A Fővárosi Törvényszék G.41408/2009/9. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 234. §] Bíró: Kisrákói Annamária

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41408/2009/9.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20721/2010/4., Kúria Pfv.20162/2011/8. (BH 2011.12.340)

***********

Fővárosi Bíróság

Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II. Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.887.

Ügyszám: 7.G.41.408/2009/9

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

dr. Mészáros Mátyás Zoltán (jogi képviselő címe) ügyvéd által képviselt

"felperes neve" ( felperes címe.) felperesnek,

dr. Tóth Alice (jogi képviselő címe) ügyvéd által képviselt

"I.r. alperes neve" (I.r. alperes címe) I.r.

dr. Papp Katalin (jogi képviselő címe) ügyvéd által képviselt

"II.r. alperes neve" (II.r. alperes címe.) II.r. alperes ellen

szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. és II.r. alpereseknek 62.500,- (Hatvankétezer-ötszáz) - 62.500,- (Hatvankétezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, négy példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kétszázezer forintot, illetve a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése vagy az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, de a felek kérelmére tárgyalást tart. A fellebbező félnek a tárgyalás tartása iránti kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el, feltéve hogy vagyonjogi ügyben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálja el.

Az ítélőtábla előtti eljárásban és a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A 7/2005.(III.1.) NKÖM rendelet 1.§.(1) bekezdése értelmében világörökségi védelem alatt álló területen fekvő Budapest ... szám alatti ingatlan az I.r. alperes korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó műemléki ingatlan volt, mely ingatlan földszinti és a pinceszinten lévő 3. sz. nem lakás céljára szolgáló összesen 279 nm alapterületű helyiségére az I.r. alperes 2002. június 22-én bérleti szerződést kötött a felperessel vendéglátóipari egység üzemeltetése céljából 2002. augusztus 1. napjától 2032. július 31. napjáig terjedő határozott időre.

A felperes 2003. február 27-én kelt levelében vételi szándékot jelentett be az általa bérelt helyiségre (1/F/6), mely szándékát a 2003. december 29-én kelt levelében is fenntartotta. Az ajánlatában vállalta a felújítási munkák elvégzését a tulajdonjog megszerzése érdekében. (1/F/7)

Az I.r. alperes polgármestere 2004. január 23-án arról tájékoztatta a felperest, hogy az önkormányzat a helyiség értékesítését nem tervezi, ezért annak felperes részére történő elidegenítésére nincs lehetőség. (1/F/8)