BH 2014.12.370 Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés peres úton történő kiigazításának van helye, ha a sérelem a földhivatali eljárásban nem orvosolható [1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) és (3) bek.].

[1]Az I-II. r. felperesek a tulajdonukban álló tanya körül elhelyezkedő területből 1993-ban kérték a részaránytulajdonuknak megfelelő föld kiadását a K. Mezőgazdasági Szakszövetkezettől.

[2]Az illetékes földkiadó bizottság a kérelemnek helyt adott, és a felperesek részaránytulajdonát a 063/68 hrsz.-ú ingatlanból 140,16 aranykorona értékben, 8 hektár 5045 m2 alapterülettel kiadta.

[3]A földkiadás alapjául szolgáló vázrajz szerint azonban a felpereseket illető 140,16 aranykorona értékű részaránytulajdont a határozatban foglaltakkal ellentétesen, a szomszédos, a II. r. alperes jogelődeinek tulajdonát képező 063/31 hrsz.-ú tanya körüli 063/67 hrsz.-ú, míg a II. r. alperes jogelődeinek 101,26 aranykorona értékű részaránytulajdonát a felperes tanyáját körülvevő 063/68 hrsz.-ú ingatlanon alakították ki. A földkiadó bizottság határozatával szemben jogorvoslati kérelem nem érkezett.

[4]A földhivatal - észlelve a tévedést - az I. r. felperes 1/3, valamint a II. r. felperes 2/3 arányú tulajdonjogát földkiadás jogcímén a 063/67 hrsz.-ú ingatlanra, míg a II. r. alperes jogelődeinek tulajdonjogát a 063/68 hrsz.-ú ingatlanra jegyezte be.

[5]A III. r. alperes az ingatlan haszonélvezője, az V-VI. r. alperesek vezeték-, és bányaszolgalmi jog jogosultjai.

[6]A földterületek kialakításától kezdve az ingatlan-nyilvántartási állapottal ellentétesen a 063/68 hrsz.-ú ingatlant az I-II. r. felperesek, míg a 063/67 hrsz.-ú területet a II. r. alperes tulajdonos - korábban jogelődei - és a III. r. alperes haszonélvező használják.

[7]A felperesek 2005-ben előterjesztett kérelmükkel a 063/68 hrsz.-ú ingatlanra 38,90 aranykorona értéknek megfelelő tulajdonjoguk bejegyzését kérték a földhivataltól.

[8]A földhivatal a kérelmet elutasította. Megállapította ugyan, hogy a részaránytulajdont tévesen, a felpereseket és az alperesi jogelődöket megillető területrészek felcserélésével mérték ki. A tévedés kiigazításának alapjául szolgáló vázrajz-tervezetet elkészítette, azonban a felperesek kérelmét a II. r. alperes és akkori tulajdonostársa hozzájárulásának hiányában nem találta teljesíthetőnek.

[9]A felperesek ezt követően keresettel kérték a 063/67 és 063/68 hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzések oly módon történő kiigazítását, hogy tulajdonjoguk változatlan arányban, de a 063/68 hrsz.-ú ingatlanra kerüljön bejegyzésre, míg a 063/67 hrsz.-ú ingatlanra - az időközi változásoknak megfelelően - a II. r. alperes tulajdonjogát - és a III. r. alperes haszonélvezeti jogát vezessék át az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése alapján az V. és VI. r. alperesek jogainak változatlanul hagyása mellett. A II. és III. r. alpereseket a Ptk. 115. §-a és 116. § (1) bekezdése alapján 38,90 AK értéknek megfelelő nagyságú terület birtokba adására is kérték kötelezni.

[10]A II-III. r. alperesek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítását nem ellenezték, az ezt meghaladó keresetet azonban arra hivatkozással kérték elutasítani, hogy a felperesek a földkiadó bizottság határozatával szembeni jogorvoslat hiányában a területrész kiadását nem igényelhetik.

[11]Az V-VI. r. alperesek a kereset teljesítését jogaik változatlanul hagyása mellett nem ellenezték.

[12]Az elsőfokú bíróság ítéletével a bejegyzések kiigazítása iránti kereseti kérelemnek helyt adott, az azt meghaladó keresetet elutasította. Ítélete indokolásában - a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakra utalással - kifejtette: a felperesek tulajdonjoga 101,58 aranykorona értéket meghaladóan nem volt igazolható, a helyrajzi számokra vonatkozó téves bejegyzés azonban a földkiadó bizottság határozataiból nyomon követhető volt.

[13]A felperesek fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Részben eltérő indokai között rámutatott, hogy mivel a felperesek által kezdeményezett földhivatali eljárás a tulajdonosok megegyezésének hiányában nem vezetett eredményre, a felperesek jelen perben előterjesztett keresete csak az alperesek elismerése miatt lehetett részben eredményes. Az elismert részt meghaladó kereset azonban - tekintve, hogy a hiba a földkiadó bizottság eljárásában keletkezett, az érintettek pedig sem a földkiadó határozat, sem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés ellen nem éltek jogorvoslattal - nem tartotta teljesíthetőnek.

[14]A jogerős ítélet ellen - a keresetnek teljes egészében helyt adó ítélet meghozatala érdekében - az I-II. r. felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel.

[15]A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmét a következők szerint alaposnak találta. Ezért a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott rendelkezések tekintetében a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította.

[16]A per adatai szerint az elsőfokú bíróság a földkiadó bizottság határozatában foglaltakat tekintette irányadónak, azzal, hogy a 101,26 aranykorona értéket meghaladó ellentételezés hiányában a felperesek tulajdonszerzését ebben a részben nem látta bizonyítottnak, míg a másodfokú bíróság kizárólag a II-III. r. alperesek részbeni elismerésére figyelemmel tartotta megalapozottnak a keresetet, az Inytv. 62. § (2) bekezdése szempontjából jogvesztő hatályúnak ítélve, hogy a felperesek sem a földkiadó bizottság, sem a földhivatal határozata ellen nem éltek jogorvoslattal.

[17]A Kúria az eljárt bíróságok jogi álláspontjával kapcsolatban a következőket emeli ki: mind a felperesek, mind a II. r. alperes jogelődei tulajdonszerzésének alapja a Ptk. 120. § (1) bekezdése szerinti hatósági - a földkiadó bizottság által hozott - határozat. Tekintve, hogy a határozatok ellen jogorvoslat nem érkezett, a tulajdonszerzés terjedelmére, tartalmára a határozatban foglaltak az irányadók. Ugyanakkor sajátos, az adott helyzetre vonatkozó jogszabályi rendelkezések - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybaléptetéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény - is szabályozták a részaránytulajdon kiadásának menetét. A részaránytulajdon kiadás során a szakszövetkezet által kialakított földalapokból hozták létre és adták a jogosultak tulajdonába a nyilvántartott aranykorona értékeknek megfelelő ingatlanokat.

[18]A földkiadó bizottság határozata az I. és II. r. felperesek kérelmének megfelelően rendelkezett a tulajdonba adásról: a felperesek 063/32 hrsz.-ú tanyája körüli 063/68 hrsz.-ú ingatlanból 140,16 aranykorona értékű területet juttatott nekik, ezért a helyt adó határozattal szemben fellebbezés előterjesztésének nem volt indoka.

[19]A tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal - önkényesen eltérve a bizottság határozatában foglaltaktól - az I-II. r. felperesek tulajdonjogát a 063/67 hrsz.-ú ingatlanra jegyezte be. Tekintve azonban az ingatlanoknak a földhivatal és a földkiadó bizottság együttműködésével lefolytatott kialakítását, annak sajátos körülményeit, továbbá, hogy a bejegyzés a természetbeni használatban sem hozott változást (a földkiadó bizottság határozatában foglalt területnagyságnak megfelelt), fellebbezés előterjesztését a bejegyző határozat sem indokolta.