ÍH 2009.4 A TÉNYÁLLÁSHOZ KÖTÖTTSÉG SÉRELME - A MÁSODFOKÚ ÍTÉLET HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE

A tényálláshoz kötöttség sérelme a másodfokú eljárásban [Be. 352. § (1) bekezdés b) pont].

A vádlotti kihallgatás részletszabályainak alkalmazása [Be. 117. § (1)-(5) bekezdés, Be. 289-290. §].

A másodfokú nyilvános ülés megtartásának feltételei a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében [Be. 362. § (3) bekezdés].

A másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése megalapozatlanság miatt a harmadfokú eljárásban [Be. 399. § (5) bekezdés].

A K. Városi Ügyészség 2003. szeptember 11. napján emelt vádat az I. r. vádlott és társai ellen a Btk. 312. § (1) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő különösen nagy értékű vámárura elkövetett csempészet bűntette és más bűncselekmények miatt a K. Városi Bíróságon.

A K. Városi Bíróság a 2005. november 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében az I. r. vádlottat az ellene 1 rendbeli, társtettesként, különösen nagy értékű vámárura elkövetett csempészet bűntette miatt emelt vád alól bűncselekmény hiánya miatt felmentette.

Az ügyész az I. r. vádlott terhére fellebbezést jelentett be a felmentés miatt, a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, mely jogorvoslatot a másodfokú bíróság területén működő vádhatóság fenntartott.

A másodfokon eljáró Sz. Megyei Bíróság a 2007. február 2-án megtartott nyilvános ülésen az I. r. vádlott tekintetében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és e vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rendbeli, társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékű vámárura elkövetett csempészet bűntettében. Ezért 540 napi tétel, 5000 Ft napi összegű, 2 700 000 Ft végösszegű pénzbüntetésre ítélte.

A másodfokú ítélet ellen az I. r. vádlott és védője jelentettek be fellebbezést a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében. A többi vádlott tekintetében jogerős ítélet született.

A D. Fellebbviteli Főügyészség átiratában a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálását és a másodfokú eljárásban az érintett terhelt nyilvános ülésről való távolléte folytán megvalósult abszolút eljárási szabálysértés miatt az I. r. vádlott vonatkozásában a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítását indítványozta.

A fellebbviteli főügyészség képviselője a harmadfokú bíróság előtt tartott nyilvános ülésen az álláspontja szerint megvalósult feltétlen eljárási hiba miatt a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítványát fenntartotta azzal, hogy a határozat megalapozatlan is, mivel az időközbeni jogszabályváltozásra tekintettel az elkövetési érték nincs megfelelően tisztázva.

A védő a harmadfokú nyilvános ülésen a felmentésre irányuló jogorvoslatát fenntartotta.

A bejelentett perorvoslatok folytán az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást a Be. 387. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felülbírálta, figyelemmel arra, hogy a Be. 386. § (1) bekezdés a) pontja alapján a másodfokú határozat ellen a törvény biztosítja a fellebbezés jogát.

A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a másodfokú bíróság megsértette a tényálláshoz kötöttség szabályait [Be. 352. § (1) bekezdés b) pont], mely eljárási szabálysértés a harmadfokú eljárásban ki nem küszöbölhető, lényeges megalapozatlanságot eredményezett, így érdemi felülbírálatra a harmadfokú bíróság részéről nem kerülhetett sor.

Az eljárási szabálysértés elemzése előtt azonban az ítélőtábla elsődlegesen kiemeli, hogy a másodfokú nyilvános ülésről az I. r. vádlott távolmaradása feltétlen perjogi hibát nem valósított meg, e tény így hatályon kívül helyezési okot nem jelent. E körben a harmadfokú bíróság nem osztotta a fellebbviteli főügyészség álláspontját az alábbiakban kifejtett okok miatt.

Az iratok által tanúsított és a jogosultak által sem vitatott tény, hogy az I. r. vádlott a másodfokú bíróság előtt 2007. február 2-án tartott nyilvános ülésen szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és előzetesen okirattal igazolhatóan nem jelentette be, hogy az eljárási cselekményen nem kíván részt venni. A védelem a fellebbviteli főügyészi átiratra tett észrevételében ugyan hivatkozott arra, hogy a vádlott saját akaratából nem jelent meg és ezt feltehetően közölték is telefonon a másodfokú bírósággal. Erre azonban hitelt érdemlő okirat, peradat nincs, a kérdés mélyebb tisztázásához pedig bizonyításra lenne szükség, melyre a harmadfokú eljárásban nincs törvényi lehetőség [Be. 388. § (2) bekezdés]. Nem volt azonban érdemi jelentősége annak, hogy a vádlott tett-e bejelentést vagy sem, mert a Be. 362. § (3) bekezdése alapján a nyilvános ülés a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is megtartható volt.

A Be. 361. § (1) bekezdése kimondja, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. A (2) bekezdés szabályai szerint a másodfokú bíróság a nyilvános ülésen az a) pontnak megfelelően az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozatlansága esetén megállapíthatja a hiánytalan, illetőleg helyes tényállást, ha az az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján lehetséges. A törvényhely b) pontja alapján pedig az ügyben a vádlottat a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében meghallgathatja.

A Be. 361. § (3) bekezdése szabályozza a nyilvános ülés előkészítése, kitűzése kapcsán végzendő perviteli teendőket. A másodfokú bíróság a vádlottat, valamint kötelező védelem esetén a védőt idézi.

A Be. 67. § (1) bekezdésből következik, hogy az idézett vádlott megjelenése az eljárási cselekményen kötelező, az idézett az idézést kibocsátó hatóság előtt köteles megjelenni.

A Be. 362. § (3) bekezdése a másodfokú eljárás speciális szabályaként azonban lehetővé teszi, hogy a bíróság a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is megtarthassa, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés felülbírálható.

E törvényi szabályozás jogpolitikai indoka és célja az eljárás gyorsítása. A garanciális védelmi jogok biztosítottak, mivel a vádlott előtt ismert az eljárási cselekmény határnapja, szuverén döntése, hogy meg kíván-e jelenni vagy sem.

Az ítélőtábla nem értett egyet az általa egyébként a jogirodalomból ismert és a fellebbviteli főügyészség észrevételében szereplő azon állásponttal, mely szerint a nyilvános ülés megtarthatósága szempontjából a fellebbezési tárgyalásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha a másodfokú bíróság a vádlott meghallgatását nem tartja indokoltnak [Be. 361. § (1) bekezdés a) pont] de az elsőfokú ítélet tényállásának részleges megalapozatlanságát az iratok tartalma alapján orvosolja [törvényhely b) pont].

Ilyen jogértelmezés a törvény szövegéből nem vezethető le, a büntető eljárásjogban pedig kiterjesztő értelmezésre, analógiára nincs lehetőség.

A Be. 362. § (1) bekezdése kétségtelenül rögzíti, hogy a nyilvános ülés előkészítésére és megtartására a tárgyalásra (366. §) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az ügy előadása - ha azt a jelenlévők nem kérik - mellőzhető.