A Kúria Kfv.37880/2014/11. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KORLÁTOZÁSI KÁRTALANÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 9. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fehérné dr. Tóth Kincső, Márton Gizella

A határozat elvi tartalma:

Az adott övezetre vonatkozó építési szabályok ingatlan tulajdonosra kedvezőtlen, hátrányos megváltozásával összefüggésben korlátozási kártalanítás csak forgalmi értékcsökkenés esetén ítélhető meg. Összehasonlító piaci értékeléssel kell vizsgálni forgalmi értékkülönbözet kimutatható-e.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.880/2014/11.szám

A Kúria a M Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. M G ügyvéd) által képviselt felperesnek a Budapest Főváros Kormányhivatala alperes ellen korlátozási kártalanítási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. F E ügyvéd által képviselt I.r. és II. beavatkozó beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. június 3. napján kelt 21.K.29.141/2013/37. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 39. sorszámon, az alperes által 41. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.29.141/2013/37. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes 2012. július 13. napján kelt V-B-007/998-6/2012. számú határozatát megváltoztatja és az alperesi beavatkozók korlátozási kártalanítás iránti kérelmét elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 650.000 (hatszáz-ötvenezer) forint elsőfokú és 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi az alperesi beavatkozókat, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint elsőfokú és 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A B kerületi hrsz alatt felvett, kivett lakóház és udvar megjelölésű, 1146 m² alapterületű ingatlan 8/10 tulajdoni hányadban az I.r. beavatkozó, 2/10 tulajdoni hányadban a II.r. alperesi beavatkozó tulajdonában áll. Az ingatlanon szuterén + földszint szintekből álló, sátortetős, kb. 155 m² alapterületű lakóház áll, a pinceszinten 67 m² területű gépkocsitárolóval. Az ingatlant a 2000. április 1-jétől hatályba lépett Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzatának 4/2000.(II.22.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott a Budapest Főváros XII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata (a továbbiakban: régi KVSZ) az L6-XII/1. építési övezetbe sorolta. A régi KVSZ 22.§ (1) bekezdése és 1. számú táblázata szerint a telek legnagyobb beépítettsége 15% volt, a legnagyobb szintterületi mutató 0,4 m²/m², a legnagyobb építménymagasság 7,5 m. A telken levő épület a maximális beépítettséget eléri. A felperesi önkormányzat 2004. november 3. napjától a 18/2004.(XI.3.) önkormányzati rendelettel módosította a régi KVSZ-t, ezáltal a legnagyobb szintterületi mutató 0,3 m²/m²-re csökkent, a legnagyobb építménymagasság 6,5 m-re változott.

A felperes 2005. augusztus 20-ai hatályba lépéssel elfogadta a Budapest Főváros XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005.(VIII.10.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: új KVSZ), amelynek 1. számú melléklete az ingatlant a L6-XII/Sz2 építési övezetbe sorolta. Az új KVSZ 41.§ (1) bekezdése és 5. számú táblázata szerint a bruttó szintterületi mutató 0,2 m²/m²-re (+ a tetőtérre vonatkozóan 0,1 m²/m²-rel növelhetően), a legnagyobb építménymagasság 5 méterre változott. A beépítettség mértéke változatlan maradt. A terepszint alatti beépítés mértéke 25%-ról 35%-ra növekedett.

Az alperesi beavatkozók 2009. október 6-án a családi ház bővítésére építési engedélyezési tervet nyújtottak be a felperes építésügyi hatóságához, amely a IX-2070/4/2009. számú határozatával az engedélykérelmet elutasította azzal, hogy az engedélyterv nem felel meg az érvényben levő övezeti előírásoknak. A beavatkozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú építésügyi hatóság az elsőfokú határozatot a 2010. május 7-én meghozott határozatával helybenhagyta.

A beavatkozók 2009. szeptember 10-én Budapest Főváros Önkormányzatához és a felpereshez korlátozási kártalanítási igényt terjesztettek elő. A beavatkozók és a felperes között egy éven belül megállapodás nem jött létre, ezért a beavatkozók 2010. november 19-én kérelmet terjesztettek elő az alperes jogelődjénél az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30.§ (7) bekezdése értelmében kártalanítási eljárás lefolytatása és korlátozási kártalanítás megállapítása iránt. A 2010. december 1-jén iktatott beadványukban kérelmük indokaként azt adták elő, hogy hogy a beépítési előírások 2004-ben olyan mértékben megváltoztak, hogy abból káruk származott, mert 229,2 m²-rel csökkent az építhető bruttó szintterület, ezért az ingatlanukat 90.000.000 forint értékcsökkenés érte, ebben az összegben kérték megállapítani a kártalanítás összegét.

Az alperes szakértői bizonyítást követően a 2012. július 13-án kelt V-B-007/998-6/2012. számú határozatával kötelezte a felperest, hogy a beavatkozóknak tulajdoni hányaduk arányában összesen 34.595.155 forint kártalanítást és ennek az összegnek 2005. augusztus 20-tól a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát fizesse meg. Az alperes a szakértői vélemény és annak kiegészítése alapján azt állapította meg, hogy az új KVSZ a terepszint feletti beépíthetőséget 115 m²-rel csökkentette, így a felperesi szabályozás a beavatkozóknak kárt okozott. Az Étv. 30.§ (7) bekezdése szerinti kisajátítási kártalanítás szabályai alkalmazásával a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 9.§ (3) bekezdés a) pontja alapján, piaci összehasonlító adatok értékelésével értékcsökkenés nem volt meghatározható, ezért elfogadta, hogy a szakértő a maradványelvű értékelést alkalmazta. Ezen értékelés alapján a 2005. augusztus 20-a előtti telekértékre 121.851 forint/m² árat, az ezt követő telekértékre 91.663 forint/m² árat összevetve, az övezeti változás miatti telekérték csökkenést határozta meg kártalanításként a Kstv. 9.§ (3) bekezdés b) pontja alkalmazásával.

Az alperes határozatának felülvizsgálata iránt a felperes keresetet nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a piaci összehasonlító módszerrel az övezeti előírások változása miatt értékcsökkenés nem volt kimutatható, ezért az Étv. 30.§ (2) bekezdése és a Kstv. 9.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a beavatkozókat kártalanítás nem illeti meg. Kifejtette, hogy a közigazgatási eljárásban eljárt szakértő által alkalmazott maradványelvű értékelés nem alkalmazható, az ezzel az értékelési módszerrel megállapított kártalanítási összeget az alperes jogsértően fogadta el a Kstv. 9.§ (3) bekezdés b) pontjára utalással. Mivel az összehasonlító módszer alapján értékcsökkenés nem volt megállapítható, a tárgybani ingatlan esetében károkozás nem volt kimutatható.