A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21179/2010/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 201. §, 205. §, 207. §, 228. §, 237. §, 328. §, 329. §, 365. §] Bírók: Lente Sándor, Molnár Ambrus, Németh László

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.179/2010/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pickl Ágnes ügyvéd által képviselt I-II. rendű felpereseknek, a dr. Lajer Zsolt ügyvéd által képviselt I. rendű, a dr. Timoránszky Péter ügyvéd által képviselt II-III. rendű alperesek ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. március 24. napján meghozott, 8.P.25.830/2008/23. számú ítélete ellen, az I-II. rendű felperesek részéről 24. és 26. sorszámok alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi a II. és a III. rendű alpereseket, hogy fizessenek meg az I. és a II. rendű felpereseknek a ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan birtokba vételével egyidejűleg 15.400.000 (tizenötmillió-négyszázezer) forintot.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a kereseti illeték viselésére vonatkozó rendelkezését akként változtatja meg, hogy a felperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 900.000 (kilencszázezer) forint kereseti illetékből az I. és a II. rendű felperesek 553.500 (ötszázötvenháromezer-ötszáz) forintot, a II. és a III. rendű alperesek 346.500 (háromszáznegyvenhatezer-ötszáz) forintot kötelesek megfizetni az államnak külön felhívásra.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. és a II. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg 15 nap alatt az I. rendű alperesnek 312.500 (háromszáztizenkettőezer-ötszáz) forint, a II. és III. rendű alpereseknek 287.500 (kettőszáznyolcvanhétezer-ötszáz) forint másodfokú részperköltséget.

A felperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illetékből az I. és a II. rendű felperesek 553.500 (ötszázötvenháromezer-ötszáz) forintot, a II. és a III. rendű alperesek 346.500 (háromszáznegyvenhatezer-ötszáz) forintot kötelesek megfizetni az államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. rendű alperes mint hitelező és az I-II. rendű felperesek mint adósok, 2006. október 25-én kölcsönszerződést kötöttek. A felek a kölcsönt óvadékkal, valamint a felperesek tulajdonában álló, ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanra alapított önálló zálogjoggal és ugyanerre az ingatlanra vonatkozó opciós megállapodással biztosították. Az opciós megállapodásban rögzítették, miszerint a vételi jog gyakorlásának a feltétele, a kölcsönszerződésben meghatározott felmondási esemény bekövetkezése és a jogosultnak az adósokkal szembeni, lejárt és ki nem egyenlített tartozás fennállása. A megállapodás tartalmazza azt is, hogy a jogosult a vételi jog gyakorlására harmadik személyt jelölhet ki. A felperesek írásbeli nyilatkozattal lemondtak a kölcsönszerződés, az ingatlanon fennálló önálló zálogjogot alapító szerződés, valamint az opciós megállapodás bármely jogcímen történő megtámadásának a jogáról. Az I. rendű alperes a kölcsönszerződést 2008. június 17-én azonnali hatállyal felmondta. Ugyanezen a napon a felperesekkel szemben fennálló 18.418.244 forint követelését engedményezési szerződéssel 19.000.000 forint vételár ellenében a II. és III. rendű alperesekre ruházta át, és a II. és III. rendű alpereseket kijelölte a vételi jog gyakorlására. A II. és a III. rendű alperesek éltek is ezzel a jogukkal. Ezt követően a földhivatal a II. és III. rendű alperesek tulajdonjogát a ... helyrajzi szám alatti ingatlanra vonatkozóan bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba.

A felperesek keresetükben az opciós megállapodás és a vételi jog gyakorlása folytán létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérték. Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy az opciós megállapodás színlelt. Előadták, hogy a felek tényleges szándéka a megállapodással nem az ingatlan tulajdonjogának az átruházása, hanem a kölcsön biztosítása volt. Ezért a megállapodás zálogszerződést leplez, a megállapodás valós célja a zálogjogból való kielégítés szabályainak a megkerülése. Állították, hogy a vételár az alperes üzletszabályzatának tisztességtelen feltétele alapján került meghatározásra. A vételár nem tükrözi az ingatlan valós forgalmi értékét. Ezáltal a vételárra vonatkozó megállapodás a szolgáltatások egyenértékűségét előíró jogszabályi rendelkezésbe ütközik, emiatt semmis. Kifogásolták, hogy az opciós megállapodás a vételi jog gyakorlásának esetére nem ír elő elszámolási kötelezettséget a jogosult számára. Álláspontjuk szerint az opciós megállapodás érvénytelensége folytán a vételi jog gyakorlása és az annak alapján létrejött adásvételi szerződés is érvénytelen. Kifejtették, hogy a kölcsönkövetelés engedményezése korábban történt, mint a kölcsönszerződés megszűnése. Az engedményezéssel az I. rendű alperes követelése kiegyenlítésre került, így a felpereseknek nem volt az I. rendű alperessel szemben lejárt és kiegyenlítetlen tartozása. Ennek következtében a vételi jog gyakorlásának a megállapodásban írt feltétele nem következett be. Emiatt az I. rendű alperes a vételi jog gyakorlására mást nem jelölhetett ki, a II. és III. rendű alperesek így nem voltak jogosultak gyakorolni a vételi jogot. Hivatkoztak továbbá arra, hogy az adásvételi szerződést megtámadták a szerződésben kikötött szolgáltatások feltűnő értékaránytalansága miatt. A felperesek jogi álláspontja szerint a szerződések megtámadásának a jogáról való lemondásuk érvénytelen, mert a megtámadás jogáról csak a megtámadási jog megnyílta után lehet érvényesen lemondani. Kérték, hogy a bíróság állítsa helyre a szerződéskötés előtt fennállott állapotot. Ennek körében kérték a II. és III. rendű alperesek tulajdonjogának törlését az ingatlan-nyilvántartásból, valamint a felperesek tulajdonjogának visszajegyzését. Kifejezetten tiltakoztak a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölése, mint jogkövetkezmény alkalmazása ellen. Kérték továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a perrel felmerült költségeik megfizetésére is.

Az I. rendű alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben marasztalását kérte. Vitatta, hogy az opciós megállapodás színlelt és jogszabályba ütközik. Állította, hogy az opciós megállapodás tartalmaz elszámolási kötelezettséget. Előadta, hogy a vételárat az ingatlant terhelő jogokra figyelemmel, az ingatlan likvidációs értéke alapján határozták meg. Ennek figyelembevételével a szolgáltatások nem feltűnően értékaránytalanok. Kifejtette, hogy a II. és a III. rendű alperesek kijelölése a vételi jog gyakorlására jogszerű volt, és jogszerűen történt meg annak gyakorlása is. Hivatkozott arra, hogy a felperesek a megállapodás megtámadásának a jogáról kifejezetten lemondtak.

A II. és a III. rendű alperesek ellenkérelme szintén a kereset elutasítására és a felperesek perköltségben marasztalására irányult. Állították, hogy mind az opciós megállapodás, mind a vételi jog gyakorlása folytán létrejött adásvételi szerződés érvényes. Hivatkoztak arra, hogy vételi jogukat jogszerűen gyakorolták, továbbá hogy a felperesek lemondtak a megtámadás jogáról.