A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20595/2011/11. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 237. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

Pfv.VI.20.595/2011/11.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Pickl Ágnes ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. felpereseknek a Lajer Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lajer Zsolt ügyvéd által képviselt I. r., az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Cselédi Zsolt ügyvéd által képviselt II. r. és III. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságnál 8.P.25.830/2008. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.179/2010/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a II. III. alperesek részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán, 2011. november 8-án meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését - a perköltségek viselésére is kihatóan - hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Bíróság 8.P.25.830/2008/23. számú ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi a II. és III. r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az I. és II. r. felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak a P. X/2 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan birtokbavételével egyidejűleg 4.400.000 azaz (Négymillió-négyszázezer) forintot.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a perköltségek viselésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatja és kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. r. alperesnek 540.000 (Ötszáznegyvenezer) forint, a II. és III. r. alpereseknek ugyancsak 540.000 (Ötszáznegyvenezer) forint elsőfokú eljárási költséget, továbbá felhívásra az államnak 702.000 (Hétszázkettőezer) forint elsőfokú eljárási illetéket.

Kötelezi a II. és III. r. alpereseket, hogy fizessenek meg az állam javára külön felhívásra 198.000 (Egyszázkilenvennyolcezer) forint elsőfokú eljárási illetéket.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. r. alperesnek 270.000 (Kettőszázhetvenezer) forint, a II.- III. r. alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak ugyancsak 270.000 (Kettőszázhetvenezer) forint fellebbezési eljárási költséget, továbbá felhívásra az államnak 702.000 (Hétszázkettőezer) forint fellebbezési illetéket.

Kötelezi a II. és III. r. alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak külön felhívásra 198.000 (Egyszázkilnecvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a II. és III. r. alpereseknek 15 napon belül 165.000 azaz (Százhatvanötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá felhívásra az államnak 660.000 azaz (Hatszázhatvanezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Kötelezi a II. és III. r. alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak külön felhívásra 264.000 azaz (Kettőszázhatvan-négyezer) forint felülvizsgálati illetéket.

I n d o k o l á s :

Az I. r. alperes mint hitelező és az I.-II. r. felperesek mint adósok 2006. október 25-én 18.000.000 forint összegnek a folyósítás napján vételi árfolyamon számolt svájci frank ellenértékére kölcsönszerződést kötöttek. Ezt a szerződést óvadékkal, a felperesek tulajdonában álló P., X/2 hrsz-ú ingatlanra alapított önálló zálogjoggal, és ugyanerre az ingatlanra vonatkozó vételi joggal is biztosították. Az opciós megállapodásban rögzítettek szerint a vételi jog gyakorlásának a feltétele, hogy a kölcsönszerződésben meghatározott felmondási esemény bekövetkezzen, vagyis a hitelezőnek az adósokkal szemben lejárt és ki nem egyenlített követelése álljon fenn. A megállapodás tartalmazta azt is, hogy a jogosult a vételi jog gyakorlására harmadik személyt jelölhet ki. A felperesek írásbeli nyilatkozattal lemondtak a kölcsönszerződés és az ingatlanon fennálló önálló zálogjogot alapító szerződés, valamint a vételi jogot tartalmazó megállapodás megtámadásának jogáról.

A felperesek ingatlana már a kölcsönszerződés megkötésekor is meg volt terhelve, a felperesek a kölcsönt éppen a korábbi hitelek kiváltására vették fel. A kölcsönszerződés megkötése előtt készített értékbecslés szerint az ingatlan tehermentes értéke 40.000.000 forint lett volna, az úgynevezett likviditási értéke, tehát az az érték amelyet a hitelező a gyors eladási kényszer miatt határoz meg eladási árként, 28.000.000 forint volt. A vételi jogról rendelkező szerződés azt tartalmazta, hogy a felek az ingatlan eladási árát a likviditási eladási ár 70 %-ában határozzák meg, ennek összege 19.600.000 forint volt.

A felperesek a fizetési kötelezettségüknek több ízben nem tettek eleget, a hitelező a nála óvadékként elhelyezett összegből elégítette ki a követelését, a későbbiekben azonban ez már nem nyújtott fedezetet. A felperesek a hitelező fizetési felszólításait nem vették át, az "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a hitelezőhöz. Erre tekintettel a hitelező I. r. alperes 2008. június 17-én a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta. Ugyanezen a napon a felperesekkel szemben fennálló összesen 18.418.244 forint követelését 19.000.000 forint ellenében engedményezte a II. és III. r. alperesekre, emellett a II. és III. r. alpereseket kijelölte a vételi jog gyakorlására. A II. - III. r. alperesek éltek e jogukkal és a földhivatal a II. - III. r. alperesek tulajdonjogát a perbeli ingatlanra bejegyezte.

A felperesek keresetükben a vételi jogra vonatkozó megállapodás, illetve a vételi jog gyakorlása folytán létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérték. Elsődlegesen a vételi jogról szóló megállapodás színlelt voltára hivatkoztak. Állították emellett, hogy a vételár meghatározása az I. r. alperes üzleti szabályzatának tisztességtelen feltétele alapján történt meg, a vételár nem tükrözi az ingatlan valós forgalmi értékét. A vételár emellett sérti a szolgáltatások egyenértékűségét előíró jogszabályi rendelkezést, emiatt semmis. Álláspontjuk szerint a vételi jogról szóló megállapodás érvénytelensége folytán a vételi jog gyakorlására sem kerülhet sor, így a létrejött adásvételi szerződés is érvénytelen.

A felperesek a létrejött adásvételi szerződést is megtámadták a Ptk. 201. § (2) bekezdése alapján, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága miatt. Álláspontjuk szerint az, hogy a kölcsönszerződés megkötésekor e szerződés megtámadásának jogáról lemondtak, érvénytelen, hiszen a megtámadási jogról csak a megtámadási jog megnyílta után lehet érvényesen lemondani. Kérték, hogy a bíróság a Ptk. 237. § (1) bekezdése szerint állítsa helyre a szerződéskötés előtt fennállott állapotot, ennek keretében kérték a II. és III. r. alperesek tulajdonjogának törlését és a felperesek tulajdonjogának visszajegyzését. Előadták, hogy a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölését nem kérik, ezen jogkövetkezmény alkalmazása ellen tiltakoznak.

Az I. r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a vételi jogról szóló megállapodásban a vételárat az ingatlant terhelő jogokra figyelemmel a likvidációs érték alapján határozták meg, ennek alapján a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás nem mutat feltűnő értékaránytalanságot. Előadta, hogy a II. - III. r. alpereseknek a vételi jog gyakorlására való kijelölése jogszerű volt, és jogszerűen történt meg annak gyakorlása is.