A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21578/2006/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 239. §, 273. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 318. §, 339. §, 474. §, 478. §, 479. §, 480. §, 481. §, 482. §, 483. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. §, 10. §, 7/2002. (III. 30.) IM rendelet (Üdr.) 1. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József
Fővárosi Ítélőtábla
6.Pf.21.578/2006/3.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Karasszon Dorottya pártfogó ügyvéd ( cím) által képviselt név (cím) felperesnek, a személyesen eljáró: név (cím) alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2006. szeptember 18. napján meghozott, 20.P.630.060/2004/12. számú ítélete ellen, a felperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Megállapítja, hogy a le nem rótt 720.000 (hétszázhúszezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
A Fővárosi Ítélőtábla dr. Karasszon Dorottya (cím) pártfogó ügyvédi díját 7.200 (hétezer-kettőszáz) forintban állapítja meg. Felhívja a Fővárosi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy a saját költségvetése terhére utaljon ki dr. Karasszon Dorottya ( cím) részére 7.200 (hétezer-kettőszáz) forintot.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes 12.000.000 Ft kártérítés megfizetésére irányuló keresetét és rendelkezett a kereseti illeték megtérítéséről. Tényként állapította meg, hogy a felperes közigazgatási pert indított a Somogy Megyei Bíróság előtt, amelyben született ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az alperes - mint a felülvizsgálati eljárásban kirendelt pártfogó ügyvéd - a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, ezért a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság hivatalból elutasította. Az alperes fegyelmi felelősségét az Ügyvédi Kamara határozattal állapította meg. A felperes kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, azonban a Második Szekció határozatával kérelmét elfogadhatatlannak nyilvánította, mert az nem felelt meg az egyezmény 34. és 35. cikkében részletezett feltételeknek. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az alperes jogellenes és felróható magatartást tanúsított azzal, hogy a felülvizsgálati eljárásban a hiánypótlási kötelezettséget nem teljesítette. Emiatt a kártérítési felelőssége valamennyi, a Ptk. 339. § (1) bekezdésében írt konjunktív feltétele nem áll fenn. Rámutatott, hogy az alperes abban az esetben járt volna el az adott esetben általában elvárható módon, ha eltérő jogi álláspontjáról tájékoztatja a felperest, és amennyiben változatlanul ragaszkodik a felülvizsgálathoz, úgy a kérelmet szabályszerűen előterjeszti. Az elsőfokú bíróság azonban nem találta megállapíthatónak sem a felperes kárának bekövetkezését, sem pedig az alperes magatartása és a felperes által állított kár közötti okozati összefüggés fennállását. Önmagában a felperesnek azt az előadását, hogy méhészkedéssel kívánt foglalkozni és az adott földterület elvesztése miatt ennek elmaradása következtében 12.000.000 Ft kára keletkezett, nem találta a kár bekövetkezésének megállapításához elegendőnek. Az okozati összefüggés tekintetében pedig azt emelte ki, hogy a felperes által előadottak nem adtak annak megállapítására alapot, hogy a Legfelsőbb Bíróság a kérelem szabályszerű benyújtása esetében elrendelte volna a jogerős határozat felülvizsgálatát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Második Szekciójának határozatából pedig nem derült ki az az ok, ami miatt a felperes kérelmét elutasították.
Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, keresete teljesítését kérte. Azért támadta az elsőfokú bíróság döntését, mert sem a kár bekövetkezését, sem pedig az alperes magatartása és a kára közötti okozati összefüggés fennállását nem találta megállapíthatónak. Sérelmezte bizonyítási indítványa elutasítását, mivel álláspontja szerint szakértői úton bizonyítani lehetett volna a kár összegét. Kiemelte, hogy csupán feltételezés, hogy a felülvizsgálati eljárás elrendelésére a kérelem szabályos előterjesztése esetén sem került volna sor.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!