1992. évi II. törvény

a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról[1]

A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 114. §-ában foglaltaknak megfelelően, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. §[2]

2. §[3]

I. FEJEZET

A TAGOK ÉS A SZÖVETKEZET KÖZÖTTI VAGYONI VISZONYOK RENDEZÉSE

Vagyonnevesítés

3. § (1) Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetnek az 1991. december 31-i mérleg szerinti, a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e törvény rendelkezései és a közgyűlés határozatai szerint fel kell osztani (vagyonnevesítés), és erről az érdekelteket értesíteni kell.

(2) A szövetkezet vagyonához tartozik az állam által 1988. december 31-ig pénzügyi támogatásként juttatott, a szövetkezet 1988. december 31-ig mérlegében állami vagyonként kimutatott vagyon is.

(3) Nem tartozik a szövetkezet vagyonához a földről szóló 1987. évi I. törvénynek az 1989. évi XXI. törvény 3. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlan, ha arra a helyi önkormányzat a tulajdonszerzési szándékát az e törvény hatálybalépésétől számított egy hónapon belül bejelentette.

(4) A vagyonnevesítés (4-11. §, 25. §) adó- és illetékmentes.

(5) A vagyon nevesítését a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1992. április 30. napjáig kell befejezni.

4. § (1) A vagyonnevesítés során nem osztható fel:

a) az általános fogyasztási szövetkezet (a továbbiakban ideértve a Hangya szövetkezetet is) vagyonának harminc százaléka;

b) a lakás-, a takarék- és az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) vagyona.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonrész az Szvt. szerinti fel nem osztható vagyonnak minősül.

(3) Az 1982. január 1. után nem átalakulás útján létrejött kisszövetkezet a vagyonnevesítés során teljes vagyonát feloszthatja.

5. § A vagyont szövetkezeti üzletrészben - a 9. § keretében részjegy formájában is - kell felosztani. A vagyonnevesítés során megállapított szövetkezeti üzletrészekre az Szvt. szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet által kiállított szövetkezeti üzletrész kívülálló személyre csak az Szvt. szerinti új (módosított) alapszabály cégbírósági elfogadását követően ruházható át.

6. § (1) Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni,

a) aki 1991. január 1. napján tagja volt és e törvény hatálybalépésének napján is tagja a szövetkezetnek,

b) aki e törvény hatálybalépését megelőzően legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek, illetőleg e volt tag örökösét,

c) aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította (7. §), illetőleg a tagsági viszony helyreállítására jogosultnak az örökösét,

d) továbbá a 8. § (3) bekezdésében említett személyeket.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személyek, illetőleg a c) pontban említett örökösök a vagyonnevesítésre vonatkozó igényüket e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelenthetik be. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt örökösnek a bejelentéssel egyidejűleg az öröklésre való jogosultságát igazolnia kell.

7. § (1) Azok,

a) akik 1987. december 31-e után szövetkezeti tagsági viszonyukat megszüntették, vagy akiknek tagsági viszonya a szövetkezeti határozattal szűnt meg, és a szövetkezettel - a fogyasztási szövetkezetet kivéve - a 6. §-ban meghatározott időpontban munkaviszonyban állnak, továbbá

b) akiknek mezőgazdasági szövetkezetben fennállott tagsági viszonya a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 332. §-ának végrehajtása folytán szűnt meg;

c) akik földjüket a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1990. évi IX. törvény alapján visszaigényelték, és tagsági viszonyuk ezzel összefüggésben szűnt meg,

a bejelentés alapján visszanyerik tagságukat. A bejelentést a szövetkezet vezetőségéhez (igazgatóságához) - jogvesztés terhével - e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül lehet megtenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetében a szövetkezettel (jogelődjével) 1988. január 1-je óta munkaviszonyban eltöltött időt tagsági viszonyban eltöltött időnek kell tekinteni.

(3) A tagsági viszony helyreállítása esetében a részjegy jegyzésére az Szvt. 52. §-ának (2)-(3) bekezdését kell alkalmazni.

8. §[4]

9. §[5]

10. §[6]

11. §[7]

12. §[8]

A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok

13. §[9]

14. §[10]

15. §[11]

16. §[12]

17. §[13]

18. §[14]

19. §[15]

20. §[16]

21. §[17]

22. §[18]

23. §[19]

24. §[20]

25. §[21]

25/A. §[22]

25/B. §[23]

26. §[24]

27. §[25]

II. FEJEZET

A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK ÁTMENETI SZABÁLYAI

Egyesülés, szétválás, átalakulás és megszűnés

28. §[26]

29. §[27]

30. §[28]

Kiválás

31. §[29]

32. §[30]

33. §[31]

34. §[32]

35. §[33]

A szövetkezeti szakcsoportokra vonatkozó szabályok

36. §[34]

37. §[35]

38. §[36]

A VAGYON MEGOSZTÁSA A MEZŐGAZDASÁGI ÉS AZ IPARI SZÖVETKEZETBEN

A vagyonmegosztás előkészítése

39. §[37]

Vagyonmegosztás közgyűlési határozattal

40. §[38]

Vagyonmegosztás árveréssel

41. §[39]

42. §[40]

43. §[41]

44. §[42]

45. §[43]

46. §[44]

47. §[45]

III. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

48. §[46]

49. §[47]

50. §[48]

51. §[49]

52. §[50]

53. §[51]

54. §[52]

IV. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

55. §[53]

56. §[54]

57. §[55]

58. §[56]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[57] Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter, hogy az egyszerűsített vagyonértékelés szabályait [39. § (1) bekezdés] rendelettel megállapítsa.

60. §[58]

61. §[59]

62. §[60]

63. §[61]

64. §[62]