BH 1977.7.276 I. Ha a bizományos által a megbízó javára kötött adásvételi szerződést annak hibás teljesítése folytán felbontják, a megbízó köteles a bizományost a bizományi szerződés alapján őt terhelő kötelezettségek alól mentesíteni [Ptk. 513. § (2) bek., 479. § (3) bek.].

II. A perben a felek közötti jogviszony minősítése és annak megállapítása, hogy a jogvitát milyen jogszabályok alkalmazásával kell elbírálni, a bíróság feladata. A keresetet - önmagában a jogalapnak a felek által tévesen történt megjelölése miatt - nem lehet elutasítani [Pp. 3. §.].

N. Gy. 1972. novemberében A. K.-tól 14 000 Ft vételár ellenében kötőgépet vásárolt. N. Gy. megrendelése alapján S. G. műszerész - 26 500 Ft munkadíj kikötése mellett - szerelési munkákat végzett.

N. Gy. 1973. augusztus 27-én 74 800 Ft átvételi ár ellenében a kötőgépet a B. Vállalatnak eladásra adta át. Egyidejűleg a vállalattól 30 000 Ft-ot felvett.

A kötőgépet a B. Vállalattól 1973. október 23-án - 85 000 Ft vételár ellenében - N. Á. vásárolta meg, aki első ízben 1973. november 20-án jelentést tett arról, hogy a gép hibás.

N. Á. az 1974. március 4-én beadott keresetlevelében a szerződés érvénytelenségének a megállapítása mellett a B. Vállalatnak 85 000 Ft és kamatai visszafizetésére kötelezését kérte. Az említett perben a B. Vállalat perbe hívta N. Gy.-t, aki az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott. A bíróság kötelezte a B. Vállalatot, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 85 000 Ft-ot s ennek kamatait. Az ítélet indokolása szerint a felperes köteles a megvásárolt kötőgépet a B. Vállalat rendelkezésére bocsátani. Ezt az ítéletet a másodfokú bíróság helyben hagyta. Megállapította, hogy N. Á. a Ptk. 305. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján jogszerűen állott el a B. Vállalattal kötött adásvételi szerződéstől.

A per jogerős befejezése után - 1975. április 3-án - a B. Vállalat felperes N. Gy alperes ellen terjesztett elő keresetet s kérte, hogy a bíróság a bizományi szerződés egyidejű "hatálytalanítása" mellett kötelezze az alperest az általa felvett 74 800 Ft vételár és kamatai, valamint a fent már ismertetett perben felmerült 7520 Ft költség és 5100 Ft illeték, továbbá a jelen per költségeinek a megfizetésére is.

A felperes keresetét az alperes szavatossági, illetőleg kártérítési felelősségére, utóbb pedig arra alapította, hogy a felperes és N. Á. között létrejött adásvételi szerződésnek bírói ítélet következtében történt felbontásával a peres felek között visszaállott a bizományi szerződés, amelynek felmondása folytán is megilleti őt a keresetbe vett összeg. Hivatkozott végül arra is, hogy a bizományi szerződés megkötésekor tévedésben volt, illetőleg a kapott és az adott szolgáltatás feltűnő aránytalansága miatt is támadta a szerződést.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első fokú bíróság arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30 napon belül 74 800 Ft-ot,- ennek 1973. november 1-től járó évi 5% kamatát s további 12 620 Ft perköltséget - a felperes jogi képviselőjének pedig 6800 Ft perköltséget. Ugyanakkor a bíróság a felperest arra kötelezte, hogy az alperes teljesítésével egyidejűleg bocsássa az alperes rendelkezésére a kötőgépet.

Az első fokú bíróság álláspontja szerint a felek közötti jogviszonyban a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnően nagy volt az értékkülönbség - a 74 800 Ft-ra értékelt kötőgép az előző perben már beszerzett szakvélemény szerint nem ért többet 40 000-50 000 Ft-nál. Ezért a felperes - az ítélet indokolása szerint - a szerződést megtámadhatta. A megtámadási határidő kezdő időpontja 1973. október 23-a volt, mert ekkor adta el a felperes a kötőgépet N. Á.-nak. Igaz ugyan, hogy a felperes ezt követőleg csak 1975. április 3-án - tehát több mint egy év elteltével - indított keresetet az alperes ellen, az ítélet indokolása szerint azonban a megtámadási határidőt megszakította az a per, amelyet N. Á. indított 1974. március 4-én a B. Vállalat ellen. Így a megtámadási határidő 1974. december 17-én - az e perben hozott másodfokú ítélet kihirdetésének napján - újra kezdődött [Ptk. 236. § (3) bek., 327. § (1) és (3) bek.]. Ehhez képest a bíróság azt állapította meg, hogy a szerződés megtámadása kellő időben történt.

A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. ítéletének indokolása szerint tévedésre alapítottan a szerződés érvényessége nem támadható, mert azt a felperes sem állította, hogy tévedését az alperes okozta; arra pedig nincs adat, hogy a felperes alkalmazottjának tévedését az alperes felismerhette volna. Rámutatott a másodfokú bíróság, hogy a feltűnő értékaránytalanság ugyan megállapítható lenne, a megtámadási határidőt azonban a felperes elmulasztotta. A megtámadási határidő ugyanis 1973. október 23-án kezdődött, a kereset benyújtására pedig - az egy éves határidőn túl - csak 1975. április 3-án került sor. Utalt arra, hogy az a per, amelyet N. Á. a B. Vállalat ellen indított, a megtámadási határidőt nem szakította meg. A perlésnek ugyanis csak akkor lett volna megszakító hatása, ha azt a hitelező (az adott esetben a felperes) indította volna az adós, vagyis az alperes ellen. Nem lehet viszont ilyen jellegű igényérvényesítésnek minősíteni a N. Á. által a jelen per felperese ellen indított pert.