A Fővárosi Törvényszék P.25830/2008/23. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 201. §, 202. §, 205. §, 207. §, 236. §, 375. §, 685. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §] Bíró: Csíkyné dr. Szobácsi Julianna

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

..P.../2008/23.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság dr. Pickl Ágnes ügyvéd /..../ által képviselt I.r. felperes neve /... szám alatti lakos/ I. rendű és

I.rendű felperes nevené /ugyanottani lakos/ II. rendű felpereseknek

dr. Lajer Zsolt ügyvéd /..../ által képviselt I.r. alperes neve /... szám alatti/ I. rendű alperes és

dr. ... ügyvéd /..../ által képviselt II.rendű alperes neve /.... szám alatti lakos/ II. rendű alperes és

és III.rendű alperes neve /ugyanottani lakos/ III. rendű alperesek ellen

szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben meghozta és kihirdette a következő

Í T É L E T E T :

A Fővárosi Bíróság a felperesek elsődleges- és másodlagos kereseti kérelmét elutasítja.

Kötelezi az I. és II. rendű felperest, hogy 15 napon belül e g y ü t t e s e n fizessenek meg az I. rendű alperesnek 500.000 Ft + ÁFA /azaz Ötszázezer Ft + ÁFA összegű/ perköltséget, a II. és III. rendű alpereseknek fejenként 50.000-50.000 Ft + ÁFA /azaz Ötvenezer Ft - Ötvenezer Ft + ÁFA/ összegű perköltséget, az államnak pedig külön felhívásra 900.000 Ft /azaz Kilencszázezer Ft/ feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságnál 6 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság kérelemre - a tárgyalás mellőzésének a törvényben meghatározott eseteiben is - tárgyaláson bírál el, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemre tárgyaláson kívül bírál el.

Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő peres fél számára a jogi képviselet kötelező. Amennyiben az első fokú eljárásban jogi képviselő nélkül járt el a fellebbezést benyújtó peres fél, úgy fellebbezéséhez csatolja jogi képviselője meghatalmazását, illetve amennyiben pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a lakóhelye szerint illetékes Igazságügyi Hivatalnál, ennek igazolását.

I N D O K O L Á S :

A felperesek az I. rendű alperessel 2006. október 25-én kötöttek kölcsönszerződést svájci frank alapú, forintban folyósított "refinanszírozásh elnevezéssel.

A kölcsön összege 18.000.000 Ft összegnek, a folyósítás napján vételi árfolyamon számolt svájci frank ellenértéke volt.

A kölcsönt 300 hónap futamidőre kapták meg a felperesek, az óvadék induló összege 1.063.780 Ft volt.

A kölcsönt az adósnak az ingatlan tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett biztosítékokkal fedezett tartozásának kifizetésére, a kölcsönszerződés szerinti díjak- és költségek megfizetésére kellett fordítani, míg a fennmaradó összeg szabadon felhasználható. Az ingatlan, amelyet a szerződés e pontja érintett, a ... szám alatti, a felperesek lakóhelyéül szolgáló ingatlan volt.

A kölcsön rendelkezésére bocsátását az I. rendű alperes többek között azzal a feltétellel vállalta, hogyha a felperesek átadják mindazokat a dokumentumokat, amelyek az I. rendű alperes üzletszabályzatában előírtak voltak, ezek között az ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdoni lapját, az ingatlanra vonatkozó, az I. rendű alperes számára elfogadható értékbecslést és más dokumentumokat is.

A felperesek a visszafizetés tekintetében azt vállalták, hogy a tőke, a kamat- és a kezelési költség összegét is tartalmazó törlesztő részleteket minden hónap 5. naptári napján fizetik meg. Az I. rendű alperes azonban a következő törlesztési napot legalább 8 nappal megelőzően a felperesek részére kamatértesítőt vállalt küldeni, ebben szerepelt a törlesztő részlet összege is.

A szerződés 4. pontja felsorolta az I. rendű alperes által kikötött biztosítékokat, ezek:

önállóan alapítandó zálogjog, opciós vételi jog /mely annyit tett, hogy az adósnak a kölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettségei biztosítékául külön opciós szerződés formájában az adós és adóstárs vételi jogot enged a hitelező javára az ingatlana vonatkozásában/, az óvadék, a tartozáselismerő nyilatkozat és pótlólagos biztosítékok.

A szerződés 5. pontja rendelkezett a felmondás lehetőségéről, ezek között szerepelt- amely egyoldalúan azonnali hatályú felmondást eredményezhetett - az a felmondási ok is, amely szerint ha az adós a kölcsönszerződésből fakadó valamely fizetési kötelezettségével írásos felszólítás és a kitűzött teljesítési határidő ellenére késedelembe esik /felmondási esemény/.

Ugyanazon a napon a felek megkötötték az opciós megállapodást is a ... szám alatti ingatlan vonatkozásában, amely folytán a felperesek, mint a vételi jog kötelezettei, opciót biztosítottak az I. rendű alperesnek, mint a vételi jog jogosultjának, kikötve, hogy az ingatlannak a szerződést kötő felek által meghatározott vételára 19.600.000 Ft. A vételi jogot, illetőleg annak gyakorlását a szerződés aláírásától számított öt éves időtartamra kötötték ki, azzal, hogy a vételi jog kizárólag abban az esetben gyakorolható a vételi jog jogosultja által, ha a kölcsönszerződéssel kapcsolatosan felmondási esemény merül fel /az 5. pontban említett és már közölt felmondási ok/, és a vételi jog kötelezettjei a vételi jog jogosultjával nem számolnak el, azaz lejárt és ki nem egyenlített követelése áll fenn a vételi jog jogosultjának.

A vételi jogot egyoldalú írásbeli nyilatkozattal lehetett gyakorolni, és a vételi jog jogosultja a Ptk.685.§˜-a alapján jogosult a vételi jog gyakorlására harmadik személyt kijelölni, amelyről a vételi jog kötelezettjét a vételi jog megnyílása után, de a vételi jog gyakorlása előtt írásban kell, hogy értesítse.

A vételi jog gyakorlására kijelölt személy a kijelölés alapján a jogosult helyébe lép és ugyanolyan feltételekkel gyakorolhatja azt, mint amely az opciós szerződésben írt. A vételi jog gyakorlására kijelölt személynek a vételi jog gyakorlásáról szóló, a vételi jog kötelezettjének kézbesített nyilatkozata az adásvételi szerződést a vételi jog kötelezettje és a vételi jog gyakorlására kijelölt személy között hozza létre. A vételi jog kötelezettjei megbízták a vételi jog jogosultját azzal, hogy a vételárból elsőként és közvetlenül fizesse ki azt az összeget a hitelezőnek, vagy csökkentse beszámítással a vételárat azzal az összeggel, amivel az adósok tartoznak a kölcsönszerződés hitelezőjének a vételár esedékességének a napján.

Az opciós szerződés aláírásával a vételi jog kötelezettje visszavonhatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy a vételi jog jogosultja a megállapodás szerinti vételi jog gyakorlása esetén az ingatlan tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba vétel jogcímén bejegyeztesse.

A kölcsönszerződésben megjelölt biztosíték közül az opciós szerződés mellett megkötötték az ingatlant terhelő önálló zálogjogot alapító szerződést is, amely szerződést azután átruháztak a vételi jog jogosultja által kijelölt személyekre. Ugyanígy a kölcsönszerződést megkötő felek a megerősítő nyilatkozatot is aláírták, mint adósok, és az óvadéki szerződést is megkötötték a felek, amellyel kapcsolatosan ugyancsak megerősítő nyilatkozatot írtak alá.