3178/2018. (V. 22.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.VI.37.549/2018/2. számú végzése, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. és 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.VI.37.549/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, továbbá az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a támadott végzés sérti az Alaptörvény B) cikk (3)-(4) bekezdését, az Alaptörvény II. cikk (1) bekezdését, XXII. cikk (1) bekezdését, valamint a XV. cikk (1)-(2) bekezdését, a támadott jogszabályhely pedig az Alaptörvény XV. cikk (1)-(2) bekezdését. A támadott törvényhely tekintetében az indítványozó a 26/2014. (VII. 23.) AB határozatra hivatkozva kérte az alaptörvény-ellenesség megállapítását. Az indítványozó - jellemzően felsorolásszerűen - hivatkozott még indítványában az Alaptörvény B) cikk (1)-(4) bekezdésére, a C) cikk (1)-(2) bekezdésére, az R) cikk (2)-(3) bekezdésére, a T) cikk (3) bekezdésére, az Alaptörvény I. cikk (1)-(2) bekezdéseire, a VIII. cikk (3) bekezdésére, a XXIV. cikk (1) bekezdésére, és az Alaptörvény 24. cikk (1) és (3) bekezdéseire.
[3] 2. Az Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2018. április 27-én kelt 964/2018. számú határozatában (a továbbiakban NVBh.) megállapította az országgyűlési képviselők 2018. évi választása országos listás szavazásának eredményét. Az NVB döntésével szemben egy kérelmező felülvizsgálati kérelemmel élt, ennek tárgyában született a jelen alkotmányjogi panasz tárgyát képező kúriai végzés. A felülvizsgálati kérelem előterjesztője kérte az NVBh. megsemmisítését és a teljes választás megismétlését, a választási eljárás nyilvánosságának biztosítását a szavazatok újraszámlálását, a szavazólapokkal kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát, a töredékszavaztok megismételt kiosztását és a választási eredmény megváltoztatását. A kérelmező érintettségét abban jelölte meg, hogy választópolgár, aki ellenzéki szavazatot adott le és nem szavazott nemzetiségi listára.
[4] 2.1. Az indítvánnyal támadott végzésében a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan, mivel a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság másodfokú határozata, valamint az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria hivatkozott azon gyakorlatára, miszerint az érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A közvetlen érintettség igazolása a kérelmező terhére esik. A Kúria abban az esetben, ha az érintettségre a kérelmező nem hivatkozik, nem jelöl meg olyan tényt, körülményt, adatot, amiből érintettségére lehet következtetni, illetve ilyen tény, körülmény, adat az ügy iratai alapján sem állapítható meg, a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. A Kúria megállapította, hogy a kérelmező által felvetett absztrakt érdekés jogsérelmek nem alapozzák meg közvetlen érintettségét: önmagában a választópolgári minőség, az ellenzéki szavazókénti minősítés, illetve a nemzetiségi listára nem szavazó választói minőség nem elegendő a közvetlen érintettség igazolására. A Kúria ezért megállapította, hogy a kérelem érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan.
[5] 2.2. Az indítványozó az alapul fekvő eljárásban tehát nem vett részt. Az indítványozó alkotmányjogi panasz előterjesztésére való jogosultságával kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy korábban a "győzteskompenzációs szabály ügyében" fordult az NVB-hez, amely kifogását az NVB 944/2018. számú határozatával elutasította. A jelen panaszában viszont egy más által kezdeményezett eljárásban hozott végzéssel szembeni kezdeményezéshez "szeretne kapcsolódni", mint kifejti: "érveimmel szeretném támogatni beadványát".
[6] 2.3. A Kúria végzésével kapcsolatosan az indítványozó arra hivatkozott, hogy az nem differenciál kellőképpen az érintettséget illetően "és még a szavazatokra vonatkozóan sem állapítja meg a választópolgár közvetlen érintettségét", így az NVBh. emiatt érdemben nem vitatható a Kúria előtt. Ugyanezen alapon - mint "választásokon résztvevő állampolgár" - terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.
[7] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását, a befogadás formai és tartalmi feltételeinek meglétét vizsgálta meg. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz formai és tartalmi vizsgálatát az Abtv. 26-27. §-a, 29-31. §-ai és az 52. § (1) és (1b) bekezdései alapján végezte el.
[8] 3.1. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó jogosultságát nem igazolta.
[9] 3.2. Az Abtv. 26. §-a és 27. § a) és b) pontjai értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat a Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[10] Az indítványozó az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló eljárásban nem vett részt. Érintettsége tekintetében az indítványozó kizárólag választópolgári minőségére hivatkozott. A választópolgári minőség azonban önmagában nem felel meg az Abtv. 26. § (1) bekezdésében érintettség kritériumainak: érintettség indítványozó által felvetett tág értelmezésére az Abtv. 26. § (1) bekezdés alapján nincs lehetőség. Az Abtv. 27. §-a alapján az érintettség pusztán azon az alapon, hogy a Kúria jogértelmezése általában véve megjelöli - állandó gyakorlatára hivatkozással -, hogy az előtte folyó eljárásban ki minősül érintettnek, valamint hogy ennek következményét a kérelmezőre nézve levonja az alapeljárásban semmilyen formában részt nem vett panaszos esetében olyan távoli és hipotetikus kapcsolatot jelent, aminek következtében az Abtv. 27. §-a szerinti érintettség ugyancsak nem állapítható meg.
[11] 3.3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó érintettségének hiányában az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, ezért azt a befogadhatóság egyéb feltételei vizsgálatának mellőzésével, az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének c) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2018. május 10.
Dr. Salamon László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/804/2018.