A Fővárosi Törvényszék P.22871/2014/17. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 215. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 217. §, 218. §, 234. §, 237. §, 239. §, 241. §, 296. §, 523. §, 677. §, 679. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §, 213. §, 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. törvény) 1. §, 3. §] Bíró: Kun Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.22871/2014/17.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20774/2015/10., Kúria Gfv.30527/2016/4. (BH 2017.11.373)

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2014/17.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Némethi Gábor ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.r. felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű,

II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű,

III.rendű felperes neve (III.rendű felperes címe) III. rendű,

IV.r. felperes neve (IV.rendű felperes címe) IV. rendű felperesnek

dr. Füri Krisztina ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

szerződés érvénytelensége iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság megállapítja, hogy az I. rendű felperes és néhai 1-es személy valamint az alperes között 2006. szeptember 12-én refinanszírozás céljából kötött svájci frank alapú kölcsönszerződés érvénytelen.

A bíróság a fenti kölcsönszerződést az ítélethozatalig hatályossá nyilvánítja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 7.792.432,- (Hétmillió-hétszázkilencvenkettőezer-négyszázharminckettő) Ft-ot.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-IV. rendű felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 850.000,- (Nyolcszázötvenezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára - az adóhivatal külön felhívására - 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell írásban, 3 példányban előterjeszteni vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Ezen fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet változatlanul kötelező.

I n d o k o l á s

I. rendű felperes valamint néhai 1-es személy 2006. augusztus 4. napján hitelkérelmet nyújtott be az alpereshez, amelyben ingatlanfedezet mellett jelzáloghitelt igényeltek CHF alapon, óvadékkal. Az igényt hitel összege 30 millió forint, a kért futamidő 20 év, a hitel célja pedig hitelkiváltás volt.

Az I. rendű felperes mint adós, néhai 1-es személy mint adóstárs és alperes mint kölcsönnyújtó 2006. szeptember 12. napján kölcsönszerződést kötött. A szerződés 1. pontja rögzíti a kölcsön feltételeit, ezen belül az 1.1 pont a kölcsön kondíciói cím alatt úgy szól, hogy a kölcsön összege 141.499,- CHF összeg alapul vételével az árfolyamon számolt, de legfeljebb 23.500.000,-Ft. A szerződő felek rögzítették, hogy a kölcsön svájci frankban került meghatározásra, a folyósítás pedig forintban történik, amelynek pontos összege a folyósítás napján válik ismertté. A kamatfelár mértéke évi 7,8%, a kamatláb: a kamat megállapítás napján megállapított hat havi CHF LIBOR és a kamatfelár együttes összegét jelenti. A kölcsön futamideje: a folyósítás napjától számított 240 hónap, az óvadék induló összege 1.145.588,-Ft.

A szerződés az 1.2 pontban a díjakat és jutalékokat tartalmazta, az 1.3. pontban pedig azon ingatlan adatait, amely a kölcsön biztosítására szolgált. A szerződés 2.3 pontja értelmében a kölcsönnyújtó a kölcsönt egy összegben, a kölcsönnyújtó üzletszabályzatában és a jelen kölcsönszerződésben meghatározott előfeltételi dokumentumoknak az átadása után számolt öt banki napot követő folyósítási napon folyósítja az adós részére, de legkésőbb a rendelkezésre tartási időszak megszűnésének napjáig. A folyósítás úgy történik, hogy a kölcsönnyújtó a lehívott összeget a kölcsönszerződés szerinti bontásban az adós bankszámlájára, illetve a kölcsönnyújtó elkülönített bankszámlája javára átutalja. A kölcsön felvételére az adóstárs nem, kizárólag az adós jogosult.

A 2.4 pont szerint a kölcsönnyújtó a svájci frankban megállapított kölcsön összegét az árfolyam alkalmazásával (devizavételi árfolyam) átváltja és forintban folyósítja. Az adós kérelmére a kölcsönnyújtó a kölcsönösszeget svájci frankban is folyósíthatja. A 3.1 pont értelmében az adós a kölcsönt havonta annuitásos alapon számolt, tőke, kamat és kezelési költségek összegét is tartalmazó törlesztőrészletekben köteles visszafizetni, minden hónapnak a folyósítás napjával megegyező naptári számú napján (törlesztési nap). Az adós kifejezetten elismerte, hogy a törlesztő részletek számítási alapjáról és módjáról a megfelelő tájékoztatást megkapta. A 3.2 pont szerint a kölcsön összege után számolt kamat összege a törlesztőrészletben kerül megfizetésre, amelynek alapjául szolgáló kamatláb aktuális mértékét a kölcsönnyújtó hirdetménye tartalmazza. A havi törlesztőrészlet kamat része a kölcsönszerződés tartama alatt folyamatosan változik. A kamat megállapítás alapja a mindenkori kamat megállapítás napján érvényes CHF LIBOR és a kamatfelár együttes összege.

A szerződés úgy szólt, hogy a kölcsönnyújtó a következő törlesztési napot 8 nappal megelőzően adós részére kamatértesítőt küld, amelyben adóst tájékoztatja a törlesztőrészlet összegéről, továbbá feltünteti a számított árfolyamot és az előző törlesztőrészlettel kapcsolatos elszámolási árfolyamot, valamint az elszámolt árfolyam-különbözetet és annak kamatát. A 3.7 pontban a felek akként rendelkeztek, hogy az adós a fizetési kötelezettségeit forintban köteles teljesíteni, amelyek árfolyamon számolt svájci frank ellenértékét a kölcsönnyújtó számolja ki és közli az adóssal.