1992. évi I. törvény

a szövetkezetekről[1]

Az Országgyűlés

- kiindulva az Alkotmány 12. §-ának (1) bekezdéséből, amely szerint az támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát,

- abból a célból, hogy a szövetkezetek korszerű jogi keretek felhasználásával megfelelően szolgálhassák tagjaik érdekeit,

a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény tárgya

1. § Ez a törvény szabályozza a szövetkezet alapítását, önkormányzatának szervezetét és szerveinek működését a szövetkezet és tagjainak jogait, kötelességeit és felelősségét, a szövetkezet szervezeti változásait, valamint a szövetkezeti érdekképviselet sajátos kérdéseit.

2. § (1) A szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott és a szövetkezet önkormányzati szabályzata által sem rendezett vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényt, biztosítási tevékenységet folytató szövetkezetre pedig a biztosításügyről szóló törvényt is alkalmazni kell.

A szövetkezet fogalma

3. § A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet jogi személy.

4. § (1)[2] A szövetkezetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai. A jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a természetes személy tagok számát. Kizárólag jogi személyek részvételével akkor alapítható vagy működtethető szövetkezet (másodlagos szövetkezet), ha a tagok többsége szövetkezet.

(2)[3] Szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni.

(3)[4]

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A szövetkezet alapítása

5. §[5] Szövetkezetet legalább öt tag, oktatási intézményben működő szövetkezetet (a továbbiakban: iskolai szövetkezet) legalább tizenöt tag alapíthat.

6. § (1)[6] A szövetkezet alapítását az alapító tagok, illetve a jogi személy alapító tagok képviselőinek részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. E közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása, a tisztségviselők megválasztása és a megalakulás előtt kötött szerződések jóváhagyása is.

(2) Az alapszabályt az alakuló közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt az alakuló közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti

(3) Az alapszabályait és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

7. § (1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság).

(2)[7] A szövetkezet a cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

8. § (1)[8] A szövetkezetnek a cégbejegyzés megtörténte előtti működésére a gazdasági társaságokról szóló törvénynek az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Akik a cégbejegyzés megtörténte előtt a szövetkezet nevében eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.

(2) A cégbejegyzést megelőzően a szövetkezet nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a szerződést utólag jóváhagyja.

(3) Ha a szövetkezet tevékenységét a cégbejegyzés megtörténte előtt megkezdi, a cégbejegyzés hiányára harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat.

9. §[9] Ha a cégbíróság a szövetkezet bejegyzését megtagadta, a szövetkezet tevékenységét a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló közgyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakra vonatkozóan a tagok kötelesek egymással elszámolni.

10. § A szövetkezetre vonatkozó tények és adatok - e törvény és a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - nyilvánosak.

A szövetkezet képviselete

11. § (1) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet

(2) Az (1) bekezdés első mondatában felsorolt tisztségviselők cégjegyzési joga önálló. Más tag vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két - képviseleti jogkörrel felruházott - ilyen személy együttes aláírása szükséges.

Törvényességi felügyelet

12. § A szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a szövetkezettel kapcsolatos ilyen eljárására a bírósági cégnyilvántartásáról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

Jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálata

13. § (1) Ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett - ide nem értve a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet - a szövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. Ez a jog érvényesen nem zárható ki.

(2) A jogsértő határozat felülvizsgálására irányuló keresetet - jogvesztés terhe mellett - a határozat meghozatalától, a kizárást kimondó határozatnak a tag részére történő kézbesítésétől számított harminc nap alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak - a tag kizárását kimondó határozat esetét kivéve - halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(3) A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait kell alkalmazni.

14. § Az alapszabály kötelezővé teheti, hogy a jogsértő határozat folytán sérelmet szenvedett tag a jogsértést - perindítás előtt - a felügyelőbizottságnak vagy az egyeztető bizottságnak bejelentse.

II. RÉSZ

III. FEJEZET

A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT

Az önkormányzat tartalma

15. § A szövetkezet tagsága - a jogszabályok keretei között -

a) maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének minden kérdésében;

b) választás útján létrehozza az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt testületi szerveket;

c) megalkotja az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt önkormányzati szabályzatokat;

d) ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét;

e) beszámoltatja a tisztségviselőket és a vezetőket.

16. § A szövetkezetekről, különösen azok tagsági, szervezeti és vagyoni viszonyairól csak törvényben lehet rendelkezni. Azokat a kérdéseket, amelyekről törvény kötelező erővel nem rendelkezik, a szövetkezet önkormányzati szabályzatban rendezheti.

Önkormányzati szabályzatok

17. § (1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a szövetkezeti tagság a szövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.

(2) Az alapszabályban kell meghatározni:

a) a szövetkezet cégnevét, székhelyét és tevékenységi körét;

b) a szövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat;

c) a szövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, tagjainak számát, a szövetkezet tisztségviselőit, megbízatásuk időtartamát;

d) a közgyűlés hirdetmény útján történő összehívásának módját;

e) a tagok jogait és kötelességeit;

f) a részjegy összegét, befizetésének feltételeit és az egy tag által jegyezhető részjegyek számát;

g) a szövetkezet képviseletének módját;

h) a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét és kapcsolatukat a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel;

i) a tag saját gazdasági tevékenységének és a szövetkezet gazdálkodásának kapcsolatait és e körben a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások és támogatások elveit;

j) iskolai szövetkezetnél (szövetkezeti csoportnál) az oktatási intézmény és a szövetkezet (szövetkezeti csoport) kapcsolatát;

k)[10] az üzletrész-elővásárlási jog gyakorlásának módját,

l)[11] a volt taggal való elszámolás módját és határidejét.

m)[12] mindazt, aminek rendezését törvény az alapszabályra utalja, vagy a közgyűlés szükségesnek tartja.

(3)[13] Ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén az alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra kell felhasználni. A szövetkezeti célra adható állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon részeként kell kezelni, s azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a külön törvényben meghatározott szövetkezeti célra kell fordítani.

(4) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok szavazatának kétharmados többsége, iskolai szövetkezetnél ezen felül az oktatási intézmény vezetőjének egyetértése szükséges.

(5) Ha az alapszabály a szövetkezet működésének időtartamáról nem rendelkezik, a szövetkezetet határozatlan időre alakultnak kell tekinteni.

18. § A közgyűlés határozza meg, hogy a szövetkezet alkot-e - az alapszabályon felül - más önkormányzati szabályzatot.

19. § Az önkormányzati szabályzatok jogszabálytól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az eltérést maga a jogszabály lehetővé teszi.

IV. FEJEZET

A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI

A közgyűlés

20. § (1) A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása;

b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése;

c) a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése vagy a feladatukat ellátó más személy megbízása, felmentése;

d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása,

e) a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének megállapítása;

f) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról;

g) döntés - az alapszabály keretei között - a fel nem osztható vagyon sorsáról;

h) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása;

i) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá szövetkezet, gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték az alapszabályban meghatározott értéket meghaladja;

j) belépés érdekképviseleti szervbe és kilépés onnan;

k) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása;

l) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

(2)[14] Az (1) bekezdés h) pontjában felsorolt szervezeti változásokról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Minden más ügy eldöntését - kivéve a küldöttgyűlés hatáskörét érintő alapszabályi rendelkezést - az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhatja.

(3) Az alapszabály

a) a 18. §-ban említett önkormányzati szabályzat megalkotását az igazgatóság hatáskörébe;

b) az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztását és felmentését pedig a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek hatáskörébe utalhatja.

21. § (1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelőbizottság írásban - az ok megjelölésével - indítványozza.

(2)[15] A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirend közlésével írásban kell összehívni. A közgyűlésre a tagok meghívásával azonos módon a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat is meg kell hívni. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.

(3) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének vagy bármely tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a közgyűlés döntsön más testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben.

(4)[16] Az üzletrésztőke legalább egytized részével rendelkező tulajdonosok az éves közgyűlést [(1) bekezdés] megelőzően írásban bármely ügynek az éves közgyűlés napirendjére való kötelező felvételét javasolhatják.

22. § (1)[17] A közgyűlés a tagok legalább a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség esetére tizenöt napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés, az eredeti napirend tekintetében, a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve

a) a szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetét, valamint

b)[18] ha törvény vagy az alapszabály másként rendelkezik.

(2)[19] A takarékszövetkezetek egyesüléséről (beolvadásáról) határozhat a megismételt közgyűlés.

(3)[20] Ha ez a törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza.

(4)[21] A közgyűlésen - a 94. §-ban és a 107. § (2) bekezdésében szabályozott kivétellel - minden tagot egy-egy szavazat illet meg.

23. § A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.

24. § (1) Az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja. Ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzetek kialakításának irányelveit.

(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani.

25. § (1) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Ebben az esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak.

(2) Nem lehet írásban szavazni a 20. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott kérdésekben.

A küldöttgyűlés

26. § (1) Az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma ötvennél kevesebb nem lehet

(2)[22] Részközgyűlések rendszeresítése esetében a küldöttgyűlés küldötteit a részközgyűléseken részt vevő tagok választják.

(3) A küldöttgyűlésen - tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely tagja részt vehet.

(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a)[23] a csak írásban történő szavazás nem megengedett;

b) a 22. § (1) bekezdésének második mondata nem alkalmazható.

A szövetkezet helyi önkormányzati egységei

27. § (1) Az alapszabály a tagoknak munkahely, szervezeti egység, lakóhely vagy más azonos érdekeltség alapján szervezett közösségeit a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek ismerheti el.

(2) Az alapszabály határozza meg a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét, a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel való kapcsolatát és különösen azokat az ügyeket, amelyekben az egységet döntési, javaslattételi, véleményezési jog illeti meg.

(3) A helyi önkormányzati egységre vonatkozó igazgatósági döntéshozatal előtt ki kell kérni a helyi önkormányzat véleményét.

Az igazgatóság

28. § (1)[24] A közgyűlés legalább három tagú igazgatóságot választ. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben, az alapszabály igazgatóság helyett az ügyvezető elnök tisztségét rendszeresítheti.

(2)[25] Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(3) Az igazgatóságnak, egyúttal a szövetkezetnek az elnökét az igazgatóság tagjai közül a közgyűlés választja meg.

29. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az önkormányzati szabályzat által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, és alkalmazza a szövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresített.

(2) Az igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.

(3) Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései az ügyvezető elnökre is vonatkoznak.

A felügyelőbizottság

30. § (1) A közgyűlés legalább három tagú felügyelőbizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ.

(2)[26] Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezet, felügyelőbizottság helyett könyvvizsgálót vagy a szövetkezet egyik tagját bízhatja meg a felügyelőbizottság feladatainak ellátásával. Az így megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.

31. § (1) A felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.

(2) A felügyelőbizottság:

a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat;

b) az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el;

c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;

d) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;

e) az éves beszámoló [29. § (3) bek.] alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; enélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;

f) véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is;

g) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására;

h) tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol.

32. § (1) A szövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelőbizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában határozni. A bizottság elnöke - vagy a bizottságnak általa megbízott tagja - az igazgatóság ülésén és a szövetkezet bármely más testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.

(2) A felügyelőbizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól felvilágosítást kérni; a felvilágosítás megadása kötelező.

33. § Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a felügyelőbizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.

Az egyeztetőbizottság

34. § (1) Az alapszabály legalább három tagú egyeztetőbizottságot létesíthet. A bizottság - ennek hiányában a felügyelőbizottság - a szövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez.

(2) A bizottság működése nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét és határidejét.

(3) Az alapszabály a tagság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, a munkavégzéssel és a munkakörülményekkel, továbbá a részesedéssel, a juttatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az egyeztető bizottságot javaslattételi és véleményezési joggal ruházhatja fel.

A tisztségviselők

35. § (1) A szövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai vagy ez utóbbiak feladatainak ellátásával megbízott személy, az ügyvezető elnök és - ha az alapszabály így rendelkezik -az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségviselőket rendszeresíthet.

(2) A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

36. § (1) Nem lehet tisztségviselő

a) aki nem tagja a szövetkezetnek, kivéve ha e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;

b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;

c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

d) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél;

e) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg;

f)[27]

(2) Az alapszabály további kizáró okokat is megállapíthat.

37. § (1) Közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is.

(2) A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá az ügyvezető elnök és az ügyvezető igazgató nem választható meg a felügyelőbizottság és az egyeztetőbizottság tagjává.

(3) Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.

(4) az (1) bekezdés szerinti tilalmak alól az alapszabály felmentést adhat.

38. §[28] Tisztségviselővé egy személy több szövetkezetnél és gazdasági társaságnál is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról (jelöléséről) az érdekelt szövetkezeteket vagy gazdasági társaságokat előzetesen tájékoztatni köteles.

39. §[29]

40. § (1) A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak.

(2) Nem terheli az (1) bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a felügyelőbizottság feladatait ellátó személynek bejelentette.

(3) A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.

41. § (1) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása

a) a megbízatás időtartamának lejártával;

b) a tisztségviselő halálával, továbbá

c) lemondásával;

d) a közgyűlés általi felmentésével;

e) tagsági viszonyának megszűnésével, feltéve, hogy e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez, tagsági viszony szükséges.

(2) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget, vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg.

(3) A tisztségviselők felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt.

III. RÉSZ

V. FEJEZET

A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONY

A tagsági viszony létrejötte

42. § (1)[30] A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2) Tizennegyedik életévét betöltött kiskorú törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja szövetkezetnek.

(3) Az alapszabály meghatározhatja azt a közös érdeket, amelynek megléte a tagság feltétele.

43. § (1) A tagfelvételről az alapszabályban meghatározott testületi szerv dönt, a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni, és - ha a kérelem felől nem a közgyűlés döntött - a közgyűlést tájékoztatni kell.

(2) Iskolai szövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.

(3) A tagsági viszony - eltérő megállapodás hiányában - a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezetbe befizette.

(4) A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni.

44. § A szövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, amely - az ellenkező bizonyításáig - igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.

A tag alapvető jogai és kötelességei

45. § (1) A tag alapvető joga, hogy

a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből;

b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit;

c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;

d)[31] tisztséget viseljen a szövetkezetben;

e) a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről.

(2) A tagsági viszonyon alapuló szervezeti jogok és a személyes közreműködéssel összefüggő jogok a vagyoni szolgáltatás mértékétől függetlenül egyenlők.

46. § A tag alapvető kötelessége, hogy

a) teljesítse a vagyoni hozzájárulást, és vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és önkormányzati szerveinek a tevékenységében;

b) a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje.

47. § A tagok jogait és kötelességeit részletesen az alapszabály és más önkormányzati szabályzatok, továbbá a szövetkezettel kötött tagsági megállapodások határozzák meg.

A tagsági viszony megszűnése

48. § (1) A tagsági viszony megszűnik, ha

a) a tag meghal, jogi személy tag megszűnik;

b) a tag a szövetkezetből kilép;

c) a tagot kizárják;

d) a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át;

e) a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.

(2) Az alapszabály a tagsági viszony megszűnésének további eseteit is meghatározhatja.

49. § (1) A kilépés szándékát az igazgatóságnak írásban be kell jelenteni.

(2) Az alapszabályban (önkormányzati szabályzatban) kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági viszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie. A tagsági viszony ezen időtartam elteltével szűnik meg.

50. § (1) A szövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag -neki felróható módon -

a) a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy

b) a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek - az alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére nem tesz eleget.

(2) A kizárásra jogosult - az alapszabályban meghatározott - testületi szervnek a kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell.

(3) A kizárásról hozott határozat ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni. Ez nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét. A keresetindításnak halasztó hatálya van.

(4) A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve ha

a) határozat későbbi időpontot állapít meg;

b) a határozat bírósági felülvizsgálására 30 napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi;

c) a tag kérelmére a közgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja.

51. § (1) Ha a tagsági viszony a 48. § (1) bekezdés a)-c) pontja vagy (2) bekezdése alapján szűnik meg, a volt taggal (örökösével) el kell számolni.

(2) Az elszámolás során a tagsági megállapodás alapján a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat a volt tag részére ki kell adni. A kiadás időpontjára az alapszabály és a tagsági megállapodás az irányadó. Ha ez az időpont a tagsági viszony megszűnésének időpontjánál későbbi, ez időtartam alatt a vagyontárgy használatáért a volt tag részére díjat kell fizetni.

(3) Ha a szövetkezet használatába adott vagyontárgy már nincs meg, vagy a kilépéskor már nincs a szövetkezet használatában, annak értékét kell a volt tag részére megtéríteni.

(4)[32] A volt tag részére a részjegye és a szövetkezeti üzletrésze után járó részesedés kifizetésének, továbbá a részjegye összege visszafizetésének módjára és határidejére az alapszabály az irányadó azzal, hogy az elszámolás legkésőbbi időpontja a tagsági viszony megszűnését követő mérleg-megállapító közgyűlés napjától számított harmincadik nap.

VI. FEJEZET

VAGYONI VISZONYOK A SZÖVETKEZETBEN[33]

A részjegy

52. § (1) A tag az alapszabályban meghatározott számú és összegű részjegyet jegyezhet.

(2)[34] Alapításkor és belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező.

(3) Ha a tag a részjegy teljes összegét belépéskor nem fizeti be, a fennmaradó részt az alapszabályban meghatározott módon és időpontban - de legkésőbb a belépéstől számított egy éven belül - köteles befizetni. Alapítás esetében az egyéves időtartamot a szövetkezet cégbejegyzésétől kell számítani.

53. § (1) A részjegyek csak azonos összegűek lehetnek. A részjegy másra nem ruházható át, és a szövetkezeti tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható.

(2) A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.

A tag más vagyoni hozzájárulásai

54. § (1)[35] Az önkormányzati szabályzat, továbbá a közgyűlés határozatainak keretei között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthet, és a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt nyújthat. A kölcsönszerződés megkötésekor egyéves tagsági viszonnyal nem rendelkező tagok által nyújtott tagi kölcsönök együttes összege - szövetkezeti hitelintézet kivételével - nem haladhatja meg a szövetkezet saját tőkéjének az ötszörösét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyoni hozzájárulás befizetésének, felhasználásának, felmondásának és visszafizetésének rendjét, továbbá az utánuk járó részesedés (kamat) mértékét - az önkormányzati szabályzatban meg nem határozott részletek tekintetében - a tag és a szövetkezet közötti megállapodásba kell foglalni. A megállapodást írásban kell megkötni.

(3)[36] Ha a tag a részjegy jegyzésén felül - a szövetkezetnek nyújtott kölcsönt kivéve - más formájú vagyoni hozzájárulást teljesített, annak értéke erejéig-az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szövetkezettől részjegyet igényelhet.

(4)[37] A tagi kölcsön igénybevételének lehetőségét, a kölcsön feltételeit - így különösen a kölcsön után a tag részére fizetett kamat (hozam) mértékét -, illetve a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre vonatkozó hozamígéretet - szövetkezeti hitelintézet kivételével - tilos hirdetés útján közzétenni.

(5)[38] E § alkalmazásában hirdetés: a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségére, vagy a már igénybe vett tagi kölcsön feltételeinek változására, továbbá a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre irányuló hozamígéretre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával, telekommunikációs csatorna igénybevételével vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a szövetkezet kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.

(6)[39] A (2), (3)-(4) bekezdések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályai szerint.

A szövetkezeti üzletrész

55. § (1)[40] A szövetkezet az eredménytartalékból és a tőketartalékból a közgyűlés döntése szerint

a) üzletrésztőkét képezhet, melyből tagjainak - az alapszabály rendelkezésének megfelelően - üzletrészt juttathat, illetve

b) üzletrésztőkét növelhet, melynek összege az üzletrész-tulajdonosok között az üzletrészek arányában kerül felosztásra. Üzletrésztőkenövelés esetén az alapszabály rendelkezései szerint üzletrésszel nem rendelkező tag részére is juttatható üzletrész.

Az üzletrésztőkéből az üzletrész-tulajdonosra eső részről a jogosult kérésére névre szóló értékpapírt kell kiállítani (szövetkezeti üzletrész).

(2) Amennyiben az üzletrésztőkét veszteség fedezésére kellett felhasználni, a közgyűlés az üzletrészek névértékét arányosan csökkenti.

56. § (1) A szövetkezeti üzletrész átruházható, örökölhető, és a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosít. A szövetkezeti üzletrész után tilos kamatot fizetni.

(2)[41] Ha az üzletrész tulajdonosa üzletrészét kívülálló személyre kívánja átruházni, a szövetkezetet és tagjait elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorlásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. Ha a jogosultak az átruházási szándék bejelentésétől számított, az alapszabályban megállapított módon és határidőben nem nyilatkoznak, úgy kell tekinteni, hogy nem kívánnak elővásárlási jogukkal élni.

(3) A tisztségviselő üzletrészének a szövetkezet által történő megvásárlásáról a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés dönthet.

(4) Ha az üzletrész tulajdonosa nem tagja a szövetkezetnek, a közgyűlésen tanácskozási és javaslattételi jog illeti meg.

57. § (1) A szövetkezeti üzletrészek tulajdonosairól és az üzletrészek névértékéről a szövetkezet nyilvántartást köteles vezetni. Az átruházást és öröklést a szövetkezethez haladéktalanul be kell jelenteni.

(2) Az üzletrészhez fűződő jogokat csak az gyakorolhatja, aki a nyilvántartás szerint az üzletrész tulajdonosa.

58. § Ha a tagsági viszony a 48. § (1) bekezdés a)-c) pontja vagy (2) bekezdése alapján szűnik meg, a volt tagot (örökösét) részjegyének összege illeti meg, amennyiben a részjegytőkét veszteség fedezésére nem használták fel. Igényt tarthat továbbá a volt tag a szövetkezet közgyűlése által ilyen célra létesített külön tartalék ráeső részére is.

Juttatások és támogatások a tagok részére

59. § (1)[42] A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet az alapszabályban (önkormányzati szabályzatban) meghatározott módon és feltételek szerint tagjait - különösen az arra rászoruló idős, munkaképtelen, tartósan beteg, többgyermekes tagjait - és azok özvegyeit, árváit, különféle anyagi segítségben és szolgáltatásban részesíti (segély, nyugdíjkiegészítés, szakmai képzés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, szociális gondozó biztosítása stb.), és támogatja művelődésüket, sporttevékenységüket.

(2)[43] A juttatások céljára a közgyűlés által meghatározott összeget a szövetkezet a költségek terhére számolhatja el.

60. § A szövetkezet az alapszabályban (önkormányzati szabályzatban) meghatározott módon és feltételek szerint a tag szövetkezeten kívüli gazdasági tevékenységének folytatásához ingatlanhasználat és termelőeszköz-használat átengedésével, termény vagy termék juttatásával vagy ez utóbbiak pénzbeli megváltásával és más módon támogatást nyújt.

IV. RÉSZ

VII. FEJEZET

A SZÖVETKEZET GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE

Alapvető szabályok

61. § (1) A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatába adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdálkodik, adózott eredményével e törvény keretei között szabadon rendelkezik.

(2) A szövetkezet éves kiosztható eredményének a nagyobb részét a személyes közreműködés arányában a tagoknak kell visszatéríteni.

62. § (1) A szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény nem utal más formájú gazdálkodó szervezet vagy az állam (állami szerv) kizárólagos tevékenységi körébe.

(2) A hitelszövetkezet a tevékenységét csak tagjai részére végezheti.

A munkavégzésre vonatkozó szabályok

63. § A szövetkezeti tagsági viszony keretében a vállalkozási és munkaviszony jellegű jogviszonyok jöhetnek létre.

64. § A vállalkozási jellegű munkavégzésre irányuló jogviszony tartalmát az önkormányzati szabályzatnak és a polgári jog szabályainak megfelelő, csoportos vagy egyéni tagsági megállapodások határozzák meg.

65. §[44] A szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra, valamint a szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépését megelőzően

a) a szövetkezet és a tag között létrejött munkamegállapodás, illetve

b) jogszabály

által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idő megállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából - feltéve, hogy az adott évben a tag az előírt munkavégzési kötelezettségének eleget tett - figyelembe kell venni.

66. §[45]

Tartalékképzés

67. §[46]

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

68. § A szövetkezet beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

FELELŐSSÉG

A szövetkezet felelőssége tartozásaiért

69. § (1) A szövetkezet a vagyonával felel tartozásaiért. A szövetkezet vagyona: a részjegytőke, azt üzletrésztőke, az eredménytartalék, a fel nem osztható vagyon és a szabad vagyoni eszközök.

(2)[47] A tag a saját vagyonával, továbbá a szövetkezettől járó munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért.

A szövetkezet és a tag kártérítési felelőssége

70. § (1) A szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(2) A szövetkezet - vétkességére való tekintet nélkül - köteles megtéríteni tagjának azt a kárt, amely

a) a tagot a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzés során vagy a szövetkezet közvetlen irányítása és felügyelete alatt végzett saját gazdasági tevékenysége közben érte, továbbá

b) a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett.

(3) Nem terheli a szövetkezetet a (2) bekezdés szerinti felelősség, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tag elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a szövetkezet a kár azon részének megtérítése alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő.

71. § A tag a szövetkezetnek okozott kárért - a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel összefüggésben okozott kár kivételével - a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel.

72. § A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.

A szövetkezet és az alkalmazottak közötti felelősség szabályai

73. § A szövetkezet alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

V. RÉSZ

IX. FEJEZET

SZÖVETKEZETEK EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA, ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE

Szövetkezetek egyesülése

74. § (1)[48] Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen szövetkezetenként számítva a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével elhatározhatja, hogy új szövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad. Iskolai szövetkezetnél az egyesüléshez (beolvadáshoz) az oktatási intézmény vezetőjének hozzájárulása is szükséges.

(2) Az egyesülő szövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új szövetkezet alapszabályát, szükség szerint módosítják az önkormányzati szabályzatokat, továbbá megtartják a szükséges választásokat.

(3) Az egyesülő szövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új (a befogadó) szövetkezetre szállnak át.

75. §[49] A szövetkezetek egyesülésére a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a szövetkezet alapítására vonatkozó, e törvény 7-9. §-ainak figyelembevételével.

76. § A szövetkezetek egyesülése során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvénynek a szervezeti egyesülés ellenőrzésére vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

A szövetkezet szétválása

77. §[50] (1) A közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével elhatározhatja a szövetkezet szétválását két vagy több szövetkezetre. A szétváláshoz két közgyűlést kell tartani.

(2) A szétválást a szövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles harminc napon belül összehívni a szövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést.

(3)[51]

(4)[52] Az előkészítő közgyűlésen a szövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról, ezt követően - ha a jelenlevő tagok kétharmada egyetért a szétválás szándékával - a szövetkezet tagjai és kívülálló üzletrész-tulajdonosai nyilatkoznak arról, hogy ki, melyik szövetkezet tagja, kívülálló üzletrész-tulajdonosa kíván lenni. Az előkészítő közgyűlést követően a szétválás befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést benyújtani nem lehet. Az igazgatóság a szétválást előkészítő közgyűlést követő nyolc napon belül köteles valamennyi távolmaradt tagot, kívülálló üzletrész-tulajdonost felhívni, hogy tizenöt napon belül írásban nyilatkozzon hovatartozási szándékáról. A felhívásban közölni kell, hogy nyilatkozat hiányában a hovatartozás kérdésében a közgyűlés határozata lesz irányadó. A felhívást az alapszabályban - a közgyűlés összehívására - előírt módon kell kiadni.

(5)[53]

(6)[54] Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve az írásban adott nyilatkozatok alapján az igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni, amelyet könyvvizsgálóval kell véleményeztetni. Az igazgatóság köteles javaslatot tenni az üzletrészek megoszlásán túl azok új névértékének megállapítására. A vagyonmegosztási javaslatnak ki kell terjednie a munkavállalók munkajogi helyzetében beálló esetleges változások anyagi következményeinek viselésére is.

(7) Az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni, amely az üzletrészek új névértékének megállapításán túl határoz a szétválásról, a vagyon megosztásáról, valamint

- a (4) bekezdésben szabályozott nyilatkozat hiányában

- a hovatartozásról.

(8) A szövetkezet a szétválást elhatározó közgyűlést követő három napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.

78. §[55] A szétválással a szövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új szövetkezetekre mint jogutódokra szállnak át. A szétvált szövetkezet szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód szövetkezetek - valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában - az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jog-uté)d szövetkezetek felelőssége egyetemleges.

A szövetkezet átalakulása

79. § (1) A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá - takarékszövetkezet, hitelszövetkezet és biztosító szövetkezet csak részvénytársasággá - alakulhat át.

(2)[56] Az üzletrésztulajdonos legkésőbb az előkészítő közgyűlésen köteles nyilatkozni arról, hogy be kíván-e lépni a gazdasági társaságba. A gazdasági társaságba be nem lépő üzletrész-tulajdonossal az átalakulás időpontjában a szövetkezeti üzletrészre is kiterjedően el kell számolni. Az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával készpénzben vagy más módon kell kiegyenlíteni. Az elszámolásra egyebekben az 51. § (4) bekezdése az irányadó. Ha a gazdasági társaságba be nem lépő tagok új szövetkezetet alapítanak, vagy más szövetkezetbe lépnek, az alapszabály vagy a külön törvény szerint fel nem osztható vagyon rájuk eső része e szövetkezetet illeti.

80. § Ha a tagok tizenöt százaléka az átalakulást írásban indítványozza, az igazgatóság köteles 90 napon belüli időpontra összehívni a szövetkezet átalakulását előkészítő közgyűlést (a továbbiakban: előkészítő közgyűlés).

81. § (1) Az igazgatóság köteles az előkészítő közgyűlés elé olyan indítványt terjeszteni, amely

a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről és a szövetkezeti tagok jövőbeni helyzetéről, ideértve a juttatások és támogatások (59-60. §) kérdését is;

b) javaslatot tartalmaz a választott társasági formára és a vagyon megosztására;

c) ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.

(2)[57] Az előkészítő közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével dönt az indítványban tárgyalt kérdésről.

(3) Az előkészítő közgyűlés bizottságot jelölhet ki az átalakulás előkészítésére.

82. § Az igazgatóság (bizottság) az előkészítő közgyűlés, döntései alapján köteles az átalakulási terven és a vagyonmérlegen felül jegyzéket készíteni a továbbra is fennmaradó juttatásokról és támogatásokról.

83. § (1) Ha az előkészítő közgyűlés az átalakulás mellett döntött, az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő harminc napon belül köteles összehívni az átalakulási közgyűlést.

(2) Az átalakulási közgyűlésre a szövetkezet valamennyi tagját úgy kell meghívni, hogy a meghívóhoz mellékelni kell a 81 - 82. §-ban felsorolt iratokat.

(3)[58] Az átalakulási közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével dönt a szövetkezet átalakulásáról. Ezt követően kell megtartani a korlátolt felelősségű társaság első taggyűlését, illetve a részvénytársaság alakuló közgyűlését a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

84. § (1) Az átalakulás feltétele a szövetkezet teljes vagyonának a tagok közötti - értékpapírokban megtestesített - felosztása.

(2) Az átalakuló szövetkezeteknek a külön törvény szerinti fel nem osztható vagyonára jutó részvényt vagy üzletrészt a közgyűlés által meghatározott szövetkezeti vagyonkezelő szervezetnek kell átadnia, amely részesedést a gazdasági társaság egy éven belül a mindenkori bankkamattal növelt névértéken - megvásárolhat. Ez nem vonatkozik a lakás, a takarék és az iskolai szövetkezetre.

85. § (1) Az új gazdasági társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét)

a)[59] az alapításban résztvevők szövetkezeti üzletrészeinek összértéke és

b) az új társasági tagok vagyoni hozzájárulása együttesen alkotja.

(2)[60] Az egyes társasági tagok törzsbetétje (részvénye) az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt vagyonból reájuk eső résznek megfelelően alakul. A törzsbetét legkisebb összege az átalakuló szövetkezet tagjai esetében nem lehet kevesebb tízezer forintnál.

(3) Az átalakuló szövetkezet tagjainak részvényjegyzése nem utasítható vissza.

86. §[61] (1) Ha a szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá alakul át, a nem pénzbeli betétet a cégbejegyzés előtt kell rendelkezésre bocsátani.

(2)[62] Az (1) bekezdésben említett esetben a pénzbetétek összege alapításkor kevesebb lehet a törzstőke harminc százalékánál és egymillió forintnál.

(3)[63] Ha a szövetkezet részvénytársasággá alakul át, a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor kevesebb lehet az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál.

87. § Ha a szövetkezetből alakult korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság alapítóinak többsége az átalakult szövetkezetnek is tagja volt, a társaság a cégszövegébe a "szövetkezeti" jelzőt felveheti.

88. §[64] A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulására egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.

Részleges átalakulás[65]

88/A. §[66] (1) Nem szűnik meg a mezőgazdasági, illetőleg az ipari szövetkezet, ha átalakulásának kezdeményezése esetén legkésőbb az előkészítő közgyűlésen, amely az átalakulás mellett döntött, legalább öt tag úgy nyilatkozik, hogy nem lép be a gazdasági társaságba, hanem a szövetkezetet tovább kívánja működtetni (részleges átalakulás). Részleges átalakulás esetén a szövetkezet átalakulására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) Részleges átalakulás esetén az előkészítő közgyűlést követő nyolc napon belül az igazgatóság, vagy ha a közgyűlés kijelölte, az előkészítő bizottság köteles tájékoztatni valamennyi távol maradt üzletrész-tulajdonost a részleges átalakulásról, és felhívni, hogy harminc napon belül nyilatkozzék hovatartozási szándékáról. A felhívásban az üzletrész-tulajdonost figyelmeztetni kell arra, hogy amennyiben határidőben nem nyilatkozik, a szövetkezet tagja, illetőleg kívülálló üzletrész-tulajdonosa marad. Az üzletrésztulajdonos nyilatkozhat úgy is, hogy üzletrésze egy - általa meghatározott mértékű - részével vesz részt a gazdasági társaság alapításában.

b) A hovatartozási szándékról szóló nyilatkozatok alapján az igazgatóság (előkészítő bizottság) a 82. §-ban meghatározottakon kívül vagyonmegosztási javaslatot is készít, amelyet könyvvizsgálóval véleményeztetnie kell.

c) Részleges átalakulás esetén az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül köteles újabb közgyűlést (részleges átalakulási közgyűlés) összehívni. A részleges átalakulási közgyűlés az összes tag kétharmadának szavazatával dönt a szövetkezet és a gazdasági társaság közötti vagyonmegosztásról.

d) A gazdasági társaságba belépő üzletrész-tulajdonosok a vagyonmegosztást követően döntenek a gazdasági társaság megalapításáról. A gazdasági társaság a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozat szerinti vagyonrész felett a rendelkezési jogot a társasági szerződés (alapító okirat) elfogadásával szerzi meg.

e) A gazdasági társaságba be nem lépő szövetkezeti tagok a vagyonmegosztást követően megtartandó közgyűlésen döntenek a szövetkezeti üzletrészek értékéről, szükség esetén megválasztják a szövetkezet új tisztségviselőit, és határoznak a szövetkezet továbbműködéséhez szükséges egyéb kérdésekről is.

f) A szövetkezet kötelezettségeiért a részleges átalakulást követően a szövetkezet és a gazdasági társaság - valamennyi hitelezővel kötött eltérő megállapodás hiányában - a vagyonmegosztás arányában felel. A szövetkezet a részleges átalakulásról és a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról a részleges átalakulási közgyűlést követő három napon belül köteles az ismert hitelezőket tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági, illetőleg ipari szövetkezetnek az a szövetkezet minősül, amely, illetőleg amelynek jogelődje e törvény hatálybalépésekor a "mezőgazdaság", illetőleg az "ipar" nemzetgazdasági ágazatba sorolt szövetkezet volt.

A szövetkezet megszűnése

89. § (1) A szövetkezet megszűnik, ha

a)[67] a közgyűlés - az összes tag kétharmados szótöbbségével - elhatározza a jogutód nélküli megszűnést;

b)[68] más szövetkezettel egyesül, abba beolvad, szétválik vagy gazdasági társasággá alakul át.

c) tagjainak száma öt alá - iskolai szövetkezetnél és hitelszövetkezetnél tizenöt alá - csökkent, és emiatt vagy más törvényes okból a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

d)[69] a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését;

e)[70] a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

(2) A legkisebb kötelező taglétszám hiánya miatt csak akkor van helye a szövetkezet megszűntnek nyilvánításának, ha a szövetkezet hat hónapon belül nem jelenti be a cégbíróságnak a legkisebb taglétszám elérését.

(3) A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

90. § (1)[71] Ha a szövetkezet a 89. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásnak van helye. Ennek során - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény IV. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2)[72]

(3) A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után szövetkezeti tagsági viszony nem létesíthető.

91. § (1)[73] A végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket a tagok és a nem tag üzletrész-tulajdonosok között - részjegyük, más vagyoni hozzájárulásuk és üzletrészük arányában - fel kell osztani, és részükre ki kell fizetni. A fel nem osztható vagyonra a 17. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.

(2)[74]

VI. RÉSZ

X. FEJEZET

A LAKÁSSZÖVETKEZETEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Közös rendelkezések

92. §[75]

93. §[76]

94. §[77]

A lakásszövetkezeti tagsági viszony

95. §[78]

96. §[79]

97. §[80]

98. §[81]

99. §[82]

100. §[83]

101. §[84]

102. §[85]

103. §[86]

Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben

104. §[87]

105. §[88]

106. §[89]

107. §[90]

108. §[91]

A lakásszövetkezet gazdálkodása

109. §[92]

110. §[93]

Vegyes rendelkezések

111. §[94]

XI. FEJEZET[95]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szövetkezeti érdekképviselet

112. §[96] (1) A szövetkezetek - mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme, gazdasági tevékenységük közös anyagi eszközökkel történő előmozdítása, továbbá a nemzetközi szövetkezeti kapcsolatok ápolása érdekében - területi vagy szakmai alapon szerveződő, illetőleg országos érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre. E szervezetekhez való csatlakozás önkéntes.

(2) Az országos érdekképviseleti szervek létrehozhatják a magyar szövetkezeti mozgalom közös, országos érdekképviseleti szervét, amely nemzetközi szervezetekben is képviseli a magyar szövetkezeteket.

(3) A szövetkezeti érdekképviseleti szervekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

113. §[97]

Hatálybalépés

114. §[98] E törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról külön törvény rendelkezik.