A Győri Ítélőtábla Pf.20061/2017/4. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 28. §] Bírók: Szabó Péter, Szalay Róbert, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék P.21555/2016/6., *Győri Ítélőtábla Pf.20061/2017/4.*, Kúria Pfv.20312/2018/8.

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.II.20.061/2017/4.szám

A Győri Ítélőtábla felperes neve felperesnek, a Tóth Ügyvédi Iroda által képviselt ... alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított perében,

a Veszprémi Törvényszék 2017. január 24-én kelt 5.P.21.555/2016/6. számú ítélete ellen az alperes által 7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a felmerült 16.000- (tizenhatezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A törvényszék ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000- Ft-ot, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felmerült 18.000- Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperes 2014. november 21-étől 2015. január 23-áig előzetes letartóztatottként tartózkodott az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben. Jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetését 2015. január 23-ától 2015. február 5-éig fogház fokozatban, majd ezt követően 2015. február 27-éig börtön fokozatban töltötte. 2014. november 21-étől 2014. december 17-éig a nyolc férőhelyes 2/038. számú zárkában tartották fogva, ahol 2014. december 1-jéig 5, 2014. december 2-ától 2014. december 4-éig 4, 2014. december 5-étől 2014. december 14-éig 6, 2014. december 15-étől 2014. december 17-éig 7 személyt helyeztek el. Ekkor került át a háromszemélyes 2/023., 1/007. és 3/005. számú zárkákban, amelyek létszáma folyamatosan 3 fő volt, és ahol 2015. február 27-éig helyezték el. A nyolcszemélyes zárka alapterülete 21,65 m2, berendezési tárgyakkal csökkentett hasznos alapterülete 12,75 m2, a háromszemélyes zárka alapterülete pedig 10,35 m2, berendezési tárgyakkal csökkentett hasznos alapterülete 5,9 m2, ha a zárkákban a bútorzat a maximális létszámhoz igazodó darabszámú. Valamennyi zárkában leválasztott WC van.

Az alperes befogadóképessége 198 fő, ugyanakkor nem állapítható meg, hogy a felpereses fogvatartása alatt hány személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia. Túlzsúfoltsága általános, s a perbeli időszakban folyamatosan 133 %-os telítettségi mutató mellett működött.

Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy a felperes kérte, kötelezze az alperest 300.000- Ft sérelemdíj megfizetésére. Hivatkozott arra, hogy az alperes a minimális lég-, élet-, és mozgásteret számára fogvatartása alatt egyáltalán nem biztosította, az embertelen és megalázó körülmények között történt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. A zsúfoltság tényét nem vitatta, hivatkozott viszont arra, hogy befogadási kötelezettség terheli, melynek kapcsán nincs mérlegelési lehetősége. A befogadás elutasítására helyszűke folytán jogszabályi felhatalmazása nincs, a fogvatartotti létszám objektív körülményei miatt pedig felelősségét sikerrel ki tudja menteni. Előadta azt is, hogy a fogvatartás ideje alatt az elhelyezési körülmények miatt az alperes panasszal, jelzéssel nem élt; abból pedig, hogy valamely helyiségben többen tartózkodnak, mint amennyit a jogszabály lehetővé tesz, még nem következik, hogy az emberi tartózkodásra alkalmatlan, elviselhetetlen, vagy embertelen volna. A felperes emberi méltósághoz fűződő személyiségi joga azért sérült, mert Magyarországon az elítélt jóval több, mint a férőhelyek száma, tehát ez jogellenes állapot fennállásának következménye.

Az elsőfokú bíróság felhívta a Ptk. 2:42. § (2) bekezdését, 2:52. § (1)-(3) bekezdéseit, 6:519. §-át, 6:548. § (1) bekezdését, és arra a következtetésre jutott, hogy a kereset jogalapjában megalapozott, összegszerűségében részben alapos.