A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21119/2017/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §, 360. §] Bírók: Hegedűs Mária, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.119/2017/5.

A Fővárosi Ítélőtábla kiskorú I.rendű felperes neve I. rendű, dr. Gál Anna ügyvéd (fél címe) által képviselt II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű, III.rendű felperes neve (uo.) III. rendű és IV.rendű felperes neve (uo.) IV. rendű felpereseknek - az Orosz V. Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Orosz V. Sándor ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. július 12. napján kelt 6.P.23.445/2013/102. számú ítélete ellen az II-IV. rendű felperesek részéről 105. sorszám alatt, valamint az alperes részéről 104. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

részítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a II-IV. rendű felpereseket megillető nem vagyoni kártérítés, illetőleg a speciális többletköltségek megtérítésére irányuló keresetet elbíráló rendelkezéseit - a lakásvásárlás költsége címén érvényesített igényt elutasító rendelkezés kivételével - helybenhagyja.

Az alap nevelési költségeket és a lakásvásárlás költségét elutasító, valamint a perköltség, az illeték, és az állam által előlegezett szakértői költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg együttesen a II-IV. rendű felpereseknek 250.000 (Kettőszázötvenezer) forint fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt 4.153.400 (Négymillió-százötvenháromezer-négyszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

A hatályon kívül helyezett rendelkezések tekintetében a II-IV. rendű felperesek együttes fellebbezési eljárási költségét 500.000 (Ötszázezer) forintban, az alperes fellebbezési eljárási költségét 500.000 (Ötszázezer) forint plusz áfa összegben állapítja meg azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróság határoz.

Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az II. rendű felperes családjában úgynevezett DMP (dystrophia musculorum progressiva) betegség fordult elő, amely fiúgyermekeknél manifesztálódó, X kromoszómához kötötten öröklődő betegség. Tünetei 2-4 éves kor között jelennek meg, a vázizmok fokozatosan elsorvadnak, 6-8 éves korra súlyos ízületi merevségek keletkeznek, 9-11 éves korban teljes járóképtelenség alakul ki, és igen korai, 15-25 éves kor közötti halálozás várható. Az érintettek 10%-a szellemileg is visszamaradott. A II. rendű felperes a családi érintettség miatt 1995. június 27-én felkereste az alperes genetikai tanácsadását, ahol azt állapították meg, hogy 50%-os valószínűséggel a betegséget genetikai állományában hordozza, és terhességvállalást nem javasoltak. Szeptemberre visszahívták a család molekuláris genetikai vizsgálata elvégzése céljából. 1995. szeptember 26-án az alperesnél - DNS vizsgálat céljára - vérvételre került sor a II. rendű felperestől, a testvéreitől és a nagybátyjuktól. A vizsgálatot a ... Egyetemen végezték el. 1995. november 14-én a II. rendű felperes felkereste az alperesi genetikai tanácsadót, ahol tájékoztatták, hogy a vizsgálat még folyamatban van, az eredményről levélben értesítik. 1996. március 7-én - első terhességének hatodik hetében - a II. rendű felperes ismételten az alpereshez fordult; elvégezték a magzat nemének meghatározására irányuló vizsgálatot, melynek során leány magzat igazolódott. Ehhez képest 1996. október 15-én a II. rendű felperes egészséges fiúgyermeket szült.

1998. október 9-én a III. rendű felperes érdeklődött az alperesnél a genetikai vizsgálat eredménye után, ahol a ... egyetem telefonos tájékoztatását követően azt közölték, hogy a II. rendű felperes 95%-os biztonsággal nem hordozója a betegségnek. Közvetlenül ezt követően az alperes genetikai tanácsadásán kiállított kezelési könyvben bejegyezték "a molekuláris genetikai vizsgálat eredménye alapján az anya 95%-os biztonsággal nem DMP gén hordozó". 2000. január 18-án megszületett a II-III. rendű felperesek második fiúgyermeke, az I. rendű felperes, akiről 2007 márciusában derült ki, hogy DMP betegségben szenved. Az időközben a ... egyetemen tovább folyó vizsgálatok eredményeként ugyancsak azt állapították meg, hogy a II. rendű felperes 95%-os valószínűséggel nem DMP hordozó.

A I-IV. rendű felperesek keresetükben kártérítésre kérték kötelezni az alperest. A II. rendű felperes 4.000.000 forint nem vagyoni és 600.000 forint vagyoni, míg a III-IV. rendű felperesek személyenként 2.000.000 forint nem vagyoni kár megtérítését kérték. Hivatkozásuk szerint az alperes nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, amennyiben nem tájékoztatta a szülőket arról, hogy a 95%-os valószínűség nem jelenti azt, hogy teljes mértékben kizárt, miszerint beteg gyermek szülessen, és arról sem kaptak megfelelő tájékoztatást, hogy minden egyes terhességnél el kell végezni a magzati nem meghatározást és a genetikai vizsgálatot. Állították, hogy a III. rendű felperes ... sosem találkozott, és az az orvos, aki tájékoztatást adott a 95%-os valószínűséggel kapcsolatban, a maradék 5%-ra vonatkozóan azt mondta, hogy az a Down-szindrómára, illetve a dongalábra és más betegségekre értendő. Felróhatónak tartották azt is, hogy az alperes nem járt utána annak, hogy a ... egyetemen miért tart ilyen hosszú ideig a genetikai vizsgálat.

Az I. rendű felperes a keresetétől elállt, vonatkozásában az elsőfokú bíróság a pert megszüntette.

Az alperes a kereset elutasítását, és a felperesek perköltségben való marasztalását kérte. Elsődlegesen a követelés elévülésére hivatkozott, arra tekintettel, hogy a genetikai tanácsadáson legutóbb 1998. október 9-én jártak a felperesek, ezt követően csak 2007 márciusában jelentkeztek, és követelésüket csak 2008-ban érvényesítették. Hivatkozott továbbá arra, hogy megfelelő tájékoztatással látták el a II-III. rendű felpereseket, mert az a tájékoztatás, hogy 95%-ban nem hordozója a betegségnek a II. rendű felperes, egyben azt is jelenti, hogy 5%-os valószínűséggel hordozó. Érvelt azzal is, hogy a betegeket együttműködési kötelezettség terheli, melynek a II. rendű felperes nem tett eleget, mert nem tájékoztatta a terhesgondozást végző orvost a genetikai vizsgálat akkor rendelkezésre álló eredményéről.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság - keresetet elutasító - ítéletét a 7.Pf.22.156/2012/2. számú jogerős közbenső ítéletével megváltoztatta, és megállapította az alperes kártérítő felelősségét a II-IV. rendű felperesek abból eredő káráért, hogy kiskorú ... egészségkárosodottan megszületett.

Az összegszerűség tárgyában folytatódó eljárásban a II-IV. rendű felperesek keresetükben az alperest a II-III. rendű felperesek részére személyenként 8.000.000 forint és járulékai, míg a IV. rendű felperes részére 3.000.000 forint és járulékai nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték kötelezni. Ezen túlmenően vagyoni kárigényeiket két nagy csoportba sorolták, az alperest egyrészt a gyermek alap nevelési költségeinek megtérítésére, másrészt a gyermek egészségkárosodásából adódó speciális többletköltségek megtérítésére kérték kötelezni.