A Miskolci Törvényszék P.20581/2016/11. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 195. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 685. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 206. §, 2014. évi XL. törvény (DH2. törvény) 37. §]
első fokú bíróság
P.20.581/2016/11.
Az első fokú bíróság a felperesi képviselő által képviselt I.rendű felperes neve I.r.felperes lakhelye és II.rendű felperes neve II.r.felperes lakhelye - I-II.r.alperesi képviselő által képviselt I. és II.r.alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő
Í T É L E T E T :
A törvényszék megállapítja, hogy a felek által 2006.február 23.napján kötött közjegyzői számú közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés III. pontjának (2) és (3) bekezdése tisztességtelen, ezen részében a kölcsönszerződés részlegesen érvénytelen.
Kötelezi az alpereseket arra, hogy tizenöt nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek 74.100.-(Hetvennégyezer-egyszáz) forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül lehet fellebbezéssel élni, melyet három egyező példányban a másodfokú bírósághoz címezve az első fokú bírósághoz kell benyújtani.
A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték összegére és megfizetésére vonatkozik, vagy ha csak a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezési ellenkérelmében, illetve csatlakozó fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti. A bíróság tájékoztatja feleket arról is, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása is kérhető.
Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben e fél a jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) a bíróság hivatalból elutasítja.
Tájékoztatja a bíróság a feleket arról is, hogy amennyiben jogi képviselő meghatalmazását a jövedelmi és vagyoni viszonyaik nem teszik lehetővé, pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelemmel fordulhatnak a lakóhelyük szerint illetékes kormányhivatalhoz.
I N DO K O L Á S :
Az I. és II.r.felperesek mint adósok, az I. és II.r.alperesek mint hitelezők között a közjegyző által közjegyzői számú közjegyzői okiratba foglaltan ügyletazonosító szám alatt devizában nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződés jött lére, amely alapján a hitelezők 6.300.000.-forint kölcsönösszeget nyújtottak az adósoknak a helység, hrsz. alatt nyilvántartott, a természetben számú lakóingatlan megvásárlásához. A fenti forintösszeg a hitelezők által alkalmazott 2006.február 22.napján érvényes devizavételi árfolyamon számítva 39.106,145 CHF volt. A kölcsön futamideje 240 hónap, az első törlesztés időpontja 2006.április hó 1.napja. Az induló teljes hiteldíj mutató 6,13 % volt.
A kölcsönszerződés III. pontja tartalmazta a kölcsön törlesztésére vonatkozó, adósok által vállalt kötelezettség tartalmát. Ennek értelmében az adósok vállalták, hogy a devizában nyilvántartott kölcsön - az esetleges árfolyamváltozások figyelembevételével megállapított - forint ellenértékének megfelelő összeget kölcsön jogcímén, valamint annak járulékait, továbbá a késedelmi kamatot a közjegyzői okiratba foglalt feltételek mellett az esedékességkor megfizetik a hitelezőknek. A szerződés III. pont második és harmadik bekezdése értelmében:
"A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az adósok terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként, az adósoknak a hitelezőknél vezetett számlái és a hitelezők vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el.
Az adósok és a zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen közjegyzői okirat alapján az adósok terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is, a hitelezők felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa."
A kölcsönszerződés biztosítéka a kölcsönből megvásárolni kívánt ingatlan volt, a zálogkötelezettek az I.r. és II.r.felperesek.
Jelen perindítást megelőzően a hitelezők a kölcsönszerződést felmondták, a felperesekkel szemben fennálló alperesi követelést a pénzintézetre engedményezték.
A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a felek között létrejött kölcsönszerződés III. pontjának második és harmadik bekezdése tisztességtelen, ezért a szerződés részlegesen érvénytelen. Álláspontjuk szerint a hivatkozott rendelkezések alapján az adósok tartozásának mindenkori összege a bank egyoldalú nyilatkozata (számlák, bizonylatok) alapján kerül megállapításra és az annak alapján kiállított közjegyzői okirat a tartozás behajtására irányuló közvetlen végrehajtás alapjául szolgál. Az adósok szerződési kötelezettségvállalása a szerződéskötéskor hatályban lévő 18/1999.(II.15.) Korm.rendelet (R.) 1.§ (1) bekezdés a), b), j) pontjába ütköző rendelkezés, mivel olyan szerződési feltétel, amely a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja; kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására hogy teljesítése szerződésszerű-e; a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!