A Győri Ítélőtábla Bf.31/2012/15. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 16. §, 99. §, 166. §, 322. §, 324. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 129. §, 267. §, 327. §, 337. §, 348. §, 351. §, 371. §, 372. §, 380. §, 381. §, 386. §, 400. §] Bírók: Csák Csilla, Vajda Edit, Zólyomi Csilla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.31/2012/15. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2012. szeptember 27. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve ellen indult büntetőügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2011. október 3. napján kihirdetett 5.B.442/2010/47. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

I.rendű vádlott neve vádlottat 1 rb rongálás vétségének (Btk. 324.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a/ pont) vádja alól felmenti, a tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszünteti.

A terhére megállapított további bűncselekményekért az első fokon alkalmazott fő- és mellékbüntetést tekinti kiszabottnak.

magánfél magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasítja.

Az elsőfokú eljárás során felmerült, a vádlott által viselendő bűnügyi költség összege helyesen 455.621 (négyszázötvenötezer-hatszázhuszonegy) Ft.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A 20 (húsz) évi elhalasztásba beszámítani rendeli az elsőfokú ítélet meghozatalától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt.

A másodfokú eljárásban 4.860 (négyezer-nyolcszázhatvan) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet a vádlott visel.

I n d o k o l á s :

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a 2011. október 3. napján kelt 5.B.442/2010/47. számú ítéletében I.rendű vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb emberölés bűntettének kísérletében (Btk.166.§ (1), (2) bekezdés h./ pont, Btk.16.§), 1 rb kifosztás bűntettében (Btk.322.§ (1) bekezdés b./ pont), 2 rb rongálás vétségében (Btk.324.§ (1), (2) bekezdés a./ pont). Ezért a vádlottat, mint erőszakos, többszörös visszaesőt 20 év fegyházra, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság B.1130/1988/11. számú ítéletével kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztésből a Csongrád Megyei Bíróság 2009. március 16. napján kelt és jogerőre emelkedett F.128/2009/3. számú végzésével engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 20 évvel elhalasztotta. A 20 év elhalasztásba beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Megállapította, hogy az ítélettel kiszabott 20 év határozott ideig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. Rendelkezett a bűnjelek jogi sorsáról, magánfél magánfél polgári jogi igényét érdemben elbírálta, és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be részben felmentésért, részben a minősítés megváltoztatásáért az emberölés bűntettének kísérlete helyett testi sértés megállapítása céljából, részben pedig enyhítés érdekében. Az első fokon eljárt ügyész a vádlott terhére fellebbezett a feltételes szabadság kedvezményéből történő kizárás végett.

A vádlott fellebbezésének indokolásaként több beadványt is benyújtott az ítélőtáblára, melyekben részletesen kifejtette többek között, hogy szándéka nem irányult a sértett megölésére, erre irányuló kifejezéseket nem használt. A bíróság nem vizsgálta kellően, hogy mi vezethette volna őt az élettársa megölésére. Vitatta az igazságügyi orvosszakértő megállapításait az erőbehatások nagyságára vonatkozóan. Kifejtette, hogy abban az esetben, ha szándékában állt volna a sértett megölése, akkor azt meg is tette volna. Nem került teljes mértékben feltárásra álláspontja szerint az, hogy mivel követte el a bűncselekményt. Tagadta, hogy kezében lett volna a nagy méretű kés. Erre vonatkozóan semmilyen - személyi, tárgyi - bizonyíték nincs. Az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését, illetőleg cselekményének másképpen történő minősítését indítványozta.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.312/2010/4-I. számú átiratában az ügyész által, a vádlott terhére bejelentett fellebbezést visszavonta. Rámutatott arra az ügyészség, hogy a megyei bíróság betartotta az eljárási szabályokat, megalapozott tényállást állapított meg, amelyet a rongálási kár tekintetében kell pontosítani. sértett sértett kizárólagos tulajdonát képező ingóságok megrongálásával 82.500 Ft kárt lehet figyelembe venni. Az indokolási kötelezettségének eleget tett az első fokú bíróság, és helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, a minősítés törvényes. Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra figyelemmel magánfél sértett sérelmére elkövetett 1 rb rongálás vétsége tekintetében a vádlott felmentését indítványozta, és a cselekménynek tulajdon elleni szabálysértésként való elbírálását a szabálysértési értékhatár emelkedésére figyelemmel. Álláspontja szerint az emberölés kísérletéhez fűzött jogi indokolást annyiban kell megváltoztatni, hogy az elkövetés módjából, erejéből, és főleg eszközéből arra lehet megalapozott következtetést levonni, hogy egyenes szándékkal követte el ezt a cselekményt a vádlott. Az első fokú bíróság által kiszabott büntetés arányban áll a terhelt és cselekménye társadalomra veszélyességével, enyhítés nem indokolt. Összességében indítványozta az ítélet megváltoztatását, a vádlott felmentését 1 rb rongálás vétségének vádja alól, és e cselekménynek tulajdon elleni szabálysértésnek való elbírálását, egyebekben pedig - a rongálással okozott kár és a terhelti szándék intenzitásának helyesbítését követően - helybenhagyási indítványt tett.

A másodfokú nyilvános ülésen a védő az első fokú bíróság előtt tett perbeszédében elmondottak szerint nyilatkozott. A főügyészség indítványához csatlakozott a tekintetben, hogy a rongálás vétsége valóban már nem állapítható meg az értékhatár változása miatt. Utalt a vádlott által írásban benyújtott védekezéseinek tartalmára, az azokban hivatkozottakra. Az egyik beadvány ismertetésével hangsúlyozta, hogy az emberölés bűntettének kísérletét nem követte el védence, szándéka nem arra irányult. Az első fokú bíróság nem vizsgálta meg a valódi indítékot, továbbá egyértelműen nagy erejű szúrást sem állapítottak meg. Minden abba az irányba mutat, hogy az élet elleni cselekmény nem állapítható meg védence terhére.

A fellebbviteli főügyészség képviselője változatlan formában fenntartotta az írásban előterjesztett indítványát. Részletesen foglalkozott azzal, hogy miért kellett a vádlott tudatának átfognia, hogy tettének következtében a sértett meg is halhat. Továbbra is fenntartotta érdemben a helybenhagyásra irányuló indítványát az 1 rb rongálás vétsége kapcsán leírtak kivételével.

A vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott a védője által elmondottakhoz. Megismételte az általa korábban előadottakat, kifejtette azt, hogy megbánta azt a cselekményt, amit egyébként elkövetett, és indítványozta, hogy csak azért ítélje el a bíróság, és ne azért, amit elkövethetett volna. Rámutatott továbbá arra, hogy a nagykést nem használta, a tanúk sem nyilatkoztak úgy, hogy látták volna nála. Féltékenységből cselekedett, amit megbánt. Büntetésének enyhítését, és a minősítés megváltoztatását kérte.