A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21323/2018/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 5. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:48. §] Bírók: Hercsik Zita, Kovács Éva, Virág Csaba

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.323/2018/6/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Dobozy Gábor ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Mester Csaba ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. október 29. napján kelt 15.P.23.499/2017/26. számú ítélete ellen a felperes részéről 28. sorszám alatt és az alperes részéről 29. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes azzal is megsértette a felperes képmáshoz és hangfelvételhez, valamint a személyes adatok védelméhez való jogát, hogy ... napján a ... szám alatti ingatlanban a felperes képmását- és hangját rögzítő felvételt készített.

Megállapítja továbbá, hogy az alperes a fenti felvétel tárolásával megsértette a felperes személyes adatok védelméhez való jogát.

Az alperest a további jogsértésektől eltiltja.

Az alperes által a felperes részére fizetendő elsőfokú perköltség összegét 64.000 (Hatvannégyezer) forintra felemeli.

A felperes által a Magyar Államnak fizetendő illeték összegét 19.200 (Tizenkilencezer-kétszáz) forintra felemeli, az alperes által a Magyar Államnak fizetendő illeték összegét 76.800 (Hetvenhatezer-nyolcszáz) forintra leszállítja.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (Harmincezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 128.000 (Százhuszonnyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a felperes képmását és hangját rögzítő a ... szám alatti ingatlanban ... napján készült videofelvételt a ... Bíróság ... számú perben ... napján előterjesztett beadványához csatolta, megsértette a felperes képmáshoz és hangfelvételhez, valamint személyes adatok védelméhez való jogát.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a birtokában lévő a felperes képmását és hangját rögzítő a ... szám alatti ingatlanban ... napján készült videofelvételt semmisítse meg.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 forintot.

A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította.

Az alperes viszontkeresetét elutasította.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 forint perköltséget.

Kötelezte a felperest, hogy 7.200 forint, az alperest, hogy 88.800 forint eljárási illetéket fizessenek meg az állami adóhatóság külön felhívására.

Ítéletének indokolásában ismertette a Ptk. 2:43. § e) és g) pontjaiban, 2:46. §-ában, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 2. pontjában, a Ptk. 2:48. § (1) bekezdésében foglaltakat.

Rámutatott arra, hogy nem volt vitatott, hogy a felperest az alperes akkori házastársa, tanú1 engedte be a perbeli ingatlanba. Az ingatlan tanú1, valamint az alperesnek a házassági életközösség megszakadását megelőző utolsó közös lakását képezte, így annak tanú1 is jogszerű használója volt. Ennek folytán jogosult volt arra is, hogy személyeket engedjen be az ingatlanba, így a felperesnek az ingatlanba történő belépése és ott tartózkodása sem minősíthető jogszerűtlen magatartásnak, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként az alperes volt bejegyezve.

Hangsúlyozta, hogy amennyiben valaki más személy tulajdonában, birtokában lévő ingatlanba lép be - a jelen kor technikai jellegzetességei folytán - számolnia kell azzal, hogy róla az ingatlanon belül kép- és hangfelvétel készül, függetlenül egyrészt attól, hogy az ingatlanba történő belépésre, ott tartózkodásra jogszerűen került-e sor, másrészt attól is, hogy ezen kép- és hangfelvételt rögzítő eszközök működése számára felismerhető volt-e. A felperes nem hivatkozott arra, hogy az ingatlanba történő belépését megelőzően beszerzett volna információkat a kép- és hangrögzítő készülékek esetleges meglétéről, a belépését ezen eszközök lététől tette volna függővé.

A felperes az ingatlanba való belépéssel a kép- és hangfelvétel készítéséhez hozzájárult, így az alperesi magatartás nem tekinthető jogszerűtlennek. A belépés a személyes adatok kezelésére vonatkozó, az Infotv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulásnak is minősül.

Az ingatlanba történő belépéssel a felperes nemcsak a felvétel elkészítéséhez, hanem annak tárolásához is hozzájárult. Ellenkező értelmezés esetén az adatkezelőnek kötelessége lenne, hogy amennyiben valaki egy számára idegen ingatlanba lép, akkor bizonyos időközönként a felvételeket ellenőrizze, hogy azon más személy látható-e, majd az adatkezelés megszüntetése érdekében intézkedjen. Ilyen jellegű kötelezettség azonban az ingatlan tulajdonosára, a felvétel készítőjére az Infotv. rendelkezései alapján nem róható, az a józan ész követelményével nem egyeztethető össze, az Alaptörvény 28. cikkével ellentétes értelmezési eredményre vezetne.

A magántitok védelme alá tartozik a hivatásbeli, így az ügyvédi titok is. A magántitok olyan adat, amely nem köztudott, a titokban tartásához a titok jogosultnak méltányolható érdeke fűződik és annak illetéktelen személy általi megismerése érdekében az elvárható intézkedéseket megtette. A perbeli esetben az ügyvéd foglalkozású felperes egy más személy birtokában, illetve tulajdonában álló ingatlanban folytatott le az ügyvédi tevékenységével kapcsolatos beszélgetést, ennek folytán számolnia kellett azzal is, hogy ezen beszélgetés tartalmát más személy is megismerheti, így a beszélgetés bizalmasságát maga oldotta fel, személyiségi jogának megsértése nem állapítható meg.

A kialakult bírósági gyakorlat alapján a kép- és hangfelvétel felhasználása akkor nem minősül visszaélésszerűnek, ha a felvétellel más, egyéb módon nem igazolható tényt, körülményt, ismeretet kívánnak bizonyítani úgy, hogy ezt a közérdek sérelme nélkül, különösen méltányolható magánérdek védelmében teszik. Az alperes a felvétel elkészítését követően, 1 év elteltével csatolta a közte, valamint tanú1 közötti peres eljárásban a videofelvételt az eljáró bíró kizárására vonatkozó indítványa alátámasztására.

A kizárási indítvány kézbesítési anomáliákra hivatkozott. A peres eljárásokban a kézbesítési időpontok, illetve határozatokról való tudomásszerzés egyéb módjának ideje, így például az iratbetekintés időpontja a bírósági akta áttekintésével megállapítható. A felvétel a kizárási indítványban hivatkozott szabálytalanság alátámasztására nem volt egyértelműen alkalmas, így a felvétel felhasználása jogszerűtlen volt, ezért az alperes megsértette a felperes képmáshoz és hangfelvételhez, valamint személyes adatok védelméhez való jogát.