BH 2021.12.342 A társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perben a társasági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (4) bek; 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 365. § (2) bek. b) pont].

Pertörténet:

Zalaegerszegi Törvényszék P.20424/2020/6., Pécsi Ítélőtábla Pkf.25214/2020/2., Kúria Gpkf.30016/2021. (*BH 2021.12.342*)

***********

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek keresetükben az alperes 1/2020. (06.12.) számú ügyvezetői határozatának hatályon kívül helyezését kérték. Kérték egyúttal a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

[2] A Zalaegerszegi Törvényszék a 10.P.20.424/2020/6. számú végzésével a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasította. A végzésben arról tájékoztatta a felpereseket, hogy ellene a kézbesítéstől számított 15 napon belül az ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

[3] A végzés ellen a felperesek fellebbezést terjesztettek elő, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérték.

A fellebbezéssel támadott határozat

[4] Az ítélőtábla végzésével a felperes fellebbezését visszautasította.

[5] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 365. § (2) bekezdés a) és b) pontjára és a hozzá fűzött indokolásra utalással rögzítette, hogy végzések esetén csak akkor van helye fellebbezésnek, ha azt e törvény külön megengedi. Rögzítette, hogy a Pp.-ben nem található a jogi személy határozatának felülvizsgálata iránti perben a határozat felfüggesztése iránti kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosító rendelkezés.

[6] Az ítélőtábla kifejtette, miután a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:36. § (4) bekezdésében rögzített eljárási szabály csak arról rendelkezik, hogy a felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, és nem tartalmaz előírást arra az esetre, ha a bíróság a felfüggesztés iránti kérelmet elutasítja, a Ptk. speciális rendelkezésének hiányában az ilyen végzés elleni fellebbezésre a Pp. általános szabályai az irányadók.

[7] A jogi személy határozata végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzés ellen tehát sem a Ptk., sem a Pp. nem biztosít fellebbezési jogot, ezért a Pp. 366. § (1) bekezdése alapján az ítélőtábla a fellebbezést visszautasította.

A fellebbezési kérelem

[8] A felperesek fellebbezésükben az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és az ítélőtábla arra történő utasítását kérték, hogy érdemben bírálja el az elsőfokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezésüket.

[9] Arra hivatkoztak, a Ptk. 3:36. § (4) bekezdése rögzíti azt az alapelvet, hogy a per megindításának nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor olyan döntésről van szó, amelynek végrehajtása súlyosan sértené a jogi személy további sorsát. Ezért a Ptk. megadja a jogot a pert indító félnek arra, hogy a bíróságtól kérje a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Ilyen esetben a bíróságnak érdemben kell vizsgálni az indítványt, és az erről szóló álláspontját megfelelően indokolnia is kell. A bíróság döntését a jogalkotó nem korlátozza, viszont kimondja, hogy amennyiben a felfüggesztés iránti kérelmet megalapozottnak tartja és elrendeli a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ezen végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Bár a Ptk. kifejezetten nem szól róla, de szóhasználatából, valamint az "argumentum a contrario" elvéből következően nyilvánvaló, hogy amennyiben a bíróság nem rendeli el a határozat végrehajtásának felfüggesztését, vagyis a kérelmet elutasítja, akkor ez ellen az érdekelt jogorvoslattal élhet.

[10] A határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem elutasítása esetén - a jogszabály korlátozó vagy kizáró rendelkezésének hiányában - a féltől nem lehet a fellebbezési jogot elvonni, ugyanis a bíróság határozata anyagi jogot érint (jelen esetben a határozat a tevékenysége ellen fellépő tagok szavazati jogát megvonta), ezért a bíróság végzése nem minősül pervezető végzésnek.

[11] Az alperes észrevételt nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A Kúria az ítélőtábla végzése ellen benyújtott fellebbezést a Pp. 365. § (2) bekezdés c) pontja alapján bírálta el és megállapította, hogy a fellebbezés alapos.

[13] A fellebbezés alapján a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a társasági határozat felülvizsgálata iránt indított perben a társasági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen kizárt, vagy megengedett a fellebbezés. A Kúria a felperes álláspontját osztotta.

[14] A Kúria szemben az ítélőtábla álláspontjával úgy ítélte, hogy a Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontja az adott esetben nem irányadó, mert az csakis a Pp.-ben szabályozott végzések vonatkozásában érvényesülő elvet rögzíti, miszerint végzés ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha azt maga a Pp. megengedi. A társasági határozat felülvizsgálata iránti perben ezért a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés elleni jogorvoslati lehetőséget a Ptk. szabályai alapján kell megítélni. A Ptk. kivételesen tartalmaz eljárási szabályt, amely esetekre azonban - ilyen tartalmú rendelkezés hiányában - nem irányadó a Pp. előzőekben idézett elve, miszerint csak azon végzések ellen megengedett a fellebbezés, ahol arról törvény rendelkezik.

[15] A Ptk. 3:36. § (4) bekezdése értelmében a határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes(ek) kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A felperesek kérelme alapján tehát a bíróság kétfajta döntést hozhat, vagy eleget tesz a kérelemnek, vagy elutasítja azt. A Kúria megítélése szerint a Ptk. azon rendelkezéséből, hogy kizárólag az egyik irányú határozat, a határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés esetén zárja ki a fellebbezés lehetőségét, egyszerű nyelvtani értelmezéssel az következik, hogy a felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen a fellebbezés megengedett. Eltérő jogalkotói szándék esetén a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés, azaz mindkét irányú döntés tekintetében állapította volna meg a törvényben a fellebbezés kizártságát. A Kúria álláspontja szerint a jogszabály meg nem engedett kiterjesztő értelmezésének minősülne, ha a jogszabály azon előírását, miszerint a felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzésre is irányadónak tekintené.

[16] A Kúria mindezekre tekintettel az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta.

(Kúria Gpkf. VII. 30.016/2021.)

* * *

TELJES HATÁROZAT