A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31089/2021/5. számú határozata írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383. § (2) bek.] Bírók: Laczó Adrienn Lilla, Orosz Andrea, Szalai Beatrix

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben az a körülmény, hogy a munkaügyi perben a meghallgatott tanú a munkáltató alkalmazásában áll, elfogultságot nem eredményez. A felperes áthelyezése kapcsán az átvevő intézmény magatartása a jogviszony időtartamának meghatározására nézve az alperes terhére nem eshetett károkozó magatartást az alperes esetében nem lehetett megállapítani, így a kártérítési igény nem megalapozott. Önmagában többlettényállás nélkül joggal való visszaélést nem jelent, hogy a munkáltató más munkavállalóval szemben milyen intézkedést alkalmaz.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék M.70077/2020/29., *Fővárosi Ítélőtábla Mf.31089/2021/5.*, Kúria Mfv.10115/2021/4.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

2.Mf.31.089/2021/5.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Sóvágó Gyula Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Sóvágó Gyula ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a név2 ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes1 (cím4) alperes ellen írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése, sérelemdíj iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 21.M.70.077/2020/29. számú ítélete ellen a felperes által 30. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 154.600 (egyszázötvennégyezer-hatszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság döntése és az alapjául szolgáló tényállás

[1] A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma a 2021. január 15-én kelt 21.M.70.077/2020/29. számú ítéletével a keresetet elutasította és a felperest 50.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperes javára.

[2] Az általa megállapított tényállás szerint a felperes 2015. január 20-án kelt kinevezés alapján állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperes jogelődjével, ennek keretében a intézményban rajz-vizuális nevelés szakos tanár munkakörben dolgozott. A felek 2017. március 1-jén tanulmányi szerződést kötöttek, ez alapján a felperes a városi Tudomány Egyetem tanári szakán megnevezés képesítés megszerzését vállalta 2017. július 31-ig, míg az alperes a képzés díjának 30%-át (90.000 forint/félév) megtérítését, valamint a képzésen való személyes megjelenés (konzultáció, tréning, vizsga) idejére járó távolléti díj fizetését biztosította. A felek vállalták, hogy a végzettség megszerzését igazoló oklevél kiállításának napjától számított két évig nem szüntetik meg egyoldalúan a közalkalmazotti jogviszonyt, kivéve ha arra a munkáltató nem megfelelő közalkalmazotti magatartás tanúsítására hivatkozó felmentést közöl. A felperes 2017. június 1-jén sikeres záróvizsgát tett, ezt követően az alperesi intézmény a felperest technika szakos tanárként is foglalkoztatta.

[3] A felperes feletti (részleges) munkáltatói jogkört 2017-től tanú igazgató (korábbi igazgató-helyettes) gyakorolta. Ennek keretében irányítási és utasítás adási jogkörében eljárva a felperessel szóban, illetve e-mail útján több alkalommal egyeztetett szakmai kérdésekről, illetve szakmai vitákat is folytatott. Mindez más tanárokkal is általános, az alperesi intézmény működéséhez tartozó volt, amelyek eredményei nem kerültek írásban rögzítésre. Az intézményigazgató a felperessel lefolytatott szakmai megbeszéléseket sikertelennek ítélte, a felperes a szakmai kéréseket ugyanis nem tartotta meg. Ezért a továbbiakra az igazgató a viták dokumentálásáról döntött, az így írásba foglalt szóbeli feljegyzések, figyelmeztetések írásbeli figyelmeztetésnek minősültek.

[4] Az alperesi gimnáziumban a munkáltatói előírás szerint az órák megtartását mellőzve a tanárok akkor engedhették el a diákokat, amennyiben az ok megjelölésével az igazgatótól vagy helyettesétől engedélyt kaptak. Ennek elmaradását a vezetők kifogásolták, szankcionálták, továbbá a tanárok az órán a diákokat nem hagyhatták felügyelet nélkül, egészségüket nem veszélyeztethették.

[5] 2018. június 14-én az intézményigazgató két írásbeli feljegyzést vett fel. Az első (a továbbiakban: Figyelmeztetés 1.) a 11.C. osztály előző nap 7. órájának (rajz óra) eseményeiről szólt, amely szerint az igazgató szóbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest, mivel a diákok az iskolavezetés engedélye nélkül hagyták el a tanórát, őket a felperes - három tanuló kivételével - elengedte jogtalanul, ezt követően a korábbi engedmény visszavonása miatt jogszerűen nem írhatta volna be a digitális naplóba a tanulókat igazolatlan hiányzónak, a visszavonást ugyanis nem az egész osztállyal közölte.

[6] A második feljegyzés (a továbbiakban: Figyelmeztetés 2.) tárgya a 7. osztály aznapi, 4. órában megtartott rajz órájának eseményéről szólt. A felperest az igazgató szóban azért figyelmeztette, mert a felperes rajz órán a gyerekeket kiküldte a zuhogó esőbe az előző órai munka folytatásához "alapanyagot" (faleveleket) gyűjteni, melynek során 11 tanuló bőrig ázott. A diákok elmondása szerint "jobb jegyért kellett kimenni". A diákok ezután vizes ruhákban ültek a következő tanítási órákon, így a felperes cselekedetével veszélyeztette ezen tanulók egészségét, testi épségét. Rögzítette, hogy a két figyelmeztetéssel kapcsolatban az iskola vezetősége a felperest, a diákokat és az érintett tanárokat 2018. június 14-én meghallgatta, melyről a felperes a résztvevők tudta nélkül hangfelvételt készített.

[7] Az írásba foglalt figyelmeztetéseket a felperes 2018. június 15-én átvette, azokkal szemben helyreigazítást kért. A Figyelmeztetés 1. kapcsán a terhére róttakat nem vitatta, a gyermekek elengedését hibának tekintette, de egyben gesztusnak szánta a nagy melegben amiatt, hogy ne kelljen a 7. órában is ott maradniuk azoknak, akinek a jegyük szempontjából nem feltétlenül muszáj, ugyanakkor a tanulók magatartási problémáira hivatkozott. A Figyelmeztetés 2. kapcsán azt állította, hogy 4-5 feledékeny gyereket kérésre kiengedett, de nem figyelte, hogy ténylegesen hányan távoztak és kizárólag egy kisfiún észlelte, hogy vizes lett, őt meg is kérdezte, hogy át tud-e öltözni, másokról nem volt tudomása. Elismerte, hogy a gyermekeket nem korlátozta abban, hogy az udvar melyik részéről hozzanak falevelet. Kifogásolta, hogy a jegyzőkönyv tartamát nem ismerhette meg és annak egy példányát sem kapta meg aláírásra.

[8] A gimnázium igazgatója és a felperes 2018. június 26-án négyszemközti megbeszélést folytatott, amely során az igazgató felajánlotta a jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetésének lehetőségét, egyértelműen kifejezve ezen ajánlatát. A megbeszélésről a felperes az igazgató tudta nélkül hangfelvételt készített.