A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40364/2019/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §] Bírók: Felker László, Kurucz Zsuzsánna, Levek Istvánné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40899/2019/6., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40364/2019/6.*, Kúria Gfv.30185/2020. (BH 2021.4.109)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.364/2019/6-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek dr. Szatmári Csaba kamarai jogtanácsos által képviselt ... (...) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. június 12-én meghozott 30.G.40.899/2019/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 259.360 (Kétszázötvenkilencezer-háromszázhatvan) forint le nem rótt jogorvoslati illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes módosított keresetében az 1996. évi CXII. törvény (rHpt.) 203. § (6) és (7) bekezdéseire, az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 209. § (1) és (4) bekezdéseire, 209/A. § (2) bekezdésére, a 2/2014. PJE határozat 1. pontjára, az Európai Unió Bírósága (EUB) C-51/17. számú ítéletében foglaltakra, továbbá a 93/13/EGK irányelv (Irányelv) 3. és 6. cikkére, a 2008/48/EK irányelv (EK Irányelv) (24) bekezdésére alapítva azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy érvénytelen az alperessel 2007. július 6-án személygépjármű vásárlása céljából megkötött svájci frank alapú kölcsönszerződés egyedi része 12. pontjának az a rendelkezése, amely szerint "Az árfolyamváltozásból eredő kockázatot teljes mértékben az Adós viseli."; állapítsa meg, hogy a szerződésből kieső szerződési feltétel alapján a felperesnek nem kell árfolyam-különbözetet fizetnie; a részleges érvénytelenség jogkövetkezményeként kötelezze az alperest 3.241.991 forint megfizetésére.

[2] Egyebek között előadta, az alperes elmulasztotta az ügylet deviza alapúsága következtében a felperesre háruló árfolyamkockázat tekintetében a rHpt. 203. § (6) és (7) bekezdései szerinti, a 2/2014. PJE határozatban és az EUB C-51/17. számú ítéletében meghatározott követelményeknek megfelelő, a felperes mint fogyasztó számára átlátható és érthető tájékoztatási kötelezettsége teljesítését, amelynek az EK Irányelv (24) bekezdése, valamint az EUB C-51/17. számú ítélete értelmében a szerződés megkötése előtt olyan időben kellett volna eleget tennie, hogy a felperesnek kellő idő álljon rendelkezésére annak eldöntéséhez, hogy ilyen feltételekkel megköti-e a szerződést.

[3] Az alperes semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá azt az állítását, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmazó "Általános tájékoztató a ... Zrt. ügyfelei részére" elnevezésű okirattal ("Általános tájékoztató") azonos tartalmú okiratot a szerződéskötést megelőzően átadta a felperesnek, a 2007. július 5-én kelt "Kölcsönigénylés" elnevezésű okirat ("Kölcsönigénylés") aláírásával a felperes egy ilyen tartalmú "Általános tájékoztató" átvételét és megismerését ismerte el, ily módon az "Általános tájékoztató" a szerződés részévé vált.

[4] Álláspontja szerint az "Általános tájékoztató" az árfolyamkockázatra nézve nem tartalmaz a kockázatfeltáró nyilatkozattal szembeni követelményeknek megfelelő tájékoztatást. Megfelelő tájékoztatás hiányában a felperes a szerződéskötéskor nem került abba a helyzetbe, hogy felmérje, az általa vállalt árfolyamkockázat azt jelenti, többszörösére nőhet a törlesztőrészletek összege, a szerződésből eredő fizetési kötelezettsége, annak nincs felső határa.

[5] A felperes véleménye szerint mindezek következtében elsődlegesen jogszabályba ütközés miatt a rPtk. 200. § (2) bekezdése alapján, másodlagosan a rPtk. 209. § (1) bekezdése szerinti tisztességtelenségére tekintettel a rPtk. 209/A. § (2) bekezdése alapján semmis az egyedi kölcsönszerződés 12. pontjában foglalt, általános szerződési feltételnek minősülő, keresettel támadott szerződéses rendelkezés.

[6] Miután az érvénytelenségi ok a szerződésnek egy behatárolható részét érinti, annak - amint azt a Szegedi Ítélőtábla a Pkf.II.21.192/2015/2. számú határozatában rögzítette - általános jogkövetkezménye az, hogy az érvénytelen kikötést nem írottnak kell tekinteni, ahhoz joghatás nem fűződik. Mindebből következően a perbeli kölcsönszerződés alapján a felperest nem terheli az árfolyamkockázat, nem köteles az árfolyam-különbözet megfizetésére.

[7] A felperes a Kúria Konzultációs Testülete 2019. április 10-i állásfoglalásában foglaltakra is hivatkozott. Utalt arra is, a perbeli kölcsönszerződés egyedi része 12. pontjának keresettel támadott kikötése olyan általános szerződési feltételnek minősül, amely eltér az alperesi ÁSZF-ben alkalmazott fogalommeghatározásoktól, ezért a rPtk. 205/B. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában nem vált a szerződés részévé.

[8] Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását, azt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta.

[9] Véleménye szerint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a perbeli kölcsönszerződés megkötését megelőzően a rHpt. 203. § (6) és (7) bekezdéseiben, a 2/2014. PJE határozatban és az EUB C-51/17. számú ítéletében meghatározott követelményeknek megfelelő egyértelmű, világos, érthető tájékoztatást adott a felperes részére az árfolyamkockázatról és annak lehetséges hatásairól.

[10] Előadta, 2007. július 5-én a felperes és az autókereskedő cég képviselője által egyaránt aláírt, a rPp. 196. § (1) bekezdése szerint teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő "Kölcsönigénylés" elnevezésű okiratban a felperes úgy nyilatkozott: "Jelen kölcsönigénylés aláírásával kifejezetten elismerem, hogy a kölcsönigénylés elválaszthatatlan mellékletét képező "Általános tájékoztató a ... Zrt. ügyfelei részére" című tájékoztató levelet átvettem, annak tartalmát megismertem."

[11] A felperes által a "Kölcsönigénylés" aláírásával elismerten átvett és megismert, ily módon mellékletként a kölcsönszerződés részévé vált "Általános tájékoztató" 4. bekezdése a következőket tartalmazta: "Felhívjuk tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy deviza alapon nyilvántartott kölcsönök esetében a havi törlesztőrészletek nagysága a deviza kamatlábak és az árfolyam változása miatt változhat. Figyelembe véve gazdasági környezetünk változásait, valószínűsíthető, hogy az Ön havi törlesztőrészlete, illetve a hátralévő tartozása emelkedni fog, ezért kérjük, abban az esetben válassza a deviza alapú hitelkonstrukciót, amennyiben jövedelme vélelmezhetően lépést fog tartani a várható árfolyamváltozásokkal, tekintettel arra, hogy az árfolyamváltozásból eredő minden kockázat Önt terheli." E világos és érthető írásbeli tájékoztatásból a felperes számára is egyértelmű kellett hogy legyen, az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, így a szerződés megkötése előtt felmérhette annak rá nézve esetlegesen hátrányos gazdasági következményeit és azokat mérlegelve hozta meg döntését.