényhelyet megjelölni, ami az Infotv. 26.§(2) bekezdésén túl közérdekből elrendelné a felsorolt iratok vagy az ezekben lelhető adatok nyilvánosságra hozatalát.

Az ügyészségi irat kiadást az Ügyészségi törvény és az Infotv. 24.§(3) bekezdése által kötelezően megalkotott ügyészségi adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat tiltja. A perbeli iratokban fellelhető adatokra az Infotv. 27.§(5) bekezdése vonatkozik. A 27.§ (1)-(4) bekezdése a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerésének korlátját tartalmazza, ám ettől eltérően az (5) és (6) bekezdése döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített, rögzített, az ezek megalapozását szolgáló bármilyen, az adatkezelő szerv által kezelt adatra vonatkozik. A kért iratokban lelhető adatok éppen ilyenek, azokat a kezelőszerv nem köteles kiadni, mert az törvényes működését veszélyeztetné. Kifejtette, hogy bármilyen döntés előkészítését célzó és erre irányuló eljárás során az eljárással nem érintett személyeknek nem alanyi joguk betekinteni a döntés előkészítés folyamatába. Osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a felperesek nem minősülnek érintettnek az elkülönült jogi személy működése iránti eljárásban. Utalt arra, hogy a döntés maga (felszámolás, kereset indítás) felperesek tudomására jutott. Kifejtette, alaptalannak a felperesek azon hivatkozása, hogy ne lennének kötelesek a bíróság kérdésére feltárni az adatigénylés célját, indokát, hiszen e jogot is rendeltetésszerűen kell gyakorolni melyet a bíróságnak joga és kötelezettsége vizsgálni. A 2/2012. közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat a fél jogainak ügyész általi gyakorlásáról szól polgári peres vagy nemperes eljárásban ezért ez a perben érintett ügyészi eljárásra nem vonatkozik.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, annak megváltoztatását, keresetüknek megfelelő ítélet meghozatalát kérve. Kérték továbbá az ítélet indokolásából azon okfejtés mellőzését, hogy a felperesek alaptalanul hivatkoztak arra, ne lennének kötelesek feltárni a bíróság kérdésére az adatigénylés célját, indokát, a rendeltetésszerű joggyakorolást a bíróságnak joga és kötelezettsége vizsgálni. Előadták, nincs olyan jogszabály mely ezek megjelölését számukra előírná, emellett az alperes erre nem is hivatkozott ellenkérelmében. Kérték az alperes perköltség megfizetésére kötelezését.

Hivatkoztak arra, hogy az elsőfokú ítélet jogszabálysértő, az elutasításra az ítéletben kifejtett jogi indokok kellő alapot nem szolgáltattak, a szükséges tényállási elemek nem állnak fenn. Sérelmezték, hogy az alperes a perben nem hivatkozott az adatok döntéselőkészítő jellegére, sem arra, hogy az adatok kiadása veszélyeztetné feladat és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását; sem a felperesek rendeltetésellenes joggyakorlására - a bíróságnak pedig a kereset és az ellenkérelem alapján kell eljárnia, bizonyítást hivatalból nem folytathat le, így a Pp. 215.§-át sértette e kérdés vizsgálata.

Hivatkoztak arra hogy kizárólag az Infotv.27.§(2) bekezdése alapján alkotott külön törvényi rendelkezés alapján lehet a közérdekű adat kiadását egyéb alkotmányos érdekből mellőzni - azonban nem szerepel e listában az alperes által ellátott közérdekvédelmi tevékenység, ezért az adatszolgáltatás nem lehetett megtagadni. Érvelésük szerint nyilvánvaló hogy az alperes a kötelező belső szabályzatra hivatkozás alapján az adatkiadást nem tagadhatja meg.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, annak helyes indokaira hivatkozva. Kifogásolta, hogy a felperesek a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok jogi kategóriáit egymás szinonimájaként használják. Megismételte azon álláspontját, hogy az Infotv. 1.§-ában meghatározott törvényi cél figyelembevételével nem minősülnek közérdekű adatnak az alperes közfeladatának ellátása során konkrét egyedi ügyben, külön törvény alapján lefolytatott eljárásban keletkezett iratok. Ennek sem a 3.§ 5., sem 6. pontjában meghatározott feltételei nem állnak fenn, a kiadni kért iratok sem közérdekű sem közérdekből nyilvános adatok. Hivatkozott arra, hogy a felperes által kiadni kért iratok kezelésére az Ügyészségről szóló törvény 31.§(4) és 34.§(3) bekezdése, valamint az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzata, a 6/1998. (ÜK. 1999 /1) LÜ utasítás irányadó. Érvelése szerint a bíróságnak vizsgálnia kell az adatkérés célját és indokát a Kúria EBH 2013.P.16 számú elvi döntése alapján, mert ily perben is érvényesülnek a Ptk. alapelvei, mely szerint az egyes jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni.