EH 2013.11.P16 A közérdekű adat, illetve a közérdekből nyilvános adat kiadása iránti perben is érvényesülnek a Ptk. alapelvei. Joggal való visszaélésnek minősül személyes motivációval, mintegy vélt konfliktus miatti retorzióként igényelni speciális információkat, amelyeknek érdemi közérdekű adattartalmuk alig van. Az ilyen motivációjú, személyes érdek által vezérelt joggyakorlás nem felel meg az alanyi jog társadalmi rendeltetésének [Alaptörvény VI. cikk (2) bek., 28. cikk; 2011. évi CXII. tv. 3. §, 26. § (1) és (2) bek.; Ptk. 5. § (1) és (2) bek.].
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az I-II. r. felperesek társadalmi szervezet határozatának megtámadása iránt pert kezdeményeztek az alperesnél. Az eljáró bírónő dr. B. I. volt. A bíróság a felpereseknek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította. A felperesek ezt követően 2012. február 27-én közérdekű adatok kiadása iránti kérelmet intéztek az alpereshez, amelyben kérték annak az adatnak a kiadását, hogy az S. Megyei Bíróságon, illetve a K.-i Törvényszéken 2010., 2011. és 2012. évben az első fokon indult polgári peres ügyek közül mennyi volt a társadalmi szervezet határozatának megtámadása iránti perek száma; ezen perekből mennyi volt azok száma, amelyekben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet terjesztettek elő; a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság hány esetben bírálta el 2 munkanapon belül, 10 napon belül, 20 napon belül, 30 napon belül, 2 hónapon belül, illetve 2 hónapon túl. Közölni kérték azt is, hogy mindezekből mennyi volt dr. B. I. bíró, valamint a többi bíró által hozott bírói határozat. Közölni kérték azt is, hogy dr. B. I. bíró mióta tárgyal az S. Megyei Bíróságnál, illetve a K.-i Törvényszéknél, a megyei bíróság (törvényszék) elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyeket. Közölni kérték azt is, hogy 2010-2011-2012. években dr. B. I. bíróra hány ügy került kiosztásra, ezekben az években mennyi volt az általa befejezett ügyek száma, illetve 2010-2011. év végén mennyi folyamatban lévő ügye volt; a folyamatban lévő ügyekből mennyi volt a társadalmi szervezet határozatának felülvizsgálata iránti per. Végül közölni kérték azt, hogy dr. B. I. bíróra kiosztott, 2010., 2011. és 2012. évben indult, 2012. január 1-jén folyamatban lévő ügyekből a pertartam hány ügyben volt 2 éven túli, 1 éven túli, 6 hónapon túli és 3 hónapon túli.
Az alperes 2012. március 2-án kelt válaszában a válaszadásra kijelölt dr. H. Cs. törvényszéki bíró útján tájékoztatta a felpereseket, hogy az adatkéréssel érintett időszakban az S. Megyei Bíróságnál, illetve a K.-i Törvényszéknél társadalmi szervezet határozatának megtámadása iránt 20 per indult, ebből 2010-ben 14, 2011-ben 4, illetve 2012-ben 2 ügy. Egyebekben az adatkiadás iránti kérelmet az alperes elutasította azzal, hogy az adatkezelő csak olyan adat közlésére köteles, amelyek a kezelésében vannak, nem kötelezhető arra, hogy az adott ügyeket különböző szempontok alapján csoportosítsa, és ezzel kapcsolatban kutatásokat végezzen. Miután a lajstromból, illetve a statisztikai nyilvántartásból az ott nem szereplő adatok kiadása csak az akták áttanulmányozásával lenne lehetséges, a kérelem ebben a részében nem teljesíthető. Az alperes megtagadta az adatszolgáltatást a kérelemben megnevezett bíró személyével, szakmai pályafutásával, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatos kérdések tekintetében is, hivatkozással arra, hogy ezen adatok személyes adatok, amelyek kiadására nem köteles.
A felperesek a közérdekű adatok kiadásának megtagadásától számított 30 napon belül előterjesztett keresetben perköltség-igény mellett kérték, hogy a bíróság kötelezze a K.-i Törvényszék alperest a nem közölt adatok kiadására.
Az elsőfokú bíróság a keresettel egyező tartalommal a felperesek által kiadni kért, de az alperes által megtagadott adatok közlésére kötelezte határidő tűzésével az alperest. Az elsőfokú bíróság megállapította: dr. B. I. személyére vonatkoztatott kérdések személyes adatnak minősülnek ugyan, de az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 26. § (2) bekezdése alapján a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adatról van szó, amely közérdekből nyilvános adatnak minősül. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az Infotv. nem tartalmaz olyan kizáró okot, amely kapcsán a felperesek által kért adatok kiadását korlátozná. Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, konkrét formában igényelt, de ilyen módon nem létező adatok vonatkozásában az alperes az adatkérés teljesítésére kötelezhető, ha az nem jelent aránytalan erőfeszítést. Elvárható a közfeladatot ellátó szervtől, hogy a kért adatgyűjtést, adatfeldolgozást elvégezze. Az ítélet indokolása megállapította: az időszerű és hatékony ítélkezés olyan közérdek, melyhez bármely formában kapcsolódó adatigénylést akkor is teljesíteni kell, ha a kezelt adatokból a kért adatot elő kell ugyan állítani, de előállítása nem ütközik számottevő nehézségbe. A konkrét esetben az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy ilyen számottevő nehézség az adatok előállítása tekintetében nem áll fenn, ezért az adatszolgáltatásra az alperes ebben a körben is köteles.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest kizárólag annak az adatnak a kiadására kötelezte, hogy 2005. június 1. napjától kezdődően dr. B. I. bíró mióta intéz a K.-i Törvényszéken, illetve az S. Megyei Bíróságon elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyeket. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította.
A jogerős ítélet szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azt csupán azzal egészítette ki, hogy a felperesek adatigénylésének célja annak ellenőrzése volt, hogy az alperes minden ügyben olyan gyorsan járt-e el, mint a felperesek konkrét ügyében. A jogerős ítélet részletesen elemezte az Infotv. rendelkezéseit, különös tekintettel az Infotv. 1. §-ában deklarált törvényi célra. Megállapította: az elsőfokú bíróság helyesen határozta meg, hogy a felperesek keresetében kiadni kért adatok az Infotv. alapján miként minősülnek, vagyis az S. Megyei Bíróság, illetve a K.-i Törvényszék forgalmára vonatkozó adatok az Infotv. 3. § 5. pontja alapján közérdekű adatnak minősülnek, míg a további kért adatok a 3. § 6. pontja szerint közérdekből nyilvános adatok kiadására irányuló kérelemként bírálandók el. Ennek megfelelően a jogvita elbírálásánál sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy míg az adatkezelő szerv rendelkezésére álló közérdekű adat megismerésére vonatkozó jog az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint is alkotmányos védelem alatt álló abszolút jogosultság, addig a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét maga a törvény is feltételhez, célhoz, a közügyek átláthatóságára vonatkozó közérdek fennállásához köti.
A jogerős ítélet szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ha a közérdekű adatnak minősülő, az alperes, mint közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó adatok rögzített információként nem állnak rendelkezésre, azokat külön eljárásban elő kell állítani. A kiadásukról való döntésnél ezért az eljáró bíróságnak az Infotv. 30. § (2)-(5) bekezdése alapján, abban kellett állást foglalnia, hogy az ezeket hogyan és milyen ráfordítással képes az alperes létrehozni; jár-e ez számottevő nehézséggel, illetve mindez hogyan viszonyul a felperesek adatok megismerésére vonatkozó érdekéhez. Nyomatékosan emelte ki a jogerős ítélet azt, hogy a felpereseknek az adatigényléssel az volt a céljuk, hogy ellenőrizzék: az alperes, illetve dr. B. I. bíró a többi ügyében milyen gyorsan járt el a felperesek előtte folyamatban lévő peréhez képest. Ezzel az érdekkel szemben értékelte a jogerős ítélet azt, hogy az adatközlő alperesnek az az érdeke, hogy ne kényszerüljön aránytalan nagy ráfordítással információkat létrehozni. Az alperes álláspontja az volt, hogy a kiadni kért közérdekű adatok közül azokat, amelyeket kezelt, már a pert megelőzően kiadta, a kérelem 1. pontjában kért további adatoknak nincs a birtokában, nem vezet olyan nyilvántartást, nem végez olyan vizsgálatot, amely ezeket az adatokat a felperesek által kért szempontok szerinti adatcsoportosítással számára biztosíthatná.
A másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a releváns ügyek nyilvántartásból való kigyűjtésével, irattárból való kikeresésével és egyenként való átvizsgálásával létrehozandó adatszolgáltatása az alperes számára nyilvánvalóan számottevő nehézséggel jár, és egyúttal aránytalanul nagyobb súlyú az alperesre háruló ezen feladat a felpereseknek az ügyükben eljáró bíró ítélkezési tevékenysége általános időszerűségének megismeréséhez fűződő érdekénél. Összességében úgy értékelte, hogy ezeknek az adatoknak a kiadását az Infotv. 30. § (5) bekezdésével szabályozott mérlegelési jogkörében eljárva az alperes megalapozottan tagadta meg. A másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy az Infotv. megfelel a 2009. évi CXXI. törvénnyel kihirdetett Tromsői Egyezménynek, ezért az egyezmény rendelkezései alapján sem lehet eltérő következtetést levonni.
Külön vizsgálta a másodfokú bíróság indokolása a közvetlenül a felperesek ügyében eljáró bíró ítélkezésére, tevékenységére vonatkozó adatok kiadhatóságát. Ebben a körben álláspontja szerint azt kellett eldönteni - figyelemmel arra, hogy ezen adatok az Infotv. 3. § 2. pontja alapján személyes adatnak is minősülnek -, fűződik-e a felpereseknek a törvény céljával összhangban álló érdeke ezek közérdekből nyilvános adatként való megismeréséhez. Ebben a körben kifejtette: az egyes bírák hivatali tevékenysége, munkavégzése személyiségük megnyilvánulásának egyik fontos területe, így az Infotv. 1. §, illetve 3. § 2. pontja alapján törvényi védelem alatt álló személyes adat, amely kizárólag közérdekből, a közügyek átláthatósága céljából korlátozható, a közérdekből nyilvános adattá való minősítésükkel. Kifejtette a másodfokú bíróság azt is, hogy az Infotv. 26. § (2) bekezdése példálózva sorolja fel a közérdekből nyilvános adatok körét, így a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy nevét, feladatkörét, munkakörét, vezetői megbízását, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatokat azzal, hogy idetartoznak mindazok a személyes adatok, amelyek megismerhetőségét a törvény előírja. Miután a felsorolás nem taxatív jellegű, nem mellőzhető annak értelmezése, hogy kiterjed-e a "közfeladat ellátására összefüggő egyéb személyes adat"-ra vonatkozó rendelkezés a felperesek által a kérelmük 2. pontjában kiadni kért valamennyi információra.
A másodfokú bíróság az értelmezést a törvény céljának deklarációjából vezette le, mely szerint az adatok megismerhetőségének biztosítása elsődlegesen a közügyek átláthatóságát szolgálja. Utalt az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakra, amely értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell, hogy értelmezzék. Utalt továbbá az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésére, amely a személyes adat védelméhez fűződő jogot biztosítja. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint alapvető jogot más alapvető jog - így a közérdekű adat megismerése - érdekében is csak arányosan, a feltétlenül szükséges mértékben lehet korlátozni.
A másodfokú bíróság a felperesek nyilatkozatából és a kérelem egyes pontjaiból azt a következtetést vonta le, hogy dr. B. I. tevékenységére vonatkozó adatok megismerését nem a közfeladatot ellátó szerv működésével összefüggésben igényelték a felperesek, hanem céljuk az ügyükben eljáró bíró szakmai tevékenységének megismerése, vagyis ténylegesen nem a közfeladatot ellátó szerv működésére, hanem konkrétan egy bíró munkájára irányul. A felperesek ezen igényükkel érvényesíteni kívánt érdek azonban nem egyezik a törvény céljának deklarációjával, nem járul hozzá a közügyek átláthatóságához, ezért nem is tartozik a preferált közérdek azon körébe, melyre hivatkozva a személyes adat közérdekből nyilvános adatként való kiadása alappal követelhető. Ebből következően az alperes nem köteles és nem is jogosult a kérelem 2. b) és 2. c) pontban kért személyes adatokat a felpereseknek továbbítani, mert azok nem közérdekből nyilvános adatok.
Ettől eltérően értékelte a jogerős ítélet azt a kereseti kérelmet, amely arra vonatkozott, hogy dr. B. I. mióta tárgyal a K.-i Törvényszéken, illetve az S. Megyei Bíróságon elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyeket. Ezen adatokat ugyanis a másodfokú bíróság úgy értékelte, hogy ez az adat az alperes közérdekű tevékenységére is vonatkozó információ, amely nagyobb részben közzétételre is került, hiszen ezt megelőzően a megyei bíróságok honlapján, illetve bíróságon kifüggesztett tájékoztatókon szerepel az illetékességi területükön eljáró bírók neve, beosztása és ügykiosztása. Ehhez képest jelentéktelen többletinformációra, egy időszak megjelölésére irányul a felperesek kereseti kérelme. Az alperes ezzel az adattal rendelkezik, ezt előállítani nem kell, illetve az aránytalanul nagy teherrel nem jár. Helytállóan állapította meg az első fokon eljárt bíróság, hogy ennek az adatnak a kiadására az alperes, mint közfeladatot ellátó adatkezelő köteles az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján. Miután ezen adat hozzáférhetőségének biztosítását először a 2005. június 1-jétől hatályos 2005. évi XIX. törvény rendelte el, így ezen adat kiadására is ettől az időponttal kezdődően kötelezte a másodfokú bíróság az alperest.
A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítéletnek a keresetet elutasító részében történő felülvizsgálatát kérték.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ítéleti indokolás szerint a jogerős ítélet érdemben helyesen utasította el a felperesek által előterjesztett közérdekű, illetőleg közérdekből nyilvános adatok kiadása iránti keresetet, függetlenül attól, hogy a felperesek helyesen hivatkoztak arra, - és ezt lényegében a jogerős ítélet sem vitatta -, hogy a felperesek által igényelt valamennyi adat közérdekű adat, illetve közérdekből nyilvános adat, amely a jogszabály rendelkezése szerint elvileg bárki által igényelhető és megismerhető. Az sem állapítható meg, hogy az igényelt adatok mennyisége olyan számottevő terhet róna az alperesre, amelyre tekintettel jogszerűen tagadhatná meg az adatszolgáltatást, mert a mindössze 20 ügy kielemzése, illetve az egyéb statisztikai adatok beszerzése a bíróság számára számottevő munkaterhet nem jelenthetne.
Az Avtv., illetve az Infotv. által alkotmányos, illetve az Alaptörvényben biztosított alapjogként, tehát alanyi jogként igényelhető adatmegismerésre vonatkozó igény is polgári jogi igény, amelyet az adatigénylő polgári jogi igényként, annak megtagadása esetén polgári perben érvényesíthet az adatigénylést megtagadó adatkezelővel szemben. Ezért a Ptk.-nak az alapelvei az adatigényléssel kapcsolatban keletkezett polgári jogviszonyokban is érvényesülnek és alkalmazandóak.
A Ptk. 5. § (1) bekezdése tiltja a joggal való visszaélést, és a (2) bekezdés szerint joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
Általában helytálló az a felfogás, hogy az adatigénylés indoka közömbös, és az adatigénylő nem köteles számot adni arról, hogy mely okból kívánja a közérdekű adat vagy a közérdekből nyilvános adat kiadását. Ettől függetlenül az alanyi jog gyakorlása nem ütközhet a Ptk. 5. §-ába, azaz a jog gyakorlása rendeltetésszerű kell legyen.
A perben a felperesek előadásából megállapítható, hogy az adatigényléssel érintett bíró tárgyalta az ügyüket, amelyben nem az általuk igényelt döntést hozta. Lényegében elő is adták, hogy erre tekintettel kérik a bírónőre is kiterjedő adatigénylés közlését. Beadványukban, gúnyos felhanggal, azzal indokolják kérelmüket: kíváncsiak, hogy más ügyben is hasonló buzgalommal járt-e el a bírónő. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a felperesek nem közérdekből, nem a közérdek érvényesülése céljából, hanem a konkrét ügyüket tárgyaló bírónővel keletkezett vélt konfliktusuk miatt, mintegy retorzióként kérték a rendkívül egyedi és a bíróság tevékenységére vonatkozóan érdemi információval alig-alig szolgáló speciális adatok kigyűjtését és kiadását. Kifejezetten személyes érintettség, ezen belül személyes sértettségük miatt kívánták az alanyi jogukat gyakorolni, amely nem fér össze az adatmegismerés Alaptörvényben, illetve az Infotv.-ben biztosított rendeltetésével. Az ilyen motivációjú személyes érdek által vezérelt joggyakorlás nyilvánvalóan nem felel meg az alanyi jog társadalmi rendeltetésének, azaz az ilyen joggyakorlás joggal való visszaélésnek minősül. Ezért ezen indokokra tekintettel a Kúria nem látott lehetőséget arra, hogy az alperest a felperesek által igényelt további adatok kiadására kötelezze.
A felülvizsgálati kérelem kifogásolta, hogy a jogerős ítélet a bírónőnek nem a megyei bíróság munkájában való részvétel megkezdésétől, hanem csak 2005. június 1-jétől kezdődően rendelte el közölni a bíró elsőfokú tevékenységével kapcsolatos adatokat. A felperesek álláspontja szerint az Avtv.-t módosító rendelkezés, amely 2005. június 1-jétől kezdődően tette lehetővé a közérdekből nyilvános adatok megismerését, az adatigénylés időpontjában már nem volt hatályban, és az Infotv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely a visszamenőleges adatigénylést kizárná. Ezt az álláspontot azonban a Kúria nem osztotta. Egyrészt a joggal való visszaélést megvalósító joggyakorlásra tekintettel a meghaladó kereset teljesítésére - még esetleges helyes jogi álláspont esetén is - a Kúria a fenti indokok alapján egyáltalán nem látott lehetőséget, a teljesen elutasított, és ebből következően a részben elutasított kereset tekintetében sem. Másrészt az Infotv. nem rendelkezik visszamenőleges hatállyal, tehát az Infotv. alapján a törvény hatálybalépését követően érvényesíthető csak igény. Az Infotv. hatályba lépését megelőző időre előterjesztett adatigénylésre az Avtv. rendelkezései alkalmazhatók. A közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét az Avtv.-t módosító 2005. évi XIX. törvény csak 2005. június 1-jétől kezdődően tette lehetővé, és a Legfelsőbb Bíróság a BH 2007/1/14. szám alatt közzétett határozatában már kimondta, hogy a közérdekből nyilvános, de egyébként személyes adatnak minősülő adat megismerésére csak az ezt lehetővé tevő törvény hatályba lépése után érvényesíthető igény. A közérdekből nyilvános adat visszamenőleges megismerése tehát jogszabály hiányában nem lehetséges.
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda által képviselt dr. G. K. I. rendű és dr. F. J. II. rendű felpereseknek az Országos Bírói Hivatal Jogi Képviseleti Osztály által képviselt Kaposvári Törvényszék alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Pécsi Városi Bíróság előtt 7.P.21.468/2012. számon megindított és a Pécsi Törvényszék 2.Pf.20.929/2012/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által 11. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson meghozta a következő
ítéletet:
A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezi, és kötelezi a felpereseket, hogy személyenként 6 300 (hatezer-háromszáz) forint másodfokú perköltséget fizessenek meg az alperesnek.
Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 5 000 (ötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az I-II.r. felperesek társadalmi szervezet határozatának megtámadása iránt pert kezdeményeztek az alperesnél. Az eljáró bírónő dr. B. I. volt. A bíróság a felpereseknek a határozat felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította. A felperesek ezt követően 2012. február 27-én közérdekű adatok kiadása iránti kérelmet intéztek az alpereshez, amelyben kérték annak az adatnak a kiadását, hogy a Somogy Megyei Bíróságon, illetve a Kaposvári Törvényszéken 2010, 2011. és 2012. évben az elsőfokon indult polgári peres ügyek közül mennyi volt a társadalmi szervezet határozatának megtámadása iránti perek száma; ezen perekből mennyi volt azok száma, amelyekben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet terjesztettek elő; a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet a bíróság hány esetben bírálta el 2 munkanapon belül, 10 napon belül, 20 napon belül, 30 napon belül, 2 hónapon belül, illetve 2 hónapon túl. Közölni kérték azt is, hogy mindezekből mennyi volt dr. B. I. bíró, valamint a többi bíró által hozott bírói határozat. Közölni kérték azt is, hogy dr. B. I. bíró mióta tárgyal a Somogy Megyei Bíróságnál, illetve a Kaposvári Törvényszéknél, a megyei bíróság (törvényszék) elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyeket. Közölni kérték azt is, hogy 2010-2011-2012 években dr. B. I. bíróra hány ügy került kiosztásra, ezekben az években mennyi volt az általa befejezett ügyek száma, illetve 2010-2011. év végén mennyi folyamatban lévő ügye volt; a folyamatban lévő ügyekből mennyi volt a társadalmi szervezet határozatának felülvizsgálata iránti per. Végül közölni kérték azt, hogy dr. B. I. bíróra kiosztott, 2010, 2011. és 2012. évben indult, 2012. január 1-jén folyamatban lévő ügyekből a pertartam hány ügyben volt 2 éven túli, 1 éven túli, 6 hónapon túli és 3 hónapon túli.
Az alperes 2012. március 2-án kelt válaszában a válaszadásra kijelölt dr. H. M. Cs. törvényszéki bíró útján tájékoztatta a felpereseket, hogy az adatkéréssel érintett időszakban a Somogy Megyei Bíróságnál, illetve a Kaposvári Törvényszéknél társadalmi szervezet határozatának megtámadása iránt 20 per indult, ebből 2010-ben 14, 2011-ben 4, illetve 2012-ben 2 ügy. Egyebekben az adatkiadás iránti kérelmet az alperes elutasította azzal, hogy az adatkezelő csak olyan adat közlésére köteles, amelyek a kezelésében vannak, nem kötelezhető arra, hogy az adott ügyeket különböző szempontok alapján csoportosítsa, és ezzel kapcsolatban kutatásokat végezzen. Miután a lajstromból, illetve a statisztikai nyilvántartásból az ott nem szereplő adatok kiadása csak az akták áttanulmányozásával lenne lehetséges, a kérelem ebben a részében nem teljesíthető. Az alperes megtagadta az adatszolgáltatást a kérelemben megnevezett bíró személyével, szakmai pályafutásával, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatos kérdések tekintetében is, hivatkozással arra, hogy ezen adatok személyes adatok, amelyek kiadására nem köteles.
A felperesek a közérdekű adatok kiadásának megtagadásától számított 30 napon belül előterjesztett keresetben perköltség-igény mellett kérték, hogy a bíróság kötelezze a Kaposvári Törvényszéket a nem közölt adatok kiadására.
Az elsőfokú bíróság a keresettel egyező tartalommal a felperesek által kiadni kért, de az alperes által megtagadott adatok közlésére kötelezte határidő tűzésével az alperest. Az elsőfokú bíróság megállapította: dr. B. I. személyére vonatkoztatott kérdések személyes adatnak minősülnek ugyan, de az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 26. § (2) bekezdése alapján a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adatról van szó, amely közérdekből nyilvános adatnak minősül. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az Infotv. nem tartalmaz olyan kizáró okot, amely kapcsán a felperesek által kért adatok kiadását korlátozná. Az elsőfokú ítélet kifejtette azt is, konkrét formában igényelt, de ilyen módon nem létező adatok vonatkozásában az alperes az adatkérés teljesítésére kötelezhető, ha az nem jelent aránytalan erőfeszítést. Elvárható a közfeladatot ellátó szervtől, hogy a kért adatgyűjtést, adatfeldolgozást elvégezze. Az ítélet indokolása megállapította: az időszerű és hatékony ítélkezés olyan közérdek, melyhez bármely formában kapcsolódó adatigénylést akkor is teljesíteni kell, ha a kezelt adatokból a kért adatot elő kell ugyan állítani, de előállítása nem ütközik számottevő nehézségbe. A konkrét esetben az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy ilyen számottevő nehézség az adatok előállítása tekintetében nem áll fenn, ezért az adatszolgáltatásra az alperes ebben a körben is köteles.
Az első fokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest kizárólag annak az adatnak a kiadására kötelezte, hogy 2005. június 1. napjától kezdődően dr. B. I. bíró mióta intéz a Kaposvári Törvényszéken, illetve a Somogy Megyei Bíróságon elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyeket. Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 12 600 forint másodfokú perköltséget.
A jogerős ítélet szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azt csupán azzal egészítette ki, hogy a felperesek adatigénylésének célja annak ellenőrzése volt, hogy az alperes minden ügyben olyan gyorsan járt-e el, mint a felperesek konkrét ügyében. A jogerős ítélet részletesen elemezte az Infotv. rendelkezéseit, különös tekintettel az Infotv. 1. §-ában deklarált törvényi célra. Megállapította: az elsőfokú bíróság helyesen határozta meg, hogy a felperesek keresetében kiadni kért adatok az Infotv. alapján miként minősülnek, vagyis a Somogy Megyei Bíróság, illetve a Kaposvári Törvényszék forgalmára vonatkozó adatok az Infotv. 3. § 5. pontja alapján közérdekű adatnak minősülnek, míg a további kért adatok a 3. § 6. pontja szerint közérdekből nyilvános adatok kiadására irányuló kérelemként bírálandók el. Ennek megfelelően a jogvita elbírálásánál sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy míg az adatkezelő szerv rendelkezésére álló közérdekű adat megismerésére vonatkozó jog az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint is alkotmányos védelem alatt álló abszolút jogosultság, addig a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét maga a törvény is feltételhez, célhoz, a közügyek átláthatóságára vonatkozó közérdek fennállásához köti.
A jogerős ítélet szerint helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ha a közérdekű adatnak minősülő, az alperes, mint közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó adatok rögzített információként nem állnak rendelkezésre, azokat külön eljárásban elő kell állítani. A kiadásukról való döntésnél azért az eljáró bíróságoknak az Infotv. 30. § (2)-(5) bekezdése alapján, abban kellett állást foglalnia, hogy az ezeket hogyan és milyen ráfordítással képes az alperes létrehozni; jár-e ez számottevő nehézséggel, illetve mindez hogyan viszonyul a felperesek adatok megismerésére vonatkozó érdekéhez. Nyomatékosan emelte ki a jogerős ítélet azt, hogy a felpereseknek az adatigényléssel az volt a céljuk, hogy ellenőrizzék: az alperes, illetve dr. B. I. bíró a többi ügyében milyen gyorsan járt el a felperesek előtte folyamatban lévő peréhez képest. Ezzel az érdekkel szemben értékelte a jogerős ítélet azt, hogy az adatközlő alperesnek az az érdeke, hogy ne kényszerüljön aránytalan nagy ráfordítással információkat létrehozni. Az alperes álláspontja az volt, hogy a kiadni kért közérdekű adatok közül azokat, amelyeket kezelt, már a pert megelőzően kiadta, a kérelem 1. pontjában kért további adatoknak nincs a birtokában, nem vezet olyan nyilvántartást, nem végez olyan vizsgálatot, amely ezeket az adatokat a felperesek által kért szempontok szerinti adatcsoportosítással számára biztosíthatná.
A jogerős ítélet arra az álláspontra helyezkedett, hogy a releváns ügyek nyilvántartásból való kigyűjtésével, irattárból való kikeresésével és egyenként való átvizsgálásával létrehozandó adatszolgáltatása az alperes számára nyilvánvalóan számottevő nehézséggel jár, és egyúttal aránytalanul nagyobb súlyú az alperesre háruló ezen feladat a felpereseknek az ügyükben eljáró bíró ítélkezési tevékenysége általános időszerűségének megismeréséhez fűződő érdekénél. Összességében úgy értékelte, hogy ezeknek az adatoknak a kiadását az Infotv. 30. § (5) bekezdésével szabályozott mérlegelési jogkörében eljárva az alperes megalapozottan tagadta meg. A jogerős ítélet kifejtette azt is, hogy az Infotv. megfelel a 2009. évi CXXI. törvénnyel kihirdetett Tremorai Egyezménynek, ezért az egyezmény rendelkezései alapján sem lehet eltérő következtetést levonni.
Külön vizsgálta a jogerős ítélet indokolása a közvetlenül a felperesek ügyében eljáró bíró ítélkezésére, tevékenységére vonatkozó adatok kiadhatóságát. Ebben a körben álláspontja szerint azt kellett eldönteni - figyelemmel arra, hogy ezen adatok az Infotv. 3. § (2) pontja alapján személyes adatnak is minősülnek - , fűződik-e a felpereseknek a törvény céljával összhangban álló érdeke ezek közérdekből nyilvános adatként való megismeréséhez. Ebben a körben kifejtette: az egyes bírák hivatali tevékenysége, munkavégzése személyiségük megnyilvánulásának egyik fontos területe, így az Infotv. 1. §, illetve 3. § (2) pontja alapján törvényi védelem alatt álló személyes adat, amely kizárólag közérdekből, a közügyek átláthatósága céljából korlátozható, a közérdekből nyilvános adattá való minősítésükkel. Kifejtette a jogerős ítélet azt is, hogy az Infotv. 26. § (2) bekezdése példálózva sorolja fel a közérdekből nyilvános adatok körét, így a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy nevét, feladatkörét, munkakörét, vezetői megbízását, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatokat azzal, hogy idetartoznak mindazok a személyes adatok, amelyek megismerhetőségét a törvény előírja. Miután a felsorolás nem taxatív jellegű, nem mellőzhető annak értelmezése, hogy kiterjed-e a "közfeladat ellátására összefüggő egyéb személyes adat"-ra vonatkozó rendelkezés a felperesek által a kérelmük 2. pontjában kiadni kért valamennyi információra.
A jogerős ítélet az értelmezést a törvény céljának deklarációjából vezette le, mely szerint az adatok megismerhetőségének biztosítása elsődlegesen a közügyek átláthatóságát szolgálja. Utalt az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakra, amely értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell, hogy értelmezzék. Utalt továbbá az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésére, amely a személyes adat védelméhez fűződő jogot biztosítja. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint alapvető jogot más alapvető jog - így a közérdek ű adat megismerése - érdekében is csak arányosan, a feltétlenül szükséges mértékben lehet korlátozni.
A jogerős ítélet a felperesek nyilatkozatából és a kérelem egyes pontjaiból azt a következtetést vonta le, hogy dr. B. I. tevékenységére vonatkozó adatok megismerését nem a közfeladatot ellátó szerv működésével összefüggésben igényelték a felperesek, hanem céljuk az ügyükben eljáró bíró szakmai tevékenységének megismerése, vagyis ténylegesen nem a közfeladatot ellátó szerv működésére, hanem konkrétan egy bíró munkájára irányul. A felperesek ezen igényükkel érvényesíteni kívánt érdek azonban nem egyezik a törvény céljának deklarációjával, nem járul hozzá a közügyek átláthatóságához, ezért nem is tartozik a preferált közérdek azon körébe, melyre hivatkozva a személyes adat közérdekből nyilvános adatként való kiadása alappal követelhető. Ebből következően az alperes nem köteles és nem is jogosult a kérelem 2. b) és 2. c) pontban kért személyes adatokat a felpereseknek továbbítani, mert azok nem közérdekből nyilvános adatok.
Ettől eltérően értékelte a jogerős ítélet azt a kereseti kérelmet, amely arra vonatkozott, hogy dr. B. I. mióta tárgyal a Kaposvári Törvényszéken, illetve a Somogy Megyei Bíróságon elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyeket. Ezen adatokat ugyanis a jogerős ítélet úgy értékelte, hogy ez az adat az alperes közérdekű tevékenységére is vonatkozó információ, amely nagyobb részben közzétételre is került, hiszen ezt megelőzően a megyei bíróságok honlapján, illetve bíróságon kifüggesztett tájékoztatókon szerepel az illetékességi területükön eljáró bírók neve, beosztása és ügykiosztása. Ehhez képest jelentéktelen többletinformációra, egy időszak megjelölésére irányul a felperesek kereseti kérelme. Az alperes ezzel az adattal rendelkezik, ezt előállítani nem kell, illetve az aránytalanul nagy teherrel nem jár. Helytállóan állapította meg az elsőfokon eljárt bíróság, hogy ennek az adatnak a kiadására az alperes, mint közfeladatot ellátó adatkezelő köteles az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján. Miután ezen adat hozzáférhetőségének biztosítását először a 2005. június 1-től hatályos 2005. évi XIX. törvény rendelte el, így ezen adat kiadására is ettől az időponttal kezdődően kötelezte a másodfokú bíróság az alperest.
A jogerős ítélet a perköltség vonatkozásában megállapította, hogy döntésével a felperesek részlegesen pervesztessé váltak, ezért mellőzte az alperes perköltség viselésére való kötelezését. Az első- és másodfokú ügyvédi díjakat elszámolva kötelezte a felpereseket, egyetemlegesen részperköltség megfizetésére.
A jogerős ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítéletnek a keresetet elutasító részében történő felülvizsgálatát kérték. A felperesek a jogerős határozatnak e részében történő hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő - a keresetnek teljes egészében helyt adó - ítélet meghozatalát kérték. Kérték azt is, hogy a jogerős ítélet rendelkező részéből a Kúria mellőzze a - "2005. június 1. napjától kezdődően" - szövegrészt. Előadták: a jogerős ítélet jogszabálysértően egészítette ki a tényállást azzal, hogy a felperesek milyen célból, okból, indíttatásból, szándékból igényelték az alperestől a kérelmükben megjelölt adatokat. Kifogásolták azt is, hogy a jogerős ítélet nem fejtette ki, melyek azok az adatok, amelyeket a bíróságok közfeladatot ellátó szerv működésének átláthatósága érdekében honlapukon megfelelően biztosítanak, ami a felperesek keresetét alaptalanná teszi. Álláspontjuk szerint az első fokon eljárt bíróság helytállóan állapította meg azt, hogy a közérdekű adatok esetében nincs jogi relevanciája az adatkérésnek abban a tekintetben, hogy a közérdekű adatokat milyen célra kívánják az ezzel a jogukkal élni kívánók felhasználni, illetve az adatok megismerése milyen okból áll az adatigénylő érdekében. Tévedett a jogerős ítélet akkor, amikor úgy döntött, hogy a kért adatok kigyűjtése és rendelkezésre bocsátása az alperes számára aránytalan nehézséggel járt volna. Utaltak arra, hogy mindösszesen 20 ügyről van szó, illetve a bíró munkájára vonatkozó ügyforgalmi adatok is rendelkezésre állnak. Az Infotv. nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely a kiadni kért adatok kiadásának megtagadását indokolhatta volna. A felülvizsgálati kérelemben a felperesek hangsúlyozták: a bíróság és a bíró állami feladatot ellátó szerv, illetve személy, ezért közfeladatot ellátó szervnek (személynek) minősülnek. A felperesek által kért adatokat a bíróság kezeli, ezért a bírák tevékenységével kapcsolatos adatokat a felperesek a bíróságtól jogszerűen kérték. A kért adatok nem érintik dr. B. I. bíró természetes személy magánszféráját, mivel az adatközlési igény érvényesítése kizárólag a bírósági tevékenységével kapcsolatos adatok közlése végett történt. Idézték a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 36. és 37. §-át a bírák alapvető kötelezettségeit illetően. Előadták azt is, hogy az Infotv. 3. § 5. pontja a közérdekű adat körében kifejezetten említi a közfeladatot ellátó személy szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére vonatkozó adatokat. Tévesnek ítélték a jogerős ítélet azon rendelkezését is, hogy csak 2005. június 1-jei időponthoz képest rendelte közölni azt, hogy dr. B. I. mióta intéz a Kaposvári Törvényszéken, illetve a Somogy Megyei Bíróságon elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyeket. Álláspontjuk szerint az Infotv. nem tartalmaz olyan korlátozást, hogy az adatközlési kérelmet a hatályba lépés időpontjától kezdődő időre vagy más törvény hatályba lépésének idejére kiható hatállyal lehetne csak előterjeszteni. Utaltak arra is, hogy a jogerős ítélet által felhívott 2005. évi XIX. törvény módosító rendelkezései beépültek az 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseibe, ez utóbbi törvényt az Infotv. 2012. január 1. napjával hatályon kívül helyezte. Megalapozatlannak ítélte továbbá a felperesek felülvizsgálati kérelme a jogerős ítéletnek a Tromsői Egyezményre (kihirdetve a 2009. évi CXXXI-es törvénnyel) való hivatkozását is. A kérelem részletesen ismertette az Egyezmény preambulumát, továbbá az Egyezmény 1. cikk 1. pontját, amely értelmében az Egyezményben megállapított elvek nem érintik azokat a nemzeti törvényeket, rendeleteket és nemzetközi egyezményeket, amelyek a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés jogát szélesebb körben ismerik el. Kiemelték az Egyezmény azon rendelkezését (IV. cikk 1. pont), hogy a közérdekű adatokat tartalmazó iratot igénylő személy nem köteles arra, hogy adatigénylését megindokolja.
A felperesek kérelmükben előadták azt is, hogy az őket marasztaló perköltség meghatározása tekintetében a jogerős ítélet nem tett eleget a tényállás megállapítására és indokolására vonatkozó kötelezettségének. Álláspontjuk szerint nem állapítható meg, hogy a felpereseket egyetemlegesen terhelő perköltség összegszerűsége tekintetében milyen számítási módot alkalmaztak, egyben utaltak arra, hogy az ellenkérelmet, a fellebbezést és annak indokolását az alperes képviseletét ellátó OBH-t képviselő dr. P. Gy. ügyintézőként terjesztette elő, ő csak a fellebbezési tárgyaláson szerepelt jogtanácsosként. A felperesek kifogásolták azt is, hogy a részperköltség viselésére őket a jogerős ítélet egyetemlegesen kötelezte, tekintettel arra, hogy alkotmányos alapjog érvényesítését illetően ez a jog őket személyesen illette meg. A perköltségnek egyetemleges kötelezettségként történő megfizetésére kötelezésük jogszabálysértő. Kifejtették azon álláspontjukat, hogy ha és amennyiben akárcsak egyetlen adatigénylési kérelmüket alaposnak találja a bíróság, abban az esetben a teljes per vonatkozásában pernyertesnek minősülnek és ennek megfelelően kell határozni a perköltség viseléséről.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A jogerős ítélet érdemben helyesen utasította el a felperesek által előterjesztett közérdekű, illetőleg közérdekből nyilvános adatok kiadása iránti keresetet, függetlenül attól, hogy a felperesek helyesen hivatkoztak arra, - és ezt lényegében a jogerős ítélet sem vitatta - , hogy a felperesek által igényelt valamennyi adat közérdekű adat, illetve közérdekből nyilvános adat, amely a jogszabály rendelkezése szerint elvileg bárki által igényelhető és megismerhető. Az sem állapítható meg, hogy az igényelt adatok mennyisége olyan számottevő terhet róna az alperesre, amelyre tekintettel jogszerűen tagadhatná meg az adatszolgáltatást, mert a mindössze 20 ügy kielemzése, illetve az egyéb statisztikai adatok beszerzése a bíróság számára számottevő munkaterhet nem jelenthetne.
Az Avtv., illetve az Infotv. által alkotmányos, illetve az Alaptörvényben biztosított alapjogként, tehát alanyi jogként igényelhető adatmegismerésre vonatkozó igény is polgári jogi igény, amelyet az adatigénylő polgári jogi igényként, annak megtagadása esetén polgári perben érvényesíthet az adatigénylést megtagadó adatkezelővel szemben. Ezért a Ptk.-nak az alapelvei az adatigényléssel kapcsolatban keletkezett polgári jogviszonyokban is érvényesülnek és alkalmazandóak.
A Ptk. 5. § (1) bekezdése tiltja a joggal való visszaélést, és a (2) bekezdés szerint joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
Általában helytálló az a felfogás, hogy az adatigénylés indoka közömbös, és az adatigénylő nem köteles számot adni arról, hogy mely okból kívánja a közérdekű adat vagy a közérdekből nyilvános adat kiadását. Ettől függetlenül az alanyi jog gyakorlása nem ütközhet a Ptk. 5. §-ába, azaz a jog gyakorlása rendeltetésszerű kell legyen.
A perben a felperesek előadásából megállapítható, hogy az adatigényléssel érintett bírónő tárgyalta az ügyüket, amelyben nem az általuk igényelt döntést hozta. Lényegében elő is adták, hogy erre tekintettel kérik a bírónőre is kiterjedő adatigénylés közlését. Beadványukban, gúnyos felhanggal, azzal indokolják kérelmüket: kíváncsiak, hogy más ügyben is hasonló buzgalommal járt-e el a bírónő. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a felperesek nem közérdekből, nem a közérdek érvényesülése céljából, hanem a konkrét ügyüket tárgyaló bírónővel keletkezett vélt konfliktusuk miatt, mintegy retorzióként kérték a rendkívül egyedi és a bíróság tevékenységére vonatkozóan érdemi információval alig-alig szolgáló speciális adatok kigyűjtését és kiadását. Kifejezetten személyes érintettség, ezen belül személyes sértettségük miatt kívánták az alanyi jogukat gyakorolni, amely nem fér össze az adatmegismerés Alaptörvényben, illetve az Infotv.-ben biztosított rendeltetésével. Az ilyen motivációjú személyes érdek által vezérelt joggyakorlás nyilvánvalóan nem felel meg az alanyi jog társadalmi rendeltetésének, azaz az ilyen joggyakorlás joggal való visszaélésnek minősül. Ezért ezen indokokra tekintettel a Kúria nem látott lehetőséget arra, hogy az alperest a felperesek által igényelt további adatok kiadására kötelezze.
A felülvizsgálati kérelem kifogásolta, hogy a jogerős ítélet a bírónőnek nem a megyei bíróság munkájában való részvétel megkezdésétől, hanem csak 2005. június 1-től kezdődően rendelte el közölni a bírónő elsőfokú tevékenységével kapcsolatos adatokat. A felperesek álláspontja szerint az Avtv.-t módosító rendelkezés, amely 2005. június 1-jétől kezdődően tette lehetővé a közérdekből nyilvános adatok megismerését, az adatigénylés időpontjában már nem volt hatályban, és az Infotv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely a visszamenőleges adatigénylést kizárná. Ezt az álláspontot azonban a Kúria nem osztotta. Egyrészt a joggal való visszaélést megvalósító joggyakorlásra tekintettel a meghaladó kereset teljesítésére - még esetleges helyes jogi álláspont esetén is - a Kúria a fenti indokok alapján egyáltalán nem látott lehetőséget, a teljesen elutasított, és ebből következően a részben elutasított kereset tekintetében sem. Másrészt az Infotv. nem rendelkezik visszamenőleges hatállyal, tehát az Infotv. alapján a törvény hatálybalépését követően érvényesíthető csak igény. Az Infotv. hatályba lépését megelőző időre előterjesztett adatigénylésre az Avtv. rendelkezései alkalmazhatók. A közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét az Avtv.-t módosító 2005. évi XIX. törvény csak 2005. június 1-jétől kezdődően tette lehetővé, és a Legfelsőbb Bíróság a BH. 2007.14. szám alatt közzétett határozatában már kimondta, hogy a közérdekből nyilvános, de egyébként személyes adatnak minősülő adat megismerésére csak az ezt lehetővé tevő törvény hatályba lépése után érvényesíthető igény. A közérdekből nyilvános adat visszamenőleges megismerése tehát jogszabály hiányában nem lehetséges.
A másodfokú bíróság a perköltség tárgyában helytállóan döntött. Egyrészt téves a felpereseknek az az álláspontja, hogy ha egyetlen adat kiadására kötelezi a bíróság az adatkezelőt, úgy a felperesek már teljes pernyertesnek minősülnek. Bár nincs tárgyi keresethalmazat, a felperesek által előterjesztett kereset döntő részében a felperesek pervesztesek lettek, ugyanis a jogerős ítélet - helyesen - a felperesek meghaladó keresetét elutasította, amelyből következik, hogy a perköltség viselése kizárólag a Pp. 81. § (1) bekezdése (részleges pernyertesség) alapján dönthető el. A túlnyomó részt pervesztes felpereseket ezért a jogerős ítélet helyesen kötelezte másodfokú perköltségként az alperes jogtanácsosi képviseletével felmerült, részben utazási költségként, részben jogtanácsosi munkadíjként felmerült részperköltség megfizetésére.
Ugyanakkor helyesen hivatkoztak arra a felperesek, hogy egységes pertársaság hiányában a perköltség megfizetésére, miután a perköltség összege megosztható, egyetemlegesen nem kötelezhetőek, ezért a Kúria a perköltség egyenlő arányú megfizetésére kötelezte a felpereseket [Pp. 81. § (1) és (2) bekezdése].
A felperesek megalapozatlanul hivatkoztak arra, hogy a konkrét ügyben az Országos Bírósági Hivatal nem járhat el az alperes képviseletében. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) lehetővé teszi, hogy az OBH egyedi ügyben is képviselje a bíróságokat arra adott meghatalmazás esetén. A jelen esetben a Kaposvári Törvényszék a képviseletre vonatkozó meghatalmazást megadta, ezért az OBH munkatársa, illetve jogtanácsosa jogosult volt az alperes képviseletében eljárni.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperesek a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelesek a perköltség megfizetésére. Az alperesi képviselő munkadíja a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján került meghatározásra, ezt a felülvizsgálati eljárási költséget (5 000-5 000 forint) a felperesek a korábbiak szerint személyenként kötelesek megfizetni. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bek. o) pontja alapján illetékmentes.
Budapest, 2013. június 5.
Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád sk. előadó bíró, Dr. Baka András sk. bíró