A Fővárosi Törvényszék G.40272/2009/22. számú határozata érvénytelenség megállapítása (LÉTESÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 61. §, 81. §, 123. §, 146. §, 235. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 12. §, 24. §, 45. §, 308. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 66. §, 69. §, 70. §] Bíró: Dulai Erzsébet

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.: 887.

5.G.40.272/2009/22.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

a Szecskay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szecskay András ügyvéd, felperesi képviselő címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csehi Zoltán ügyvéd, alperesi képviselő címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) ellen

létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy az alperesi Alapszabály 15.4 pontjának 2007. április 26. napján történt módosítása érvénytelen, és az alperesi Alapszabály 15.4 pontjának 2007. április 26. napján történt módosítását 2009. április 23. napjáig hatályossá nyilvánítja.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belülfellebbezésnek van helye, melyet

3 példányban e bíróságnál kell előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a Pp. 256/A. §-a (1) bekezdésének e./ pontja alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére vonatkozik, továbbá, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul a felek tárgyalás tartását kérhetik a Fővárosi Ítélőtáblától.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabályok megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi perekben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Ebben az esetben a fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. (Pp. 235.§-ának (3) és (4) bekezdése)

A Pp. 73./A. §-ának a./ pontja alapján az ítélőtáblák és a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A bíróság a perben az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes a cégjegyzékbe 1992. június 10-én bejegyzett Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, működésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezései az irányadóak. A felperes korábban az alperes részvényese volt.

Az alperes 2007. április 26. napján közgyűlést tartott, amelyen meghozott 20. SZ. HATÁROZAT-tal az Alapszabály igazgatóság megválasztásáról rendelkező 15.4. pontját az alábbiak szerint módosította:

"Az igazgatóság tagjait a közgyűlés választja meg határozott időre, de legfeljebb 5 évre. Megbízatásuk a jelen pontban foglaltak szerint bármikor visszavonható, illetve az 5 év elteltével újra meghosszabbítható. Amennyiben bármely részvényes az igazgatóság egy vagy több tagjának visszahívását kezdeményezi, úgy az a közgyűlés legfeljebb 3 igazgatósági tag visszahívásáról határozhat érvényesen azzal, hogy a 3 igazgatósági tag visszahívásáról döntő közgyűlést követő hat hónapon belül további igazgatósági tagok visszahívására nem kerülhet sor; a 3 igazgatósági tag visszahívásáról döntő közgyűlést követő hat hónap elteltével megtartásra kerülő bármely közgyűlésen az igazgatóság bármely tagja visszahívható. Az előző mondatban foglaltak nem alkalmazhatók, amennyiben valamely részvényes vagy részvényesi csoport a tulajdonában tartja a társaság nyilvános vételi ajánlat útján megszerzett részvényeinek több, mint 33%-át.".

A 2007. április 26. napján tartott közgyűlés határozatai alapján az alperes létesítő okiratának 2007. április 26-i módosítása a cégjegyzékbe 2007. június 1. napján került bejegyzésre, a végzés ... napján került a Cégközlönyben közzétételre.

A felperes 2007. december 3. napján keresetet terjesztett elő, amelyben többek között kérte az alperes Alapszabályának 2007. április 26. napján módosított 15.4. pontja második és harmadik mondata érvénytelenségének megállapítását a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 70. §-ának (1) bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy az Alapszabály 15.4. pontjának második és harmadik mondata a Gt. 24. §-a (2) bekezdésének második mondatába ütközik, mivel korlátozza az igazgatósági tagok közgyűlés általi visszahívhatóságát.

A perindítási jogosultságát megalapozó jogi érdekét abban jelölte meg, hogy részvényesként méltányolandó jogi érdeke fűződik az alperes hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő működéséhez.

Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte a felperes perbeli legitimációjának hiányára, illetve a kereset elkésettségére hivatkozva. Előadta, hogy a részvényes a jogszabálysértő vagy létesítő okiratba ütköző társasági határozatok, így az Alapszabály módosításáról rendelkező közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránt is a Gt. 45. §-a alapján jogosult perindításra. A részvényes a Ctv. 69. §-ának (1) bekezdése alapján nem tekinthető perindításra jogosultnak, mivel ebben az esetben értelmét veszítené a Gt. 45. §-ában foglalt időbeli és perlési jogra vonatkozó korlátozás. Mivel a felperes részt vett a perbeli közgyűlésen, annak határozatairól a közgyűlésen tudomást szerzett, ezért nem jogosult a Ctv. 70.§-a szerinti per megindítására. Miután a felperes a Gt. 45. §-ában meghatározott jogvesztő határidőn belül nem indította meg a pert az általa vitatott módosítást tartalmazó közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt, ezért a keresete elkésett.

Az alperes másodlagosan az ügy érdemében a felperes keresetének az elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy mivel az alperes cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság, ezért csak a Gt. 12. §-ának (4) bekezdésében taxatíve felsorolt indokok alapján indítható érvénytelenségi per, a Ctv. 70. §-ának (1) bekezdése folytán irányadó 69. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával. A felperes azonban nem a Gt. 12. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva terjesztette elő a keresetét.

Arra is hivatkozott, hogy az Alapszabály 15.4. pontjának keresettel támadott módosítása nem ellentétes a Gt. 24. §-ának (2) bekezdésével, mivel az Alapszabály vitatott rendelkezése az igazgatósági tagok indokolás nélküli visszahívásának lehetőségét nem korlátozza, nem zárja ki. E módosítás kizárólag a visszahívás eljárási rendjét állapítja meg a jogszabályi keretek között annak érdekében, hogy így akadályozzák meg az alperesi társaság működésének ellehetetlenítését az igazgatósági tagok egyidejű visszahívásával.

Az első fokú bíróság a 35.G.41.937/2007/14. számú ítéletével a felperes valamennyi kereseti kérelmét elutasította. Az első fokú ítéletnek az alperesi Alapszabály 15.4. pontjára vonatkozó kereseti kérelmet elutasító rendelkezését -a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljáró- Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.349/2008/6. számú végzésével -az első fokú ítélet egyéb rendelkezéseit nem érintve- hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot e körben újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította azzal, hogy a felperes másodfokú perköltségét 49.000,- forintban, az alperesét 25.000,- forintban állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla a végzésében az alperes permegszüntetésre irányuló kérelmét megalapozatlannak találta. A felperes ugyanis a keresetét nem a Gt. 45. §-ának (1) bekezdése alapján, társasági határozat felülvizsgálata iránt terjesztette elő, hanem a Ctv. 70. §-ának (1) bekezdése szerint a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt. A felperes keresete ezért nem késett el. Az alperes tévesen hivatkozott arra is, hogy a felperest, mint részvényest csak a Gt. 45. §-ának (1) bekezdése alapján illeti meg a perlési jogosultság. A Ctv. 70. §-a alapján ugyanis perindításra az jogosult, aki a jogi érdekét valószínűsíti. A jogi érdekeltséget pedig a joggyakorlat általában annál tekinti fennállónak, akinek élet- és jogviszonyait a jogvita mikénti elbírálása közvetlenül érinti vagy érintheti. Mivel a létesítő okirat a gazdasági társaságok működését, a társaság és tagjai jogviszonyát hosszútávra meghatározó alapokmány, ezért az okirat jogszabályszerű, törvényes tartalmához a tagoknak egyértelmű jogi érdeke fűződik.